Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-44
IS A nemzetgyűlés 4í. ütése 1922, "bemutattam azt a képet, hogy ha egy országból a gyapjú kimegy mosatlanul Csehországba, onnan pedig vissza jön mint szövet és ezért 12 milliárd megy ki évenként Csehországba, annak a népnek létjogosultsága nincs, akkor se, ha magyarnak hivják. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezt voltam bátor többféle példával ismertetni; igazán sokféle argumentummal akartam a minister úrra hatni, hogy lássa be, hogy e tekintetben igazam van. Ez persze nem olyan könnyen megy, de remélem, hogy később mégis siker fogja majd koronázni ebbeli törekvéseimet. Szerintem tehát Magyarországon ma oda kell törekedni, hogy a gazda a nyers terményeit minden áron maga dolgozza fel, hacsak lehetséges. Sajnálom, hogy a t minister ur nincs itt és igy csak a széke felé beszélhetek. 0 azt hiszi, hogy adókérdésekkel az országot meg lehet menteni. Ez tévedés. Ha szabad egy hasonlattal élni, a pénzügyminister Ur az adóval csak eteti az ország gazdasági lényét, de ha az illető organizmusnak emellett állandó vérvesztesége van, ha abból cseppenként folyik ki a vér és a vérzést nem képes a nemzet és kormány elállítani, akkor ideig-óráig etetheti az organizmust a pénzügyminister adókkal, de végérvényesen nem fogja azt megmenteni. Ameddig milliárdok mennek ki tőlünk csak azért, mert mezőgazdasági cikkeinket nem tudjuk magunk feldolgozni, (Ugy van ! jobbfelöl,) amig a magyar bor francia hordóban van — meg tetszenek bocsátani, ha nem fejtem ki ennek a felfogásomnak egész komplexusát, talán ezen a helyen ez messze vinne — amikor azt látjuk, hogy a fő baj az, hogy a gazdáink nyersterményeket küldenek ki a külföldre és nem dolgozzák fel azokat, akkor bánt engem a kereseti adóról szóló törvényben foglalt az a szakasz, amely szerint külön általános kereseti adó alá esik a gazdának működése, ha a saját maga nyersterményét iparilag feldolgozza. (Felkiáltás a jobboldalon: Jövedelme van belőle.) Igaz, ott majd megfogják a jövedelmi adóval úgyis, de hozadéki adóval külön sújtani nem lehet. Griger Miklós : Prémiumot kellene adni nekik! Dopingolni kellene az ilyen gazdát! Nagy Emil: Igaza van t. képviselőtársamnak, de azt mondani a törvény második szakaszában, hogy csak az esetben mentesitik a gazdát a kereseti adó alól, ha nem dolgozza fel iparilag a saját nyersterményeit, ez a pár szó a javaslatban nekem nagyon fáj. Hiszen a termelés terén még prémiumot is kellene adni annak a nyomorult, régi fajta extenziv gazdának, hogy az Isten szerelmére csináljon valamit a nyerstermények feldolgozása terén. Gaal Gaston : A vajgyártást is elő kellene segíteni. Nagy Emil: Igen, ezt is támogatni kellene. Ulain Ferenc: Weisz Manfréd megkapja a támogatást. (Zaj.) évi augusztus hó 25-én, pénteken. Nagy Emil:, Az én szerény kérésem tehát e'szakasznál az, hogy a minister ur ezt a korlátozást ejtse el és ha a gazda csupán csak a maga nyersterményeit dolgozza fel, de idegen cikkeket nem, ez ne képezze uj kereseti adó forrását. (Helyeslés bal felöl.) Ha majd különböző elősegítésekkel, buzdításokkal csináltunk egy ipart, amely feldolgozza mezőgazdasági terményeinket, lesz még módja a minister urnák arra, hogy később, boldogabb időkben adó alá vegye ezeket, de amikor ma a lét vagy nemiét kérdése előtt állunk, akkor azon fordul meg minden, hogy tudjuk-e feldolgozni a saját magunk nyersterményeit, akkor szépséghiba a törvényben az, , hogy a gazdának külön adót kell fizetnie, ha a saját, maga nyersterményeit iparilag ő maga feldolgozza. Gaal Gaston : Hozadékadó ! Nagy Emil : Megmondtam. A másik megvan, a jövedelemadó. Van azután a kereseti adónál egy másik fontos kérdés is. A későbbi szakaszokban az foglaltatik, hogy a mezőgazdasági cselédek fizetnek adót, még pedig meglehetősen sokat, béresenként 1000 koronát egy évre. En rettentő hive vagyok az őszinteségnek. Ha azt mondja valaki, hogy a gazdát még ezzel is meg akarom terhelni, az előtt kalapot emelek, ha más nézeten is vagyok, mert legalább őszinte. A javaslat szerint azonban ezt az adót a mezőgazdasági cseléd fogja fizetni. De kérdem, t. Nemzetgyűlés, lehet-e komolyan hinni azt, hogy a mai szituációban ezt az adót az a cseléd maga fogja fizetni? Könyves Lajos: Soha! Nagy Emil: Ez teljességgel ki van zárva! (Ugy van !.. a jobboldalon.) Ha pedig a gazdák a törvény értelmében ezt az adót át akarják hárítani a cselédekre, ez olyan elégedetlenséget fog előidézni és olyan szociális forrongásnak csiráját rejtené magában, „amelyre becsületes gazda nem is gondolhat. Őszintén kijelentem, hogy ha ez a törvény igy keresztül fog menni, ahogy a minister ur akarja, ennek lényege azt jelenti, hogy a cselédadót a gazdákra rójuk. Ez lesz a gyakorlat, de akkor a minister ur mondja meg ezt őszintén és ne tartson senkit abban a hitben, hogy ezt az adót majd be fogja kasszálni a gazda a mezőgazdasági cselédektől. Pakots József: A részvénytársaságoknál is ezt csinálják. Nagy Emil: Ez téves felfogás! Azoknak módjukban van teljes egészében levonni a jövedelmi adónál. Gaal Gaston: Hetenként levonják. Nagy Emil: De a gazdánál nincs helye semmi levonásnak. Ezt meg kell fizetni, tehát őnála ez plusz adó, mig az iparosnál nem plusz adó. (Zaj.) Ezzel voltaképen végeztem is azokkal a módosításokkal, amelyekkel ezeket a törvényeket keresztülvinni szeretném. Kegyeskednek látni, hogy nem nagy dolgok ezek, egy kis jóakarat-