Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-47
A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. év* Rassay Károly: Ez igaz! Hegymegi-Kiss Pál : A föld tulajdonosai azok, akik hála Istennek, megúszták a háborút anélkül, hogy értékeket veszítettek volna és mentesültek a terhektől. Mindez megköveteli, hogy a föld jövedelmét erőteljesen megadóztassuk. Ma azonban még más tekintetben is állnak fenn követelmények. A földadó kivetésének jelentősége az én tiszteletteljes nézetem szerint elsősorban nem is a pénzügy minister urat, hanem a közélelmezésügyi minister urat érdekli. A főcél az, hogy a földadó befizetése folytán el is kelljen a gazdatársadalomnak bizonyos mennyiségű terményt adni, hogy igy az ellátatlanok szükségletéről a megfelelő gondoskodás megtörténhessék. A földnek bizonyos nagyobb mennyiségben egy kézben való egyesítése a polgári megélhetést jóval meghaladó jövedelmet nyújt. Ennélfogva a mi nézetünk az, hogy ebben a tekintetben bizonyos progressziót kell alkalmazni. Ezt a progressziót lehet is és kell is alkalmazni, mert hiszen tulajdonképen a hozadéki adónál sem más az eszmei adóforrás, mint a földtulajdonos személyes jövedelme. Indokolt is nagyobb birtokokra behozni bizonyos tekintetben a progressziót, mert azok olyan helyzetbe juttatják ma a tulajdonosaikat, — ez a mi meggyőződésünk — hogy azon mértéken felül is, amely mértékben ez a földadójavaslat most őket igénybeveszi, feltétlenül áldozhatnak. Nagyon megértem én azt, hogy ennek a progressziónak a földadójavaslatba való beállítása nehézségeket okoz s adminisztrációja még inkább nehézségekbe ütközik. De van arra egy másik^ mód is, hogy ezt a progressziót bevezessük. Epen a pénzügyminister ur ad erre példát a fényűzési lakásadónál. Tessék a progresszív adóztatásnak a jogát átengedni a helyhatóságoknak, a községeknek és itt legyen szó a megyéről is. Angliában, ahol tulajdonképen kifejezett földadó nincs, elsősorban a birtokosok kötelessége az önkormányzat terheinek viselése. A mi megérzésünk szerint nagyon helyes volna, ha a rendes polgári megélhetést jóval meghaladó olyan jövedelmek, amelyek ingatlanból származnak, erre a célra még külön is megadóztattatnának. Ennélfogva én tisztelettel a következő indítványt terjesztem elő (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminister urat, terjesszen elő törvényjavaslatot, amelyben az ingatlan tulajdonának egy kézben való olyan egyesülése után, mely a polgári megélhetést jóval meghaladó jövedelmet nyújt, fokozatos adó állapíttassák meg. Ez az adóbevétel a helyhatóságok céljait szolgálja.« (Helyeslés balfelöl.) Mi e tekintetben a kereteket nem vontuk szűkebbre ennél a javaslatnál, egész tág tért nyújtottunk. A szabályrendeletben azután, amelynek megalkotására egy ilyen törvény a helyhatóságoknak módot nyújt, — természetesen szeptember hó 7-én, csütörtökön. 205 megállapítva egy megfelelő kulcsot — lehet erről különösen, intenzivebben is gondoskodni. Ezt azonban feltétlenül igazságosnak tartjuk s ily módon az önkormányzat fentartásának költségei különösen a megyét illetőleg elsősorban olyanokra hárul, akik az önkormányzati, a megyei életben ma is a legjelentősebb szerepet viszik. Tisztelettel kérek pár percnyi szünetet. Elnök : Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Méltóztassék tovább folytatni beszédét Hegymegi-Kiss Pál: A földadó kivetéséről szóló javaslat negyedik szakaszát illetőleg szociális szempontból meg kell jegyeznünk, hogy nem helyeselhetjük azt, hogy a pénzügyi bizottság azt a pótlékot, amelyet az adó késedelmes fizetése miatt fizetni kell, a nagyobb birtokoknál, illetőleg a nagyobb kataszteri tiszta jövedelmet nyújtó birtokoknál leszállította 5%-ról 2%-ra. Meggyőződésünk az, hogy a földadóból befolyó jövedelem elsősorban a közélelmezést érdekli, mivel itt különben is sürgős segítségre van szükség, ennél fogva mindazok, akik ebben a tekintetben teljesíthetnek, akiknek az nehezükre, mint a kisgazdáknak, nem esik, azt az 5%-ot, amely különben is a többi adójavaslatokat tekintve, egy elfogadott helyes kulcs, megfizethetik. Mi csak a 100 koronát meg nem haladó összes kataszteri tiszta jövedelmű kisgazdákra vonatkozólag kívánjuk a 2% megállapítását. Rá kell mutatnunk a földadójavaslat 5. §-ára is. Ez voltaképen egy magánjogi rendelkezés. Bizonyos mértékben a haszonbérbeadót, aki munka nélkül szerzi jövedelmét, erősen védi. Erősen védi különösen az első bekezdés azon rendelkezése, hogy ott meghatározott esetben az ugyanazon gazdasági évre eső haszonbér egynegyed részénél nagyobb földadóteher nem eshetik a bérbeadóra. De védi a második bekezdésben a kisemberekkel szemben is. Ne méltóztassanak azonban félreérteni ; mi nem a haszonbérlőket akarjuk védelmezni, mikor erre rámutatunk, hanem nekünk az a meggyőződésünk, hogyha a földadó a haszonbérbeadót terheli, kevésbbé lesz áthárítható, míg ha a földadó a haszonbérlőre esik, akkor az áthárítás feltétlenül könnyű. A fölcladójavaslat 9. §-a a régi kataszter hiányain igyekszik segíteni, mert ezek voltak tulajdonképeni szülői a mai általános elégületlenségnek. Ez a szakasz kimondja, ha a községi képviselőtestület az 1000 kataszteri holdon felüli földbirtok osztályozását aránytalannak találná, kérheti az ilyen birtoknak újbóli osztályozását. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak,
