Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. jiik a hibákat, hanem avval, ha rámutatunk azokra és ha követeljük a bajoknak orvoslását. (Folytonos zaj a jobboldalon és a középen.) Zsitvay Tibor : Konkrét eseteket kérünk ! Gaal Gaston : Eltérítettek a képviselő urak attól a tárgytól, amelyről szólni akartam. En csak annak akartam kifejezést adni, hogy ami­kor ebben az országban minden embernek a végsőkig meg kell feszítenie a munkaerejét, (Fel­kiáltások a középen: Meg is teszik.) amikor vagyonos családok sem engedhetik meg maguk­nak azt a luxust, hogy csak a családfő dol­gozzék, hanem — igenis, — a család minden egyes tagjának munkába kell állani, (Nagy zaj. Elnök csenget.) akkor nem lehet, hogy legyenek ebben az országban osztályok, amelyek azt kö­vetelhessék, hogy a családfőnek 3—4—5 órai munkájáért 6—7-tagu családot urasán tartson el az állam. (Nagy zaj és ellenmondások a Ház minden oldalán. Felkiáltások a jobboldalon és a középen : Éheznek !) Usetty- Ferenc : Kabát nélkül járnak i Gaal Gaston : Hogy ezekben a körökben annak dacára, hogy az áldozatokat a föld népe viseli és mindazok, akik dolgozók, micsoda men­talitás forog fenn és hogy hogyan képzelik ők a gazdák felvilágosítását és irányítását, annak illusztrálására leszek bátor egy levelet felolvasni, amely nem Propper-fóle levél, nem a Conti­utcában készült. (Derültség. Zaj a szélsöbalol­dalon.) Propper Sándor: G-aal (yaston-féle levél! Gaal Gaston : Ezt a levelet Budapesten augusztus 22-én adták fel az én címemre, itt van a levél eredetiben. (Felkiáltások a jobbol­dalon : Nem a szakszervezetekben készült ?) Propper Sándor : Nagyon fáj a szakszerve­zet ! (Zaj ) Minél jobban fáj, annál erősebb lesz ! Elnök (csenget) : Csendet kérek, Propper képviselő ur! Gaal Gaston : Hogy az ilyen levél mennyi­ben alkalmas felébreszteni azt a társadalmi áldozatkészséget, azt a mélyen tisztelt képviselő urak megítélésére bízom. íme olvasom, a meg­szólítás egész kedélyesen: »Büdös paraszt!« Propper Sándor : Szóval nem is »Graston bátyám!« (Zaj.) Gaal Gaston : Csak magának vannak olyan öccsei, t. képviselő ur ! (Zaj. Elnök csenget.) A levél különben azon részeiben, melyekben megbírja a nyomdafestéket, így szól — azokat a részeit, amelyek nem birják meg a nyomda­festéket, természetesen elhallgatom. (Olvassa) : »Olvastam a napilapokban a parlamentben mondott beszédedet a földadójavaslat ellen. Hát gazember, büdös paraszt, ennél lázítóbb, izgatóbb beszéd még nem hangzott el a magyar parla­mentben. Mit gondoltok ti büdös parasztok, nektek nem kell adót fizetnetek? Adót csak iparos, kereskedő, tisztviselő fizessen, ti meg, lusta büdös parasztok, csak zsebelitek a nagy jövedelmet ? (Nagy zaj.) Mit gondoltok, parasz­évi szeptember hó 12-én, kedden. 237 tok, hol vagyunk? Az erdőben, vagy mi?« (Nagy zaj és felkiáltások ; Nem komoly dolog !) üsetty Ferenc: Félbolond irta! Kár fel­olvasni ! Gaal Gaston : Nem fogom az egészet fel­olvasni, t.' képviselő ur, nem is lehet. Azt is megmondhatom a képviselő urnák, hogy ilyen leveleket, de nemcsak ilyeneket, hanem fenye­getőket, ahol agyonveréssel, Dunába dobással és hasonlókkal fenyegetnek, szép számmal kapok, ugy, hogy ha nem volnék olyan kevéssé ijedős legény, mint amilyen vagyok és nem tudnám azt a falusi közmondást, amely kutya ugat, az nem harap, még talán meg is ijednék. De ab­szolúte nem vagyok ijedős természetű. (Zaj.). En csak arra hozom fel ezeket, hogy amikor attól a paraszttól a legmesszebbmenő áldozatot várják, mert hiszen ebben a vonatkozásban a középbirtokos, nagybirtokos, kisbirtokos mind paraszt, hiszen méltóztatnak látni, hogy nekem is igy ir. : »büdös paraszt«, milyen felfogás uralkodik. (Tovább olvas) : »Megjegyzem, hogy ha én lettem volna a ministerelnök ur, hát én akkor régen kirúgtalak volna a parlamentből minden parasztjaiddal együtt.« (Nagy zaj.). Nem folytatom, mélyen tisztelt Nemzet­gyűlés. Még csak annyit akarok a végéről fel­olvasni : »Te voltál az, aki a szabadforgalom mellett harcoltál és kiabáltad a parlamentben, hogy a búzának 4000 koronának kell lennie, már a múlt évben is. Most 7000 korona. Hát akkor, ha fizetni kell búzában, ne kiabálj ellene, mert egyszer beléd fogjuk fojtani a szót. Nagy kár érte, hogy a vörösök nem fojtottak a Bala­tonba. Sok nyomorúságtól mentették volna meg az országot, de érted, paraszt, nem lett volna egy cseppet sem kár. Neked pedig, te gazember paraszt, nagyon ajánlom, hogy fogd be a szádat az adőjavaslatok tárgyalásánál és általában más­kor is, mert nagyon könnyen megkapod azt, amit a kommunisták elmulasztottak, te gazem­ber forradalmár, király gyilkos paraszt.« (Nagy zaj és derültség a Ház mindem oldalán. Fel­kiáltások balfelöl: Talán ezt is a legitimistákra fogják ?) Talán méltóztatik a t. minister urnák meg­szívlelni azt a tanácsot, amelyet nekünk adott és méltóztassék azt a tisztviselői kart, amelyben ilyenek is akadnak . . . (Nagy zaj és ellenmon­dások a jobboldalon és a középen. Felkiáltások : Hát tisztviselő irta? Zaj.) Usetty Ferenc: Hogy lehet ilyet mondani! Gaal Gaston : ... más mentalitásra tanítani ; méltóztassék legalább arra megtanítani, hogy azt az államfentartó elemet, az egyetlent, amely egy pillanatig sem hagyta abba a munkát, az egyetlent, amely produkált, az egyetlent, amely adóalany, amely ezekhez az adójavaslatokhoz tartja a hátát, illetékes helyen kellőképen meg is becsüljék- (Zaj.) En nagyon jól tudom azt, hogy az álta­lam benyújtandó határozati javaslatoknak mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom