Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

évi szeptember hó 13-án. szerdán. 258 A nemzetgyűlés 49. illése 1922. részletes tárgyalása (írom. 37, 59, 60) és pedig az 5. § feletti határozathozatal. Az 5. §-hoz többrendbeli módosító- és pótló indítvány adatott be. A kérdést a következőképen fogom feltenni. Részekre fogom bontani a szakaszt. Az 5. § első bekezdésével szembe fogom állítani Dénes képviselő urnák a javaslatát, amely törlést és egy uj szakaszt kivan Második szavazásul Bessenyey Zenó képviselő ur indítványát teszem fel, aki teljesen uj második bekezdést indítványoz, harmadik szavazásul az eredeti 5. §-nak a második bekezdésével szembe fogom állítani az előadó urnák és Dénes István képviselő urnák módosító indítványát. Amennyiben el méltóztatnak fogadni az eredetit, akkor a két indítványra külön-külön fogom feltenni szavazásra a kérdést. A negyedik szavazásnál az eredeti szakaszt, hozzátéve az előadó ur módosítását, szembe fogom állítani Dénes képviselő ur elleninditványával. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ilyen feltevéséhez ? (Igen !) Ha méltóztatnak hozzájárulni, akkor elrendelem a szavazást. Elsősorban kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni az 5 § első bekezdését, szemben Dénes István képviselő urnák erre vonatkozó elleninditványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az 5. § első bekezdése eredeti szövegezésében fogadtatott el. Kérdem a t- Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni Bessenyey Zenó képviselő urnák azt a javaslatát, amely szerint egy uj második bekezdés beszúrását kívánja. (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés a javaslatot elfogadta. Az eredeti 5. § második bekezdésével szemben áll az előadó urnák és Dénes István képviselő urnák módosító indítványa. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az eredeti szakasz második bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a második bekezdést nem fogadta el változatlanul. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e elfogadni az eredeti szöveget az előadó ur javaslatával módosítva, szemben Dénes képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget az előadó ur javaslatával módosítva efogadta. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök : Szólásra fel van jegyezve ? Forgács Miklós jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy a 6. §-t eredeti szövegében elfogadhassam. Azzal szemben két módosító javaslatot vagyok bátor tiszteletteljesen beterjeszteni. Javaslom, hogy az első bekezdésből a következő szövegrész : »Az 1883, évi XL

VI. te. 9. §-ának 1. pontjában és 12. §-ának a földadóra vonatkozó részében, valamint« töröltessék. Ezenkivül javaslom, hogy ugyancsak ezen szakasz első bekezdésének negyedik sorában »1922. évi július hó 1-étől« szavak helyébe ez a szöveg tétessék: »1923. évi július hó 1-től«. Indokolásomat a második módosítással kezdem, amelyet a törvény egész szövegén keresztül konzekventer megtettem és amely arra vonatkozik, hogy a földadójavaslat ugyanabban az időpontban váljék törvénnyé, mely időpontban a többi adójavaslat is törvénnyé válik. Nem ismerem el ugyanis annak az igazságosságát, hogy a föld után adózó fél évvel előbb terheltessék meg ilyen súlyos adókkal, mint a többi hozadéki adónemek alanyai. Ezen rész indokolásával végeztem, bővebben kell azonban indokolnom második javaslatomat, mely ugy szól, hogy a szakasz első bekezdéséből , »Az 1883. évi XLVI. te. 9. §-ának 1. pontjában és 12. §-ának a földadóra vonatkozó részében, valamint« szavak töröltessenek. Ennek ugyanis az az értelme, hogy épen az a klauzula, amely a 6. §-ban foglaltatik, hozza magával azt, hogy a földön lévő jelzálogos térnek kamatai az adóból le nem vonhatók. Minthogy ezt nem tartom igazságosnak s helyesnek, hanem a múlthoz képest olyan terhes változtatást látok benne, hogy abban megint egy földbirtokellenes állásfoglalást vagyok kénytelen konstatálni és minthogy nézetem szerint nem kötelezhető olyan földtulajdonos, aki a jelzálogokkal túl van terhelve, akire nézve a jelzálogos terhek kamatainak törlesztése rendkívül súlyos megterheltetést jelent, hogy a múlttal szemben még ebben a tekintetben is hátrányosabb helyzetbe kerüljön • tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a szakaszból ezt a részt törölni s ezáltal visszaállítani azt az állapotot, mely eddig tényleg meg volt, hogy a jelzálogos terhek kamatai az adóteherből a jövőben is törölhetők legyenek. Tisztelettel kérem mindkét indítványom elfogadását. Elnök : A minister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Arra vonatkozólag, hogy a törvény mely naptól kezdve lépjen életbe, már több izben elmondottuk pro és kontra véleményeinket, ugy hogy erre nem kívánok bővebben kiterjeszkedni, csupán kérném a szakasz erre vonatkozó rendelkezéseinek a már előadott argumentumok alapján eredeti szövegében való elfogadásai. Ami a második módosító indítványt illeti, amely a jelzálogos terhek levonására vonatkozik, megjegyzem, hogy a jelzálogos terhek levonásának kedvezménye annak idején azzal szemben biztosíttatott a földadónál, hogy a föld hozadéka egy külön általános jövedelmi pótadóval volt