Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

281 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 4. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) A szakasz eredeti szövegezésében nem fogadtatott el. Most kérdem, vájjon el méltóztatnak-e fogadni a 4. §-t, Gaal Gaston képviselő ur pótlásával, igen vagy nem? (Igen!) A 4, § Gaal Gaston képviselő ur pótlásával elfogadtatik. Következik az 5. §. Bodó János jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Batitz Gyula képviselő ur kivan szólani. Batitz Gyula : T. Nemzetgyűlés S Az 5. §-hoz a következő módositást terjesztem be (olvassa) : Javaslom a következő bekezdést, mint 3 bekezdést : »Az e törvény életbeléptetésétől számított két éven belül épített egy-, két- és háromszobás lakások, illetve épületek 30 évig, a három éven belül építendő lakások, illetőleg házak 20 évig adómentességben részesülnek.« T. Nemzetgyűlés! Tudom azt, hogy van arra vonatkozólag törvény, amely az uj épületeket bizonyos ideig adómentességben részesiti. Ez az adómentesség azonban ezekre az uj épületekre általánosságban áll fenn és egyáltalában nem segíti elő a kislakások építkezésének meginditását és menetét. Általánosan tudott dolog az, hogy a legnagyobb lakásínség a kislakásoknál, a tömeglakásoknál, a munkásoknál található meg, ennélfogva szeretném ennek a pótlásnak beszúrásával elősegíteni ezen 1—2—3 szobás lakások építkezésének megindítását. Ezzel az indokolással javaslom indítványom elfogadását. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az 1921: LI. t.-c. intézkedik a lakásépítések előmozdításáról és szabályozza azt a kérdést, hogy micsoda adómentességben részesülnek a jelenlegi viszonyok alapján, a mostani gazdasági helyzetben létesülő uj házak. Itt meg van állapítva az adómentesség köre és tartalma ugy, hogy azt hiszem, most ebben a törvényjavaslatban, amely épen ezért mellőzte az ideiglenes adómentességek kérdését a jövőre szólólag, mert külön rendelkezésnek és külön törvénynek kívánta azt fentartani, egy ilyen rendelkezés felvétele nem lenne helyénvaló. Az adómentesség kérdésében az uj építkezésekre vonatkozólag külön, az összes pro és kontra érvek megvitatása alapján kell határoznunk ugy, amint határoztunk már a múlt év december hónapjában a vonatkozó javaslat alapján, nem pedig egy ilyen törvénnyel, amely a lakásadó kérdését szabályozza, ennek az adónak kivetési és behajtási módozatait, a kivetés mérvét stb. állapítja meg, amely tehát nem a iakásépitkezések előmozdítására vonatkozik. Mindezek alapján kérném a benyújtott javaslat mellőzését. évi szeptember hó 13-án, szerdán. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Maga a szakasz meg nem támadtátván, azt elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ehhez a szakaszhoz harmadik bekezdésül Batitz Gyula képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az indítvány elvettetett. Következik a 6. §. Bodó János jegyző (olvassa a 6. és 7. §4, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a II. címet és 8. §-át). Gaal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A 8. §-hoz szintén van egy módosításom, amely ellen, azt hiszem, a pénzügyminister urnák sem lesz kifogása, mivel a házadóról szóló eddigi törvényben is benne volt az, amit ide felvétetni kívánok. Feltétlenül méltányosnak tartom, — és hogy ennek méltányosságát maga a minister ur is érzi, világosan tanúsítja ennek a szakasznak negyedik bekezdése, — hogy a régi törvény rendelkezése itt is felvétessék. A tárgyalás alatt álló javaslat 8. §-ának negyedik bekezdése ugyanis azt mondja (olvassa) : »Nem számítandó a nyers házbérjövedelembe: a) a bérlőt terhelő kincstári házhaszonrészesedés, a közüzemi pótlék, házbórfillér (lakásadó) és minden olyan közszolgáltatás, amelyet a város (község) a bérlőtől a bérbeadó utján szed be, b) a lakás fűtéséért és világításáért megállapított összeg.« És itt tér el a javaslat az eddigi házadótörvénytől, amely még kimondotta, hogy nem számitható be a nyersházbérjövedelembe a bútorozott lakásnál a butorhasználatért járó díj sem, amit én egészen természetesnek is találok, mert hiszen egészen más házbért fizetnek egy bútorozott, mint egy bútorozatlan lakásért. Különösen fontos és jelentőségteljes ennek a résznek kihagyása az én saját vidékemre, a Balatonvidékre nézve, ahol számtalan háztulajdonos épen abból él és az az egész exisztenciája, hogy egy kis házikót épít, azt bebutorozza és nyáron a fürdővendégeknek kiadja, akik aztán a butorhasználatért lényegesen magasabb bért fizetnek, mint amennyit üresen álló szobáért kapni lehetne. Az, hogy ezt a minister ur kihagyja, nóvum, megterheltetés a múlt házadózáshoz képest s mivel vidéken a házadót a minister ur úgyis olyan óriási mértékben emeli, hogy legalább 15—20-szorosát fogja megkapni annak, amit eddig házbéradő alapján kapott, ezért nagyon kérem, hogy a régi intézkedést méltóztassék fentartani. Mindezek alapján tisztelettel beterjesztem a következő határozati javaslatot (olvassa) : A negyedik pontban uj C) alpontként a következő szöveg veendő fel : »A bútorozott lakásoknál a butorhasználatért eső bérösszeg, amely címen az összes házbér összegének 30%-a számítandó le.«