Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

A nemzetgyűlés 48, ülése 1922. évi szeptember hó 12-én, kedden. 247 Ha a mélyen t. elnök ur nem állit ja szembe az eredeti szöveggel az innen beterjesztett két ellentétes propoziciót, akkor, amennyiben a Ház az eredeti szöveget elfogadja, a mi javaslataink elesnek, de elesik az előadó ur javaslata is, ami tékát az eredményen lényeges változást jelent. A helyes sorrend tehát az, hogy először szembe kell állítania az elnök urnák az eredeti szöveget az előadó ur módosításával. Ha az előadó ur módosítását elfogadtuk, akkor egyenkint fel kell tennie szavazásra, hogy elfogadja-e a t. Ház az én határozati javaslatom.at és elfogadja-e Farkas Tibor képviselő ur határozati javaslatát, (ügy van I a baloldalon.) Minden más eljárás, mélyen t. elnök ur, azt fogja eredményezni, hogy miután a Ház elfogadta az eredeti szöveget, azon semmiféle változtatást még az előadó ur sem fog többé keresztül vihetni. (Igaz ! ügy-van! balfelöl.) Elnök : Kivan még valaki a kérdés feltevéséhez szólni ? Forgács Miklós jegyző : Haller István ! Haller István: Mivel ugyanezeket akartam elmondani, elállók a szótól. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A felfüggesztett ülést újra megnyitom. A kérdésnek szavazásra való feltevésénél abban a nézetben voltam és vagyok, hogy elsősorban az eredeti szöveget teszem fel szavazásra szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványával, azután következik az előadó ur pótlása és végül Farkas Tibor képviselő urnák javaslata. Meg kell jegyeznem, hogy az előadó ur által beterjesztett pótlás nincs ellentétben a szakasz szövegével, tisztán pótlást tartalmaz, tehát a házszabályok 234. §-a szerint ez teendő fel szavazásra abban az esetben, ha az eredeti szöveg megmarad. Kérdem a t. Házat : méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy a kérdést ilyen értelemben bocsássam szavazásra ? (Igen !) Drozdy Győző : Akárhogyan, csak essünk túl rajta ! Elnök : Akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a javaslat eredeti szövegét szemben Gaal Gaston nemzetgyűlési képviselő ur inditványával ? (Igen !) A Ház az eredeti szöveget fogadja el. Most kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e elfogadni az előadó ur által az eredeti szöveghez javasolt kiegészítő pótlást % (Igen !) A Ház elfogadja az előadó ur által javasolt pótlást. Végül felteszem a kérdést abban az irányban, hogy a Farkas Tibor képviselő ur által javasolt kiegészítést méltóztátnak-e elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház a Farkas Tibor képviselő ur által javasolt kiegészítést elutasítja. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, hogy a szakaszt felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök : Az előaüó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Ehhez a szakaszhoz két módosítást bátorkodom beterjeszteni. A szakasz első bekezdésének kiegészítéseként kérném felvenni a »2% búzáért éket fizet« után folytatólag : »A költségvetési év első negyede október hó 31-ig számitandó.« Ezt a pótlást azért voltam bátor előterjeszteni, mert rendszerint a gazdasági év október 31-ével végződik, tehát a gazdaközönségnek az adófizetésre is egy hosszabb terminus adatnék ezáltal. Ezenkívül a szakasz második bekezdése helyett egy uj szöveget bátorkodom előterjeszteni (olvassa) : »Az az adózó, ki valamely költségvetési év október havának 31-ig egész évi földadóját előre kifizeti, a kivetett évi földadó 5%-a elengedésének kedvezményében részesül. Ez a kedvezmény oly földbirtokosnál, kinek a mezőgazdaság képezi a főfoglalkozását, az esetben, ha mezőgazdaságilag kezejfc birtokának összes kataszteri tiszta jövedelme 200 K-t meg nem halad, 20%-ra, ha 50 K-t meg nem halad, 30%-ra emelkedik. Ez a 20, illetőleg 30%-os kedvezmény a fentebb Emiltett földbirtokosokat megilleti abban az esetben is, ha október hó 31-ig évi földadójuknak legalább fele összegét egyszerre befizetik, a befizetett adóösszegre nézve és megilleti a még hátralékos adóösszegre nézve is abban az esetben, ha azt az egész hátralékos összeget, mely tehát az évi adó felénél nem több, március 31-ig egy összegben befizetik.« T. Nemzetgyűlés ! Az eredeti szöveggel szemben ez a módositás bizonyos kedvezményekben részesiti az adózókat és az vezette a pénzügyminister urat és a bizottságot ennek a pótlásnak benyújtására, hogy igy a progresszivitás elve minél jobban érvényesüljön. Kérem ezen módosítások elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni? Forgács Miklós jegyző : Gaal Gaston ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Nem vagyok a magam részéről abban a szerencsés helyzetben, hogy a 4. §-t egész szövegében elfogadhassam. Nem vagyok pedig azért, mert a 4. § első bekezdése egy büntetéskamatot statuál a mezőgazdaságra nézve, olyant, amilyen idáig adózásunkban nem, volt és amilyen semmi mis kereseti ágnál nincs is meg. A késedelmi kamatokra, amelyeket az összes adózókra nézve teljesen egyformán szabályoz a közadók kezeléséről szóló törvény, eddig is megvolt a törvényes intézkedés ; ha bármely adózó adójával elmaradt, megvan a törvényben, hogy micsoda késedelmi kamatokat tartozik fizetni. Ezt az álláspontot a minister ur az összes többi kereseti ágakra nézve fenn is tartja, kizárólag a földadónál — bogy miért, miért nem, azt nem. birom megérteni — statuál a törvényes, eddig meglevő késedelmi kamatokon felül egy ujabb 2%-os késedelmi kamatot, amelyet pláne nem is pénzben, hanem megint buzaértékben, tehát buzapercentekben kell lefizetni. Miután én ezt egy meg-