Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-49
A nemzetgyűlés 49, ülésé J922. évi szeptember hő 13-án, Ézerdcin-. 267 azért erkölcstelen adóalap. A földadókataszternek ezt az igazságtalanságát könnyű megérteni annak, aki ismeri a földadókataszter genezisét. A földadókataszter genezisét teljesen tisztán egy képviselő ur magyarázta meg: G aal Gaston t. képviselőtársam. Gaal Gaston t. képviselőtársam nagyon jól kifejtette, miért vannak itt ma nagy aránytalanságok, hogyan is történt az a katasztéri felvétel, milyen szempontok játszottak ennél szerepet. Az első szempont, amikor kimentek megvizsgálni a földet, az volt, hogy is néz ki az a vidék, milyen általános képet nyújt, a másik pedig az volt, hogy milyenek a közlekedési viszonyok. Ez 1875—84-ig volt; akkor Magyarországon általánosságban primitiv gazdálkodási viszonyok voltak, voltak azonban szigetek az országban, különösen a nyugatmagyarországi részek, a Dunántúl nyugati része, ahol már akkor is intenzív gazdálkodás folyt. Az ilyen jó képet mutató gazdaságok, ha még vasútvonal mellett is feküdtek, az akkori viszonyoknak megfelelőleg magas kataszteri osztályba is kerültek. Azóta azonban a viszonyok óriásit változtak : intenzivebbé lett a gazdálkodás az egész országban, egész más már a közlekedési hálózat. A dolog illusztrálására legyen szabad számok nélkül egy példát előhoznom . . . Drozdy Győző : Nagyon nehéz lesz ! Neuberger Ferenc :... az én szülőmegyém, Mosonmegye példáját. Mosonmegyét a Bécsbudapesti fővonal szeli keresztül; nagyrészében szorgalmas sváb a lakossága. Ez a nép már a 60-as, 70-es években is különlegeset tudott produkálni a mezőgazdaságban. Azért, mert már akkor tudott valamit előállítani s mert a fővonal mellett feküdt, földje magas kataszteri osztályba került. Mosonmegye, amelynek nagyrészében csekély a feltalaja — alluviális kavics és homok az egész — és rossz a klímája, a negyedik helyre került a 63 vármegye közül. Most, amikor a vagyonváltságot róttuk ott le, kitűnt, hogy ott vannak kisgazdák, akiknek kataszteri tiszta jövedelme átlagban nagyobb, mint amennyit a vagyonváltság skálája kontemplált : 20 koronán túl van. Pedig tessék még hozzá venni, hogy ott van a Hanság is ! Drozdy Győző: Az tévedés! Olyan nincs! 20 koronán túl kataszteri tiszta jövedelem nincs! (Zaj és ellenmondásolc jobb felől.) Renczes János : Harminchat is van ! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Urbanics Kálmán : Megyei átlag huszonhét, tanár ur! (Zaj jobb felöl.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Neuberger Ferenc : T. képviselőtársam, még egyszer állítom, hogy kisgazdáknál az átlagos kataszteri tiszta jövedelem 20 koronán túl van, pedig benne van a Hanság is, amely Hanság is ott — horribile dictu — 10—12 korona kataszteri tiszta jövedelemmel szerepel. • Drozdy Győző (közbeszól). Elnök: Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni Î Urbanics Kálmán: Amihez nem ért, ne szólljon ! Neuberger Ferenc: Az egész javaslat arra van alapítva, hogy a jó szántónak kb. 10 korona a kataszteri tiszta jövedelme. Ez a mosonmegyei lakosság, amikor a mezőgazdaságban eljött a létért való küzdelem a 80-as, 90es években, nem tudott lépést tartani, dobra kerültek a kisbirtokok, vehették a vándorbotot a kezükbe, irányíthatták lépéseiket Amerika felé. Ez a szorgalmas nép uj munkára, uj gazdasági irányra tért át. Mindenki ismeri az azóta fejlődött mosonmegyei hires elsőrendű állattenyésztést. Ez a nép kissé magához tért a háború konjunktúrái folytán, mert tagadhatatlan, hogy a háború minden gazdaságra nézve konjunkturális viszonyokat hozott. De ha ezen adó javaslat folytán, amely ilyen módon egyes vidékeket horribilis igazságtalansággal sújt, újra eljön a létért való küzdelem, — és feltétlenül szükséges, hogy ilyen létért való küzdelem legyen, mert csak ugy lesz a gazdaságban haladás is — akkor az itteni népnek szorgalma dacára is alul kell maradnia, el kell buknia, mert egyedül a szorgalmat megadóztatni nem lehet, A 90-es években is, amikor ez a vidék adósod ásnak indult, egy budapesti bank gazdasági szakértője já<t kint megnézni az egyik falut. Ez ait mondotta : Enyje de gazdag nép lehet itt, gyönyörűek a házak, gyön3 r örü szép minden. — Kiment aztán a határba, megnézni a földet magát. Akkor visszajött a községházára : Mutassák nekem, kérem, hogy is festenek itten a kataszteri birtokivek? — Mikor megnézte, hogy azok a silány földek, milyen kataszteri osztályban vannak, azt mondotta: Itt a szorgalmat adóztatják. Egyedül csak a szorgalom az, amely ezt a községet ennyire fejlesztette T. Nemzetgyűlés! Annak ellenére, hogy ilyen nagy igazságtalanságok, ilyen nagy aránytalanságok vannak benne, a földkatasztert, mint földadóalapot most elejteni nem lehet. Csak egy szükséges ; hogy ezek a horribilis igazságtalanságok, — hogy ugy mondjam — a kiálló tüskék lenyesessenek. Ha nem is lesz teljesen igazságos, de legalább nagyban és egészben az legyen, hiszen az előadói módosítás már némileg nyújt erre módot : megmondja, hogy felfelé, lefelé kiigazítható a földadókataszter, illetőleg új osztályba sorozásnak helye van. Egy azonban az, ami engem meg nem nyugtathat: hogyan fogják ezt keresztülvinni? 1875—84-ig állították össze ezt a katasztert. A mi adójavaslatunk, amely előttünk fekszik, 1925-ben megszűnik. Ha minden egyes kisgazdának, minden egyes gazdának meg lesz adva a mód, hogy ő a kataszter kiigazítását külön' mint egyed kérheti, akkor előbb szűnik meg ez az acló, 34*
