Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

242 A nemzetgyűlés 48. ülése 1922, évi szeptember hó 12-én, kedden. 8. sorában 100.000 korona helyett 250.000 koronát javasolok. Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző: Drozdy Győző ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! A földadó kivetéséről szóló törvényjavaslat 2. §-ához a következő inditványt nyújtom be (olvassa) : A 2. §. 2. pontja törlendő. E helyett a törvényjavaslat 13. §-ának első pontja helyébe a következő szöveg jön : Jelen törvény az 1922. évi július hónap első napjától kezdődő hatállyal a jövedelmi és vagyonadóról szóló, az alábbi elvek szerint megalkotandó törvényekkel egyidejűleg lép életbe. Jövedelemadómentes az az adózó, akinek összes jövedelme 20 métermázsa búza értékét meg nem haladja. A jövedelemadó legmagasabb kulcsa 44%-ban állapítandó meg a 60 vagon búza értéket meghaladó jövedelemnél. Vagyonadó alól mentes az a vagyon, melynek értéke az 1 millió koronát meg nem haladj a. A vagyonadó legmagasabb kulcsa 1 milliárd értékű vagyonnál másfél százalékban állapítandó meg.« Ez a javaslat annyira világos, hogy nem tartom szükségesnek azt indokolni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző: Haller István! Haller István : T. Nemzetgyűlés ! A 2. §-hoz módosítást kivánnék benyújtani, mely a szőlő adójára vonatkozik. A bor ugyanis, kétségenkivül nem érte el az aranyparitást és minthogy az elhelyezési nehézségek rendkívül nagyok, valóban kérdéses, hogy a borárak tudnak-e versenyt tartani a búzaárakkal. Másrészt kétségtelen, hogy a szőlő óváshoz szükséges eszközök és maga a megmunkált at ás napról-napra oly óriási módon emelkedő összegekbe kerül, hogy alig lehet elképzelni, hogy a bortermelés rentabilitása lépést tarthasson az egyéb termelési ágak rentabilitásával. Ezért a következő módosítást nyújtom be : A 2. §. első bekezdésének végén az »egyenértékű« szó után betoldandó volna : . . . »kivéve a szőlő adója, amely minden adókorona után három kilogramm búza.« (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik 1 (Senki sem.) Szólásra senki sincs feljegyezve. A minister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy a 2. §-nál kifejlődött vita során elhangzott egyes észrevételekre egészen röviden reflektáljak. Mindenekelőtt Gaal Gaston képviselő ur szavaira óhajtok válaszolni, amely szavak mesterséges ellentétet konstruáltak a falu és a város, a tisztviselők és e yéb osztályok, (TJgy van ! TJgy van!) az ellátatlanok és eltartottak között. Ez régi per, amely még ezeknek az adójavasi at oknak benyújtása előtti i i óta folyik és azt hiszem, hogy az adójavaslatok letárgyalása után sem fog megszűnni. Nem fog meiszünni azok között, akik az ilyen ellentéte ne*' fennállását nem koncedálják, aldk il véneket el nem ismernek, és azok között, akik ilyeneket mesterségesen konstruálni igyekeznek. Azt hiszem, csak itt van az ellentét, nem pedig a falu és a város, a tisztviselők és egyéb társadalmi osztályok között, (TJgy van ! TJgy van !) és azt hiszem, semmi esetre sem teszünk jó és helyes szolgálatot azzal, ha a mutatkozó nehézségeket és ellentéteket, egyes konkrét eseteket, amelyek talán nem helyesek, kiragadva, igyekszünk ellentétet konstruálni Magyarország egyes társadalmi és kereseti osztályai között. (Ugy van ! TJgy van !) Ebben a tekintetben, azt hiszem, hogy ennek megállapításán és konstatálásán túl nem is kell mennem, mert hiszen igen nagy megelégedéssel tapasztalhattuk ^Gaal Gaston t. képviselő ur beszéde során mindannyian, hogy ő ezzel a felfogásával és nézetével a közhangulatban teljes izoláltan maradt. (TJgy van! TJgy van !) Ami a többi megjegyzést illeti, méltóztassanak nekem megengedni, hogy ezekre csak egész röviden reflektáljak. Mindenekelőtt ami azt a kérdést illeti, hogy miért nem a jövedelmi, hanem a hozadéki adókkal jöttem elsősorban, megjegyzem, hogy az én megítélésem szerint a jövedelmi adó a betetőzése egy adórendszernek, tehát — az én megítélésem szerint — ezzel a betetőző javaslattal csak a hozadéki adók után, azoknak betetőzéseképen, utoljára jöhetek. Lehet, hogy ha másvalaki készit javaslatokat, másvalaki csinál koncepciót, amelynek alapján az adóreformot megoldhatónak tartja, más utat és módot választ, de azt hiszem, hogy az adott helyzetben, amikor elsősorban ezek az előttünk fekvő adónemek voltak reformálandók és amikor a jövedelmi adót majd ezekhez kell alkalmaznunk ugy, ahogyan itt az egyes kereseti források megterhelését látjuk, amelyeknek összefoglalásáról van azután szó a jövedelmi adónál, másképen alig lehetett volna eljárni. Ami az egyes adóterhek mérvét illeti, megjegyzem, hogy nem dolgoztam légüres térben, hanem dolgoztam annak a történelmileg kifejlődött adórendszernek alapján, ameljy eddig is megvolt a magyar államban. Fentartottam a házadót annak kulcsával és megterheltetésével együtt egészben véve és a házak túlnyomó nagy részét illetően — amely megterheltetés már régebben is fennállott és ezidőszerint is fennáll ezekre nézve — felvettem a földadót azzal a kulccsal, amelyet már annyiszor megtárgyaltunk és amelyre, azt hiszem, felesleges volna a mai nap folyamán hoszszasabban és ismételten kiterjeszkednem. Itt csak azt óhajtom megjegyezni, hogy ami Gaal Gaston t. képviselő ur számítását illeti, — amennyiben ő, ha jól emlékszem, a 7000koronás búzánál 46%-os, a 10.000 koronás búzánál 67%-os és a 3000 koronás búzánál 20%-os megterheltetést hoz ki — ez a számítás lehet igen helyes és igen megfelelő mint egy matematikái problémának megoldása, de az a számítás, amely a búza értékének különböző változásai szerint különböző megterheltetést konstruál, minden tekintet nélkül arra, hogy ugyanarról az értékről és ugyanarról a jövedelemről van-e szó vagy sem, semmi esetre sem lehet alkal-