Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

250 A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. test fogja jelentem, a földadó most tervezett súlyosabb terhei alól mentesítsünk. Annak idején a minister ur azzal érvelt — nézetem szerint is igen helyesen — hogy tárgyi adózásnál igazságos progressziót behozni teljes lehetetlenség, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy igen gazdag embernek is lehet kisbirtoka és viszont a nagybirtokos is lehet igen szegény ember. Ha valaki adóssággal tele van, akár­mennyi birtoka is van, tulajdonképen koldus ; ha pedig valaki sokszoros milliomos, tőkepénzes és 40—50 hold kisbirtoka van, az még nagy­birtokosnak nem nevezhető. Akkor is fentar­tottam az álláspontomat és fentartom ma is, hogy amilyen mértékben helytelennek tartom a földadónál vagy bármely adónál a progresszió­nak tervszerinti kvázi ideális bevezetését, épen annyira nem tartom lehetetlennek, hogy a lét­minimummal rendelkező földbirtokosok az adó­zásnak most kontemplált nehéz terhei alól mégis mentési ttessenek. Ezt a célt az általam előterjesztett szakasz — azt hiszem — teljes egészében szolgálja, teljes egészében ki is meriti ós igy kizárja annak lehetőségét, hogy ezen szakasz alapján enyhébb adóztatásban részesül­hessenek olyan emberek, akiknek a létminimum­hoz szükséges földbirtokon kívül egyéb vagyonuk is van. Tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzet­gyűlést, hogy ezt a szakaszt mint mindenesetre szociális célzatút és épen a legszegényebb nép­osztály szükségletével számitót, méltóztassanak elfogadni és uj 5. §-ként a törvényjavaslatba felvenni. Elnök: Kivan valaki hozzászólni? A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Sajnálom, de épen azok után, amiket dél­előtti beszédemben is előadtam a létminimumot illetőleg, nem tehetem magamévá ezt a javas­latot. Azt hiszem, hogy a létminimum kérdésé­ről épen ugy, mint a progresszió kérdéséről a jövedelmi adótörvényben fogunk gondoskodni és kell is gondoskodnunk. Az a körülmény, hogy valakinek kis háza vagy földje van, még nem szolgálhat alapul és okul arra, hogy kivétessék egy adó alól, amelynek kritériuma épen ilyen háztulajdonnak vagy földtulajdonnak megléte. Ha az a bizonyos vagyon, amelyről itt sző van, valaki által bérbevétetik, az mindenesetre képes megfizetni érte a megfelelő összeget, olyant vagy talán magasabbat, mint amilyent átlagban a nagyobb birtokok után fizetnek. Ha tehát örö­költe vagy vétel utján szerezte ezt a földterületet és ez a birtokában van, azt hiszem, ez szintén képez olyan vagyonértéket, amely után ilyen minimális bért, illetőleg minimális megterhelte­tést az állam részére megfizethet. Azt hiszem, hogy ezeknél az adóknál, nevezetesen a földadó­nál és házadónál, ahol a vagyonoknak s az abból folyó jövedelmeknek megadóztatásáról van szó, a létminimum kérdésének előtérbe és szembe­állításával ilyen adómentességet megállapítani évi szeptember hó 12-én, kedden. nem volna helyénvaló. Kérném tehát ennek a szakasznak mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítón?. Kérdem a t. Házat, el méltóztatnak-e fogadni a Gaal Gaston képviselő ur által javasolt uj 5. §-t, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a javasolt uj szakaszt nem fogadta el. Következik az eredeti 5. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! E szakasz 2. bekezdésénél az igazságosság érde­kében szükségesnek tartom egyes módosításokat előterjeszteni. Az eredeti szakasz 2. bekezdése ugyanis azt mondja, hogy (olvassa) : »Ameny­nyiben valamely haszonbérlő akár egyéni haszon­bérleti jogviszony utján, akár haszonbérleti tár­sasági tagság révén 20 katasztrális holdnál kisebb területet bir haszonbérben s ezért katasz­trális holdanként akár szerződési megegyezés, akár birói ítélet alapján 1 q szemesterményt, illetve annak tőzsdei árát vagy ennél több haszonbért fizet, ez esetben az eddigi és e tör­vénnyel megállapított földadó közti különböze­tet a haszonbérbeadó tartozik viselni.« T. Nemzetgyűlés ! Ha ez a bekezdés eredeti szövegében maradna fenn, abban az esetben elő­fordulhatna az, hogy valaki összeszedi 10—15 kisebb birtokosnak 20 katasztrális holdnál kisebb birtokát és igy ezen nagyobb, most már eléggé« megszaporodott birtoka után is abban a kedvez­ményben részesülne, hogy helyette az adót a haszonbérbeadó tartoznék viselni. Ennek elkerü­lése céljából szükségesnek tartanám, hogy ezen bekezdés 2. sorában a »társasági tagság révén« szavak után »összesen 20 katasztrális holdnál kisebb területet bir haszonbérben« szavak tétes­senek, az 5. sorban pedig a »fizet« szó után a következő szavak tétessenek : »és saját tulajdo­nában sincs 20 katasztrális holdnál nagyobb területe«. Ez esetben elkerülhető volna az, hogy az ilyen tömegesen összeszedett és haszonbérbe vett kisebb birtokoknál az adót át lehessen hárítani a bérbeadóra. Kérném ezen módosítá­som elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Neuberger Ferenc! (Nines itt!) Strausz István! Strausz István: Elállók a szótól! Forgács Miklós jegyző: Bessenyey Zenó! Bessenyei Zenó : T. Nemzetgyűlés ! Az 5. § ellen aggályom van és ezért az 5. §-ban uj 2. bekezdést javasolnék beiktatni. Az 5. § ugyanis anélkül, hogy a törvény pénzügyi céljai megkívánnák, lényegesen belevág a magánjogba. Kimondja ugyanis, hogy bérleti viszony esetén, ha a felek, a bérlő és a bérbeadó nem tudnak megegyezni arra nézve, hogy a többlet-földadót ki fizesse, bármelyik félnek jogában áll a bér­letet 30 nap alatt felmondani. Nekem ez ellen a tervezett intézkedés ellen többféle szempont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom