Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-47
20^ A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. évi szeptember hő 7-én, csütörtökön. Hogyan állunk most a közigazgatási törvényjavaslatok tekintetében? A városok közigazgatásáról szóló törvényjavaslat még nincs benyújtva, sőt előre látom, hogy be sem lesz nyújtva. A városokban még ma is vírilizmus van, az ingatlantulajdonosok, a nagyjövedelműek rendelkeznek és dirigálnak. Azok a kispolgári rétegek, amelyeket a kereseti adó elsősorban terhel, ma még a városi önkormányzaton kivül állanak. Ennélfogva most ezekre a kispolgári elemekre háritani elsősorban a városi élet, a városi közigazgatás fentartását, anélkül, hogy intenziven részt vehetnének a városi életben, nem tartom helyesnek és igazságosnak. Annyival kevésbé tartom helyesnek és igazságosnak, mert a nagyjövedelemmel birok fognak a városi közéletben diktálni és határozni ennek a kispolgári társadalomnak rovására, sőt határozhatnak elsősorban a saját érdekükben, amikor utcák rendezéséről stb. szóval olyan kérdésről lesz szó, amely az ingatlan értékét a városban emelni fogja. Rá kell még mutatnom külön is a földadójavaslat 7. §-ára. Ebben a földadó kivetéséről szóló szakaszban azt kívánja a pénzügyminister ur kimondatni, hogy a helyhatósági adókat a kivetést megelőző évi kataszteri tiszta jövedelem kétszeres összege után kell kivetni. Ezenkivül a többi adó javaslatokból, igy a ház adó javaslat indokolásából és a társulati adóról szóló javaslatból is azt látom, hogy a pénzügyminister ur a helyhatósági pótadók kivetésének alapját bizonyos mértékben meg akarja rögzíteni. Ennek három következménye lehet. Az egyik az lehet, hogy az önkormányzati szervek kénytelenek lesznek majd fogyasztási adókkal és járulékokkal dolgozni, amelyek a kisemberek rovására esnek, vagy kénytelenek lesznek az adókulcsot a mostani százalék helyett nagyon, de nagyon magas százalékra felemelni, vagy pedig nekimennek a kereseti adónak és a kispolgári társadalomnak még a lelkét is kirázzák ; oly mértékben fogják a kereseti adót mélyíteni és a jövedelmeknek olyan részeit is meg fogják adóztatni, amekkora belterjes adóztatásra még a pénzügyminister ur sem gondolt. A szociális érzés diktálja azt is, hogy az adóztatás terén igazságos legyen az elbánás. Az állandó erősebb adóforrást külön is megadóztassák. Elismerem, hogy ma helyes ez az összetett adórendszer, amelyet ki fog egészíteni egy általános jövedelmi és vagyonadó. Nagyon is érezzük, hogy a mai időben csupán jövedelmi adóval dolgozni feltétlenül nagy rizikó volna. Helyes tehát, hogy külön adóval is megrója a pénzügyminister ur a fundált állandó adóforrást, mint a föld és a ház, a kereset, a cég, a nagy műhely, a gépek, az eszközök, egy közjegyző y agy ügyvéd jó irodája, az orvos kitűnő rendelője. Ugyanitt azonban rá kell mutatni arra is, hogy a munkásnépre, az egyszerű, segéd nélkül I lakásán dolgozó kisiparosra, a munkásra, az állandó fizetéses alkalmazottakra, a jövedelemadó mellett még külön adót is kivetni, ezeket külön adóval is, kereseti adóval is sújtani, nem tartom helyesnek és igazságosnak. Míg a többi adóalanyoknál haláluk után mindig marad valami az utódokra, ezeknél, ha egyszer megszűnik dolgozni a kéz, megszűnik működni az agy, nem marad semmi. Az utóbbiaknál csupán jövedelem van, ezt a jövedelmet elég jövedelemadóval megróni, persze csak akkor, ha a létminimumon felül emelkedik, de ezekre a hozadéki adók mintájára külön kereseti adót kivetni helyesnek nem tartom. Ami egyszer létminimum, az csakugyan legyen létminimum. Ha a jövedelmi adónál kíméljük ilyen szempontból az adózó alanyt, akkor kímélni kell más adónál is, mely személyes jövedelemre van alapítva, mert a létminimumnak nem szabad hamisnak lennie. A létminimum jelentse azt, mihez az államnak már hozzányúlni nem szabad. Azt mondja az irás, amit ad a te jobb kezed, ne vegye el a te balkezed. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Janka Károly ! Janka Károly: T. Nemzetgyűlés! En ezeknek az adójavaslatoknak törvényerőre emelkedését oly rendkívül fontosnak látom az állam, a társadalom békéje szempontjából, hogy az általános vitát felszólalásommal elnyújtani nem akarom. Mondanivalómat kifejtem majd a részletes vita során. Most a szólástól elállók. (Helyeslés.) Petrovits György jegyző : Neuberger Ferenc ! Neuberger Ferenc: A szólástól elállók! (Helyeslés.) Petrovits György jegyző : Nánássy Andor ! Nánássy Andor: A szólástól elállók! Elnök : Van még valaki szólásra feljegyezve ? (Nincs!) Minthogy szólásra feljegyezve senki sincs, kérdem a t. Nemzetgyűléstől, kiván-e valaki a szőnyegen lévő javaslatokhoz az általános vitában hozzászólni? (Nem!) Mivel szólásra senki sincsen feljegyezve és szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az ülést 15 percre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak helyüket elfoglalni. A tanácskozásra szánt idő letelvén, a tárgyalást megszakítom és megteszem elnöki előterjesztéseimet. (Halljuk! Halljuk! Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Hódmezővásárhely törvényhatósági város II. választókerületében megválasztott Kun Béla képviselő I ur megbízólevelét. (Éljenzés.)
