Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

A nemzet g y iU és 49, ülése 1922. kulja azt, hogy az általuk elfoglalt mezőgazdasági területek • a földadó alól, ami hozadéki adó, kivonassanak. Ennélfogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy a mélyen t. előadó ur javaslatát, amelyet pótlásképen kivant a szakaszhoz előterjeszteni, elfogadjam. Ami a 8. §-sal szemben a saját észrevételeimet illeti, fel akarom hivni a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy ha ez a szakasz abban a szövegezésben marad meg, amelyben a törvényjavaslat tervezi, akkor ez a legkülönbözőbb szekatúráknak^ és üldözéseknek teheti ki a gazdaközönséget. En magam is gyakorlógazda vagyok és a nép ügyeivel is foglalkozni szoktam, még pedig behatóan. Ezért nagyon jól tudom azt, hogy számtalan esetben megtörténik, hogy egyik-másik, vagy nagyon sok gazda kénytelen a maga üzemében bizonyos időszaki, rövid időre szóló változtatásokat eszközölni. Akárhányszor megtörténik, hogy a legelőt pl. annyira ellepik a vakondokok, hogy csupa vakondokturás az egész és ugy néz ki, hogy egyáltalán hasznavehetetlen. Vagy ellepik mindenféle gyomnövények, amelyekkel szemben csak ugy védekezhetik, ha legelőjét ideiglenesen egy évre feltörj, valami takarmányfólét bevet és amikor a feltörés és munkálás révén simává, jóvá tette, a következő alkalommal megint legelővé, rétté, vagy más művelési ággá változtatja át, aminek a múltban is használta. Nem találom indokoltnak, hogy abban az esetben, ha ilyen időszaki, nem állandó jellegű változtatások állnak elő egy gazdaságban, a törvény ezekre vonatkozólag is ilyen szigorúan intézkedjék, mint a hogy itt a javaslat tervezi, hogy ha ilyen időszaki, egy-két évre szóló változtatást a gazda be nem jelent, ezért mindjárt 25%-os büntetéssel sújtsa, amint azt a szakasz második mondata tervezi. Szeretném ezt a kontroverziát kiküszöbölni. A szakasz fentartását természetesen magam is szükségesnek tartom, mert hiszen móltányos ós igazságos, hogy ahol állanqló jellegű változtatás történik, ott a gazda igenis kötelezve legyen azt bejelenteni és kötelezve legyen a változtatással járó kataszteri tiszta jövedelem utáni magasabb földadót természetesen elviselni. De hogy ilyen csak teljesen efemer időszaki változtatások is bejelentési kényszer alá essenek és azoknak elmulasztása mindenféle birsággal legyen sújtható, azt részemről sem helyesnek, sem jónak, sem az ország érdekében valónak nem tartom. Tisztelettel kérem tehát a nemzetgyűlést, méltóztassanak a szakasz első mondatába csak két szót beszúrni, ami azután — ha megtörténik — nézetem szerint ezt a kontroverziát és a félremagyarázásnak ezt a lehetőségét ki fogja zárni. Az első mondat ugyanis következőképen szól (olvassa) : »Ha a művelési ágban beállott bárminő változásnak ...« stb , itt én a »bárminő« ós a »változásnak« szavak közé a következőkét szót kérem beszúrni: »állandó jellegű«. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez által mrgmentjük azt az elvet e

"i szeptember hó 13-án, szerdán, 261 is, amelyet a minister ur ezzel a javaslattal biztosítani akar, viszont ilyen változtatás kizárja azt, hogy az üzemváltozásban beálló időszaki változás miatt a gazdát agyon lehessen szekírozni. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a módosítást, amely igazán nem érinti a javaslat lényegét, amely e szakasznak csak egy hibáját volna hivatva kiküszöbölni, méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy G aal Gaston t. képviselőtársam kifogásaira vonatkozólag a magam észrevételeit megtegyem. Amit ő az 1. § első sorában a »bárminő« szó után beszuratni kér, hogy t. i. »állandó jellegű« változás mondassák, ezt a dolog természeténél fogva feltétlenül helyesnek tartom, mert hiszen a törvény is azt célozza, hogy csak állandó jellegű változások vétessenek figyelembe a a művelési ágak kiigazítása tekintetében. Azt hiszem azonban, hogy a második bekezdésre vonatkozóan tett javaslatomra nézve bizonyos tekintetben talán tévedésben van, amennyiben már a kataszteri munkálatok alkalmával a vasúti pályatestek ugy vannak kezelve, hogy mindig c\Z ci művelési ág tartatik fenn a vasuttestre nézve, amelyből az illető vasuttest alakult, amely ott a vasút mellett állandó jellegű és nagyobb térmértékben jelentkezik és igy azok a területek, amelyek anyaggödröket képeznek, tehát amelyek még most is használható, művelhető területek, mind külön helyrajzi számokkal vannak megjelölve és mindegyik apró kis birtoktestecskének megmaradt az a helyrajzi száma és földadója, amelyből a vasúti kisajátítás alkalmával származtak. Míg viszont maguk a vasúti pályatestek, — amelyek egyáltalában nem használhatók mezőgazdaságilag, amelyeken kizárólag csak a vasúti sinek vannak lerakva, valamint a pályaudvarok vannak elhelyezve, — külön helyrajzi számmal vannak megjelölve és ezekre nézve méltányos is, hogy, miután egyáltalában sohasem használhatók mezőgazdaságilag, a földadó alól mentesek legyenek. Ellenben — megnyugtatásképen akarom kijelenteni — azok a területek, amelyek kaszáitatnak, igy pl. a töltések oldalai, külön helyrajzi számokkal vannak megjelölve ma is a kataszteri munkálatokban és ugyanazon művelési ágakba vannak besorozva, amelyekből a kisajátítás alkalmával keletkeztek. Ennélfogva ebből a pótlásból, amelyet bátor voltam javasolni, semmiféle hátrány és a vasútra nézve előny nem származhatik, mert a meglevő művelési ágak után az anyaggödrök is, — amelyek mezőgazdaságilag is már kevésbé alkalmasak a termelésre, mint hogyha eredeti formájukban lettek volna meghagyva, amennyiben már ki van aknázva belőlük a termő humus-anyag, — meghagyatnak szántóföldeknek vagy réteknek,