Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

À nemzetgyűlés 48. ülése 1922. évi szeptember hő 12-én, kedden. 225 törvény rendelkezései alapján vetendők ki és hajtandók be.« Amennyiben pedig a mélyen tisztelt Ház ezt az általam ajánlott módosított szöveget nem méltóztatnék elfogadni, egy alternativ módosítást is vagyok bátor beterjeszteni ennél a szakasznál, tudniillik én ebből a szakaszból törölni kívánnám az utolsó két sort, amely a törvény szövegébe egyáltalán nem való, mert nem törvényes intézkedés, hanem tulajdonképen egy indokolás, indokolást pedig törvényszövegbe felvenni nem helyes, mivel a legjobb esetben is félremagyarázásokra és félreértésekre ad alkalmat. A törvényjavaslat ugyanis azt mondja, hogy a földadó 1922. évi július hó 1-étől kezdődőleg 1925. évi június hó végóig buzaértékben vetendő ki. Most jön ez a bizonyos indokoló rész (Olvassa) : »mint amely időpontig remélhető, hogy a jelenleg árhullámzásnak kitett pénzérték állandósulj és végleges relációja megállapítható lesz.« Én azt kérdezem a mélyen tisztelt Ház bármely tagjától, aki valaha kodifikált, vagy aki valaha törvényt olvasott, hasznos-e, üdvös- e, hogy magába a törvény szövegébe magyarázatokat iktassunk be ? Nagyon kérem a mélyen tisztelt minister urat — amenynyiben meg vagyok arról győződve, hogy az előbbi módosításomat nem méltóztatik elfogadni, mert hiszen ezt a közöttem és a mélyen tisztelt minister ur között levő ellentét miatt egészen természetesnek tartom —, hogy ha az előbbi módosításomat vissza is utasítja, ezt a második alternatív módosításomat méltóztassék elfogadni, mert kodifikatórius szempontból semmi értelme és semmi célja sincs annak, hogy a törvénybe olyan magyarázatokat és olyan indokolást vezessünkbe, amelyekre semmi szükség nincs, csak legfeljebb a törvény elhomályositására és félremagyarázására alkalmasak. Indítványozom tehát, hogy amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, az 1. §. eredeti szövegéből a két utolsó sorban töröltessék az alábbi rész (Olvassa) : »mint amely időpontig remélhető, hogy a jelenleg árhullámzásnak kitett pénzérték állandósul és végleges relációja megállapítható lesz.« Elnök : A pónzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister : Tisztelt Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az első javaslatot, az első módosító indítványt az imént tartott beszédemben előadottaknál fogva a magam részéről nem fogadhatom el. Ami a második módosító indítványt illeti, erre nézve tisztelettel megjegyzem, hogy a célzatnak a kifejezésre juttatását jelenti ez az indokolásba valónak minősített rendelkezése az 1. §-nak. Azt akartuk, hogy magában a törvényben jusson kifejezésre az intézkedés átmeneti jellege, hogy tudniillik buzavalutával operálunk — vagy legalább féiigmeddig operálunk buzavalutával, mert hiszen az adót magát pénzben kell fizetni — akkor, amikor a koronaértékben való köteles számitásunk tulajdonképen azt hozná magával, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — IV. KÖTET. hogy minden szolgáltatást és minden kiadást mindenkor a koronaérték szerint állapítsuk meg. Erre való tekintettel, mert csak ilyen átmeneti intézkedésről van szó, vettük fel a törvénybe a korlátozó intézkedést és ennek az intenciónak, ennek a célzatnak kifejezésre juttatása foglaltatik ezekben az utolsó sorokban s én épen azért, mert nemhogy elhomályosító, hanem inkább felvilágosító és megvilágító jelleggel birnak, a magam részéről nem látok indokot ezek teljesítésére. Kérném, hogy méltóztassék ezt megtartani, bár nagy jelentősége a dolognak nincs, akár kimarad, akár bevesszük. Minthogy inkább felvilágosító és megvilágító, mint elhomályosító tartalma van ennek a mondatnak, nem lenne indokolt annak elhagyása. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólani ? Ha senkisem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Mozgás a baloldalon.) Gaal Gaston : Farkas Tibor szólásra jelentkezett. Elnök : Nem vettem észre, hogy a képviselő ur szólásra jelentkezett. Ez a körülmény természetesen őt szólási jogától meg nem foszthatja s azért átadom a szót Farkas Tibor nemzetgyűlési képviselő urnák. Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Csak nagyon rövid ideig akarom a t. Nemzetgyűlés türelmét igénybe venni. Azt hiszem, hogy tulajdonképen a következő két kérdés tisztázásáról lehet szó. Nem látom be ugyanis, hogy miért szükségesek e bevezető szavak: »A földbirtok arányos megadóztatása céljából.« Ez tulajdonképen olyan megállapítás, amely talán nem egészen felel meg a tényeknek, (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szêlsobalolalon.) s az adó eredményét egyáltalában nem befolyásolja. Ez voltaképen szépséghibája az 1. §-nak. (TJgy van! TJgy van! a hal- és a szélsöbaloldalon.) Azonkívül kívánatosnak tartanám, ha az 1. §-szal kapcsolatban felvilágosítás adatnék arról, hogy a buzaérték tulajdonképen micsoda, mert a buzaérték fogalma összevetve a 3. §-szal szintén meglehetősen homályos fogalommá változott, amire majd a 3. §-nál fogok rátérni. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az, amihez még hozzá akartam szólni, Gaal Graston képviselő ur alternativ indítványa lett volna, minthogy azonban a pénzügyminister ur ezt visszautasította, ezzel nem kívánom a t. Ház türelmét igénybevenni. Elnök : Szólásra van még valaki feljegyezve ? Perlaki György jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Bármennyire törekededett is a pénzügyminister ur arra, hogy meggyőzzön bennünket a progresszió helytelenségéről, engem nem tudott meggyőzni és abban a helyzetben vagyok, hogy azt a felfogásomat és törekvésemet, amely a progresszió megvalósítására irányul, ha lehet, a törvényjavaslat minden egyes szakaszán keresztül érvó29