Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-47

198 A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. év i szeptember hó 7-én, csütörtökön. még további engedékenységre bírjuk épen a kis­gazdákra való tekintettel, hogy ennek a törvény­nek ne legyen olyan kellemetlen politikai kiha­tása, mint amilyen volna az eredetileg tervezett törvényjavaslatnak. Elsősorban a buzavalutával való adófizetést kifogásolom azért, mert az aranyparitást jelent. Már pedig ha a gazda aranyparitással fizet, megkívánhatjuk, hogy minden megadóztatott szintén ilyen adókkal sujtassék. Ha csak a gaz­dát sújtjuk azzal a megokolással, hogy a gazda búzát termel, hát ez nagyon téves állítás. Ha a pénzügyminister ur ezt előbb megtárgyalta volna szakértő gazdákkal, nemcsak azokkal, akiknek saját gazdaságuk van, hanem akik iro­dalmilag is működtek és akiknek van közgaz­dasági érzékük a gazdaság iránt, azt hiszem, hogy letért volna erről az alapról és a kérdést a tervezett mód helyett talán más módon, más alapon, mondjuk a békeadónak kétszázötven­szeresre való felemelésével lehetett volna meg­oldani. Miért tartom veszedelmesnek a buzavalutá­ban való adófizetést ? Azért, mert a túloldalról, különösen a t. szocialista urak részéről, mindig azt halljuk, hogy a gazda búzát termel, tehát fizesen búzában adót. Ez nagyon helytelen, mert nem ugy történik ám a gazdálkodás, ahogy a Móricka azt elképzeli. (Derültség jobb felől.) Hiszen a gazda búzát földjének legfeljebb 24—25°/o-nyi területén termel, földjének többi részét kénytelen takarmánnyal, olyan termények­kel bevetni, amelyeket gazdaságában értékesít, amelyekből trágya lesz és a trágyával ismét a búzaföldet kell feljavítani. A búzával bevetett földet tehát legfeljebb a birtok 24 — 25%-ának lehet számitani. Má­sodszor ez az adófizetés azt a hitet keltheti és félek tőle, hogy az a kihatása lesz, hogy a pénz­ügyminister ur maga sem bizik pénzünk stabi­lizálódásában, mert ha buzavalutában veti ki az adót, ez azt jelenti, hogy azt a többszükségletet, amely pénzünk romlása folytán az állami kiadá­sok terén felmerült, ebből akarja fedezni. Kiss Menyhért: Szüntesse be a tőzsdét, azon­nal megjavul a pénz. A bankokrácia teszi tönkre a pénzt, ebben igaza van Ulainnak! ReischI Richard: Harmadszor azért helyte­lenítem a buzavalutával való adófizetést, mert a gazda bizonytalanságban lesz és aki másszor adóját egyszerre szokta megfizetni, az elkezd majd hevizálni, börziáner lesz belőle és eltérit­tetik rendes foglalkozásától. Spekulálni fog majd, hogy mikor fizessen adót, sokszor esetleg rosz­szul fog ez a dolog sikerülni. Negyedszer pedig azért nem szeretném az adókivetést buzavalutában, mert rossz termés esetén a búza ára természetesen emelkedik és olyan katasztrofális években, mint amilyen az idei esztendő is volt, sokkal magasabb lesz az adó, mint jobbtermés esetén. A pénzügyminister ur azt ígérte, hogy majd módját ejti annak, hogy azokon a vidékeken, ahol rossz volt a ter­més, az adó leszállittassék, de ha az egész or­szágban rossz lesz a termés, mindenütt le kell szállítani az adót s ez rossz kihatással lesz pén­ügyeinkre. Különösen hangsülyozom itt, hogy a búza ­értékben való adófizetés körülbelül a mai búzaárak mellett 360-szorosát jelentené a békeáraknak. Miután a gazda földjének negyedrészén termel búzát, az egyéb termény sokkal olcsóbb áron érvényesül, pl. a tej, az állat, a hus. Azt hiszik a t. képviselő urak, hogy a gazda ezeken valami sokat nyer ? Nyer a kereskedő. és aki megvizezi a tejet. Ki tudom számokkal mutatni, hogy a gazda lite­renként 8—10 K-t ráfizet a tejre a mai takar­mányárak mellett. (Mozgás.) Ráfizet a húster­melésre is, mert a húst csak 120-szorosáért adja ele a békebeli árnak. Ki tudom mutatni, hogy ráfizet a hus minden kilójára 40—50 K-t, minden métermázsájára 4—5000 K-t. Hol van a gazda rettenetes jövedelme? Vagy az fáj a szocialista uraknak, hogy kisgazdáink megfizet­ték az adósságaikat a háborúban ? Ennek nenr­zeti szempontból örülni kellene (Helyeslés.), mert ugy akarjuk az uj Magyarországot kiépíteni, hogy jómódú emberek állhassanak e cél érdeké­ben. Mi a kisgazda vagyonának az alapja? Amikor az apa a háborúban volt és fegyverrel küzdött a hazáért — a gazda fia is ott volt a háborúban — az alatt kaszált, kapált az asz­szony. (Igaz! Ugy van! jobb/elöl) Magam lát­tam egy határban száz asszonyt kaszálni. így szereztek vagyont a háborúban, s ennek a gyü­mölcsét látjuk most. Ha arról beszélnek, hogy a gazda szerzett valamit, erre azt felelhetem, hogy igen, szerzett, mert dolgozik 16—18 órát naponta és este azt szeretné mondani a feleségének: tartsd fenn a napot, hogy a dolgunkat elvégezhessük. Ez bará­taim az a munka, amelyet a gazda végzett, ez az a pénz, amelyből ki tudta fizetni adósságait és ezért van bizonyos vonatkozásokban talán jobb helyzetben, mint más foglalkozásúak. Propper Sándor : A munkás meg aludt a háború alatt! (Mozgás.) Reisch! Richárd : Azt hallottam, hogy azért kell a munkásnak 8 órát dolgoznia, hogy 8 órát pihenhessen, 8 órát pedig szórakozzék és tanul­jon, mert a munkásnak magasabb a kulturfoka, mint a falusi embernek. Én ez ellen a felfogás ellen tiltakozom kisgazdáink nevében. Az a falusi ember, ha 17—18 órát dolgozik is napon­ként, nem műveletlen ember. Az tudja magát művelni, télidő Q, amikor kevesebb a munka, akkor olvasgat, tanul és pótolja azt, amivel más foglalkozásúak talán megelőzték. Szóval a gazda­nép dolgozik és a munka gyümölcse meg is látszik rajta. Propper Sándor: Jöjjenek a városba ipari munkásnak, ha olyan jó ez a foglalkozás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom