Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. êhatja, szóval olyan megterheltetés alá, amely, mindenesetre lényegesen meg fogja haladni azt a megterhéltetést, amellyel ezek ezidőszérint a fennálló jog értelmében meg vannak róva. Ezt a mentességet, illetőleg ezt a kedvezményt azonban a magam részéről szükségesnek tartom és kérem a szakasznak változatlan szövegben való elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Amennyiben a felteendő kérdéste a t. Nemzetgyűlés a 9. §-t változatlan szövegezésben fogadná el, természetszerűleg elesik Batitz Gyula képviselő úr inditványa ; amennyiben nem fogadná el, fel fogom tenni a kérdést Batitz Gyula képviselő ur inditványa alapján, hogy a negyedik pont törlésével méltóztatik-e a szakaszt elfogadni. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a 9. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 9. §-t eredeti szövegében fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A 9. § változatlanul elfogadtatván, Batitz Gyula képviselő ur indítványa elesik. Következik a 10. §. Bodó János jegyző (olvassa a 10. §-t). Elnök: Szólásra ki van feljegyezve ? Bodó János jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A 10. §-nál ugyanazt kell elmondanom a jelzálcgcs terhekre vonatkozólag, amit már a földbirtok adózásánál is elmondtam, ahol jeleztem, hogy igazságtalannak tartom a jelzálogos terhek kamatai levonhatásának kizárását a földbirtoknál ép ugy, mint a házbirtoknál. Annak ellenére, hogy a mélyen t. minister ur a földbirtoknál erre vonatkozólag tett észrevételeimet nem tette magáévá és a törvényjavaslat eredeti szövegében fcgadtatott el, ugy hogy a földbirtokosnak nincsen joga a bekebelezett terhek kamatait az adójából levonatni és annak ellenére, hogy háztulajdonos — sajnos — nem vagyok, de amit igazságtalannak tartok, azt akkor is igazságtalannak tartom, ha magam érdekelve nem is vagyok : nem tartom helyesnek, hogy olyan háznál, amely esetleg a tetőig van adóssággal terhelve, ahol a tulajdoncs úgyis alig győzi a bekebelezett terhek fizetését, ne legyen levonható a felemelt adóból a jelzálcgcs teher, ugy, mint régen a pótadóból levonható volt. Kérem a t. Házat, méltóztassék a házbirtokot ettől a méltánytalan tehertől megszabadítani, amit elérhetünk azzal, ha ebbe a szakaszba három szót szúrunk be azon szó után, hogy »jelzálogcs«, még pedigezt a háromszót : »terheinkivül minden«. E pótlás elfogadása esetén a jelzálogcs terhek az illető házak adójából levonhatók lesznek. Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Szólásra van még valaki feljegyezve ? (Nincs!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Erről a kérdésről már a földadótörvényvi szeptember hó 18-án, szerdán. 287 javaslat tárgyalásánál veit szó és ctt báter voltam jelezni azokat az indokokat, amelyek alapján kértem ennek a módosításnak a földadótól vény javaslatban való mellőzését és megemlékeztem egyben arról is, hogy a ház adótör vény javaslatnál ugyanezt fogom kérni ilyen indítvány előterjesztése esetén. Tisztelettel megjegyzem, hogy azok a terhek, amelyekről szó van, teljes mértékben figyelembe vétetnek a jövedelemadó kivetéténél. Itt aránylag jelentéktelen kedvezményről vclna szó, mert hiszen az általáncs jövedelmi pótadó veit az, amellyel szemben ez a levonási kedvezmény fennállott, amely adó mcst ott megszüntettetett, itt pedig beolvasztatott, ugy hogy az, ami most javasoltatik, tulaj donképen lényeges kiterjesztés lenne. a rendelkezésnek az eredeti állapotban való fentartása pedig az általam délelőtt előadottaknál fogva nézetem szerint nem volna megfelelő. Kérem ennélfogva a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyílvanitom. Következik a határczathczatal. A kérdést ugy fegem feltenni, hegy Gaal Gaston képviselő ur inditványa ellentétben lévén a 10. §-sal, elsősorban az eredeti szövegre fogom a kérdést feltenni. Amennyiben a Ház az eredeti szöveget fogadná el, Gaal Gaston képviselő ur inditványa el fog esni. (Helyeslés.) Kérdem tehát : méltóztatnak-e a 10. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 10. §-t változatlanul elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A 10. § eredeti szövegében fogadtatván el, Gaal Gaston képviselő ur inditványa elesik. Következik a 11. §. Bodó János jegyző (olvassa a'11. §-t). Elnök: Szólásra ki következik? Bodó János jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak tudni, a 11. § az, amely az adókulcsokat megállapítja, még pedig megállapítja három kategóriában, t. i. Budapesten 24 százalékban, vidéki városokban és gyógyfürdőkben 20 százalékban, faluhelyen pedig 15 százalékban. Ugyanezen szakasz utolsó rendelkezése pedig az, hogy az első bekezdésben megállapított adókulcsokat a község vagy város egész területén alkalmazni kell. Az én vidékemen e szakasz ezen rendelkezéséből kifolyólag teljesen igazságtalan állapot áll elő. A balatonmenti községekben ugyanis az a helyzet, hogy a község többnyire két részre van osztva : az egyik része, mely a Balaton felé fekszik, gyógyfürdőnek van nyilvánítva, a másik része pedig közönséges paraszt-község, melyben csak azok a földmivesek laknak, akiknek birtoka a község határában feküdvén, a községben lévő hozadékból gazdálkodnak. Ezek a házak közönséges, kis tömésfallal épült, padlózatlan, kicsiny ablakos, rendes vidéki parasztházak. Ha ezt a szakaszt változatlanul ientartjuk, ennek következménye