Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hó 13-nn, szerdón. 273 déshez. Minthogy az elnök ur nem méltóztatik megengedni, hogy ezt a címnél bekapcsoljuk és erre nézve formálisan javaslatot tegyünk a címnél, ennélfogva tárgytalan a címhez való hozzászólás. Elnök : A t, képviselő ur szavaiból az tűnik ki, mintha én a szólásszabadságot akarnám korlátozni. Megemlítettem már Dénes István képviselő ur felszólalása alkalmával is, hogy a képviselő uraknak módjukban lesz az egyes szakaszoknál észrevételeiket, illetőleg módosításaikat a törvényjavaslatra vonatkozólag megtenni. A címnél Dénes képviselő ur annak módosítása iránt javaslatot tett, amely felett a Ház fog dönteni. A képviselő uraknak azonban módjukban van az egyes szakaszoknál érdemi módosításokat, esetleg uj szakaszokat is javaslatba hozni. Kivan még valaki a címhez szólni ? (Nem !) Mivel senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akkép fogom feltenni, hogy elfogadja-e a t. Ház a javaslat címét változatlanul, szemben a Dénes István képviselő ur által javasolt uj címmel. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : elfogadja-e a Ház a címet eredeti szövegében változatlanul, szemben Dénes István képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a címet változatlanul elfogadta s igy Dénes István képviselő ur javaslata tárgytalanná vált. Következik az I. rész. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat I. részének, I. címének és I. fejezetének címét és az 1. §-t). Strausz István ! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita során az 1. §-nak u. n. szfinkszszerü szövegezését külön bírálat tárgyává tettem és azt reméltem, hogy az előadó ur érveim hatása alatt egy uj szöveget tartalmazó javaslattal fog a nemzetgyűlés elé állani. A szakasz eredeti szövegezése ugyanis igy szól (olvassa): »Házadó alá tartoznak a lakóházak és más állandó jellegű épületek, ha falazatuk a földben, vagy a földön nyugszik.« Erre vonatkozólag az általános vita során a következő megállapításokat tettem (olvassa) : »A lakóházról tehát ez a paragrafus elismeri, hogy az is állandó jellegű épület, csakhogy ez egészen más, mint más állandó jellegű épület, amelyről csak azt tudjuk, hogy csak akkor tartozik a házadó alá, ha a falazata a földben vagy a földön nyugszik.« Folytatólagosan kiemelem (olvassa) : »Természetesen ebből az következik, hogy a lakóház is más állandó jellegű épület, ha a falazata nem a földben, sőt nem is a földön nyugszik. Akkor ez máshova tartozik, valószínűleg a légvárak közé fog tartozni.« NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — IV. KÖTET. Nagyon jellemző az, ha idevonatkozólag figyelembe vesszük a 2. § egy pontját, amely a házadómentességről szól. Idevonatkozólag azt mondottam (olvassa) : »Nem esnek házadó alá a vizén úszó, de állandóan a parthoz kötött építmények. Ezeket, valamint ezekhez hasonló épületeket azért kellett kivenni a házadó alól, mert sokan azt hihették volna, hogy a vizén úszó épületek falazata a földben van ; mert egy olyan épületről, amely állandóan a parthoz van kötve és mégis úszik, sok mindent fel lehet tételezni « Ebből a nézőpontból tekint re a paragrafust, reméltem — ismétlem — a szöveg módosítását, mert különösen a törvényeknek olyanoknak kell lenniök, hogy azokat bárki is megértse, minthogy a törvény nem ismerésével, vagy nem értésével senki sem védekezhetik. Hogy én a módosítást most is kérem és most is hangsúlyozom a szükségességét, erre különösen a 2. § 12. pontja szolgáltat okot, ahol fel vannak sorolva azok az építmények, amelyeket házadó alá vonni nem lehet, ugy hogy a módositás egyenesen elkerülhetetlennek bizonyul, ha a két rendelkezést analizálva egybevetjük. De viszont, ha az eredeti szövegezésben meghagyjuk, ez nagyon komoly és sokféle kételyeket támaszthat a gyakorlatban. Mindezekre való tekintettel javaslom, mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy az 1. §-t a következő szöveggel fogadja el (olvassa) : »Házadó alá tartozik a lakóház fogalma alá vonható minden állandó jellegű épület«. Elnök: Kivan még valaki szólni? Forgács Miklós jegyző: Dénes István! Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Az 1. § helyébe indítványozom a következő szöveg beiktatását (olvassa) : »A telekérték alá tartoznak az összes beépített és be nem épített, de házépítésre alkalmas telkek«. Ezen indítványom indokolása a következő: Amint már a címhez szólva hangsúlyoztam, a házadó kérdése szorosan össze kell hogy függjön a lakásépítés kérdésével. A kettő elválaszthatatlan s az igen t. pénzügyminister ur javaslata még sincs erre abszolúte semmi néven nevezendő figyelemmel. Magyarországnak több kelevénye és fekélye közül a legveszedelmesebbek egyike a lakáskérdés. Ennek következtében akkor, midőn oly javaslat kerül a nemzetgyűlés elé, mely a házakkal, tehát a lakásokkal és olyan elsőrendű kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek megoldásától ennek a nemzetnek sorsa függ, akkor nem lehet teljesen mereven elzárkózni a lakáskérdés elől és nem lehet olyan adót behozni, amely ahelyett hogy a házépítést lehetővé tenné, tehát a lakásnyomort, a lakásuzsorát letörné, ellenkezőleg fokozza azt, fokozva ezzel egyúttal a magyar nemzet életenergiájának pusztulását is. Midőn az általános vitában bátor voltam a 60°/o-os kincstári részesedés kapcsán az igen 35