Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-47
198 A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. év i szeptember hó 7-én, csütörtökön. még további engedékenységre bírjuk épen a kisgazdákra való tekintettel, hogy ennek a törvénynek ne legyen olyan kellemetlen politikai kihatása, mint amilyen volna az eredetileg tervezett törvényjavaslatnak. Elsősorban a buzavalutával való adófizetést kifogásolom azért, mert az aranyparitást jelent. Már pedig ha a gazda aranyparitással fizet, megkívánhatjuk, hogy minden megadóztatott szintén ilyen adókkal sujtassék. Ha csak a gazdát sújtjuk azzal a megokolással, hogy a gazda búzát termel, hát ez nagyon téves állítás. Ha a pénzügyminister ur ezt előbb megtárgyalta volna szakértő gazdákkal, nemcsak azokkal, akiknek saját gazdaságuk van, hanem akik irodalmilag is működtek és akiknek van közgazdasági érzékük a gazdaság iránt, azt hiszem, hogy letért volna erről az alapról és a kérdést a tervezett mód helyett talán más módon, más alapon, mondjuk a békeadónak kétszázötvenszeresre való felemelésével lehetett volna megoldani. Miért tartom veszedelmesnek a buzavalutában való adófizetést ? Azért, mert a túloldalról, különösen a t. szocialista urak részéről, mindig azt halljuk, hogy a gazda búzát termel, tehát fizesen búzában adót. Ez nagyon helytelen, mert nem ugy történik ám a gazdálkodás, ahogy a Móricka azt elképzeli. (Derültség jobb felől.) Hiszen a gazda búzát földjének legfeljebb 24—25°/o-nyi területén termel, földjének többi részét kénytelen takarmánnyal, olyan terményekkel bevetni, amelyeket gazdaságában értékesít, amelyekből trágya lesz és a trágyával ismét a búzaföldet kell feljavítani. A búzával bevetett földet tehát legfeljebb a birtok 24 — 25%-ának lehet számitani. Másodszor ez az adófizetés azt a hitet keltheti és félek tőle, hogy az a kihatása lesz, hogy a pénzügyminister ur maga sem bizik pénzünk stabilizálódásában, mert ha buzavalutában veti ki az adót, ez azt jelenti, hogy azt a többszükségletet, amely pénzünk romlása folytán az állami kiadások terén felmerült, ebből akarja fedezni. Kiss Menyhért: Szüntesse be a tőzsdét, azonnal megjavul a pénz. A bankokrácia teszi tönkre a pénzt, ebben igaza van Ulainnak! ReischI Richard: Harmadszor azért helytelenítem a buzavalutával való adófizetést, mert a gazda bizonytalanságban lesz és aki másszor adóját egyszerre szokta megfizetni, az elkezd majd hevizálni, börziáner lesz belőle és eltérittetik rendes foglalkozásától. Spekulálni fog majd, hogy mikor fizessen adót, sokszor esetleg roszszul fog ez a dolog sikerülni. Negyedszer pedig azért nem szeretném az adókivetést buzavalutában, mert rossz termés esetén a búza ára természetesen emelkedik és olyan katasztrofális években, mint amilyen az idei esztendő is volt, sokkal magasabb lesz az adó, mint jobbtermés esetén. A pénzügyminister ur azt ígérte, hogy majd módját ejti annak, hogy azokon a vidékeken, ahol rossz volt a termés, az adó leszállittassék, de ha az egész országban rossz lesz a termés, mindenütt le kell szállítani az adót s ez rossz kihatással lesz pénügyeinkre. Különösen hangsülyozom itt, hogy a búza értékben való adófizetés körülbelül a mai búzaárak mellett 360-szorosát jelentené a békeáraknak. Miután a gazda földjének negyedrészén termel búzát, az egyéb termény sokkal olcsóbb áron érvényesül, pl. a tej, az állat, a hus. Azt hiszik a t. képviselő urak, hogy a gazda ezeken valami sokat nyer ? Nyer a kereskedő. és aki megvizezi a tejet. Ki tudom számokkal mutatni, hogy a gazda literenként 8—10 K-t ráfizet a tejre a mai takarmányárak mellett. (Mozgás.) Ráfizet a hústermelésre is, mert a húst csak 120-szorosáért adja ele a békebeli árnak. Ki tudom mutatni, hogy ráfizet a hus minden kilójára 40—50 K-t, minden métermázsájára 4—5000 K-t. Hol van a gazda rettenetes jövedelme? Vagy az fáj a szocialista uraknak, hogy kisgazdáink megfizették az adósságaikat a háborúban ? Ennek nenrzeti szempontból örülni kellene (Helyeslés.), mert ugy akarjuk az uj Magyarországot kiépíteni, hogy jómódú emberek állhassanak e cél érdekében. Mi a kisgazda vagyonának az alapja? Amikor az apa a háborúban volt és fegyverrel küzdött a hazáért — a gazda fia is ott volt a háborúban — az alatt kaszált, kapált az aszszony. (Igaz! Ugy van! jobb/elöl) Magam láttam egy határban száz asszonyt kaszálni. így szereztek vagyont a háborúban, s ennek a gyümölcsét látjuk most. Ha arról beszélnek, hogy a gazda szerzett valamit, erre azt felelhetem, hogy igen, szerzett, mert dolgozik 16—18 órát naponta és este azt szeretné mondani a feleségének: tartsd fenn a napot, hogy a dolgunkat elvégezhessük. Ez barátaim az a munka, amelyet a gazda végzett, ez az a pénz, amelyből ki tudta fizetni adósságait és ezért van bizonyos vonatkozásokban talán jobb helyzetben, mint más foglalkozásúak. Propper Sándor : A munkás meg aludt a háború alatt! (Mozgás.) Reisch! Richárd : Azt hallottam, hogy azért kell a munkásnak 8 órát dolgoznia, hogy 8 órát pihenhessen, 8 órát pedig szórakozzék és tanuljon, mert a munkásnak magasabb a kulturfoka, mint a falusi embernek. Én ez ellen a felfogás ellen tiltakozom kisgazdáink nevében. Az a falusi ember, ha 17—18 órát dolgozik is naponként, nem műveletlen ember. Az tudja magát művelni, télidő Q, amikor kevesebb a munka, akkor olvasgat, tanul és pótolja azt, amivel más foglalkozásúak talán megelőzték. Szóval a gazdanép dolgozik és a munka gyümölcse meg is látszik rajta. Propper Sándor: Jöjjenek a városba ipari munkásnak, ha olyan jó ez a foglalkozás!