Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

À nemzetgyűlés 46. ülése 19,22. Azóta eltelt 8 hónap és az 1922 augusztus 31-iki kimutatás szerint, amely a tabellán nincsen meg, de amelynek utána néztem, 47 milliárd volt a bankjegyállomány, tehát ez évben január 1. óta 25 milliárdról emelkedett 47 milliárdra. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy felhívjam figyelmét a második rovatra. Amikor 17 milliárd volt a bankjegyállomány, akkor koronánk Zürichben 1*50 centimon állott. Tessék most megfigyelni, hogyan esik a korona értéke az infláció emelkedésével együtt. 1921 szeptember 7-én, amikor 18 milliárd volt a bankjegyforgalom, a korona zürichi árfolyama 1'40 volt, szeptember 15-én 115, szeptember 23-án egyszerre leesett 0"75-re. Miért? Akkor volt a nyugatmagyarországi akció, amely természetesen politikailag befolyásolta a dolgot, de szeptember 30-án felemelkedik 0'80-ra és október 23-ig tartja ezt a kurzust, amikor is 0'67-re esik, mert akkor érkezett meg a király, akkor volt az u. n. király-puccs, amelynek következtében a korona leesik 0*57-re. November 30-án megint 0.70 centime-ra emelkedik, azután tartotta ezt az árnivóját annyira, amennyire, sőt egyszer felemelkedett 0'80-ra is, pedig az infláció emelkedett. Most méltóztassék figyelni az ivnek második részét, amelyen a következő érdekes jelenséget látjuk. Körülbelül május végéig áll a korona 0'60 centime-n, akkor kezd esni 0'5l-re, 0.53-ra, 0'44-re és a mai napon 0'21 centimen áll. Méltóztassék megnézni, hány milliárd volt bankjegyállományunk ez év június 7-én. Akkor 32 milliárd volt, azóta 47 milliárdra emelkedett, vagyis 15 milliárddal szaporodott a bankjegyállományunk és azalatt leesett a korona 0'51-ről 0'21-re. Ez igen tanulságos iv. Erre még vissza is fogok térni és ebből bizonyos konzekvenciákat fogunk levonni. A negyedik érdekes kimutatás a következőképen szól: Az állam jegyek száma igy viszonylik a belső értékhez. Ezelőtt egy esztendővel, 1921 szeptemberében Németországnak volt 80 milliárd papirvalutája, amelynek összértéke aranyban öt és félmilliárdot tett ki. Nem egészen egy esztendővel utóbb 80 milliárdról 180 milliárdra emelkedett a papirpénzállomány, és annak értéke leesett 1'2 milliárdra. Ausztriának volt ezelőtt egy esztendővel 56 milliárd papírpénze, amelynek akkor aranyban 336 millió volt az értéke. Ausztriának e kimutatás szerint ez év júliusában volt 690 milliárd papírpénze, amelynek értéke leesett 69 millióra. Magyarországon egy esztendővel ezelőtt 17 milliárd papírpénz volt, ez évi augusztus 7-én pedig 40 milliárd papírpénz. Akkor 260 millió arany koronát ért a 17 milliárd, holott most augusztus 7-én csak 165 milliót ért a 40 milliárd papírpénz. Csak kuriozumképen írtam ide Oroszország állapotát, ahol 1921. májusában 1917 milliárd papírpénz 33 milliót ért, ma pedig 3 milliót ér a másfél billió. Ez a kimutatás rendkivül instruktive évi szeptember hő 6-án, szerdán. l2o mutaja be azt, hogy a bankjegyállomány rettenetes emelkedésével egyidejűleg állandóan kisebb lesz annak értéke, vagyis ugyanakkor, amikor a papírpénz szaporodik, az aranyérték elpárolog, valahova elkerül. Most méltóztassanak megtekinteni az 5 számú kimutatást, amelynek ez a címe : »A jegy-, intézetek jegyállományának emelkedése, illetve csökkenése az utolsó év folyamán és ércfedezetük összege. « Ez a kimutatás rendkívül érdekesen világit bele abba, mit jelent a rendezett háztartás egy országban. Azokban az országokban, melyeket I. jelzéssel jeleztem a jegyállomány egy esztendő leforgása alatt csökkent. Ezek az országok Amerika, Anglia, Franciaország, Svájc, Csehország, Görögország, Németalföld, a svéd bank és a norvég bank. Méltóztatnak tehát látni, hogy ezekben az államokban a jegyállomány állandóan csökkent. A II. jelzésű csoportban azok az államok vannak összegyűjtve, amelyek jegyállománya stagnál, sem nem csökkent, sem nem emelkedett egy év leforgása alatt : Olaszország, Spanyolország, Dánia, Finnország és Portugália. Most jön a ránk nézve legérdekesebb harmadik csoport, amelyben csupa olyan államok vannak, amelyek a jegyállományt egy esztendő alatt emelték. Es pedig nagyon »csekély összeggel, talán 200 millióval emelte a belga bank és ugyancsak igen csekély összeggel a bolgár bank is. Méltóztatnak tudni, hogy ezeknek a bankoknak pénzjegyei bizonyos értéket mégis csak reprezentálnak. Szerbia szintén emelte jegy állomány át és pedig egy esztendő leforgása alatt egy milliárddal, az alatt az egy esztendő alatt, amely alatt mi, mint látjuk, 27 milliárddal emeltük, vagy talán többel emeltük. Romania jegy állományát talán 3 milliárddal emelte egy esztendő alatt, ellenben Magyarország — mint látni méltóztattak •— busz egynehány milliárddal emelte, a német birodalmi bank 100 milliárddal, a lengyel nemzeti bank 180 milliárddal, az osztrák bank valami 640 milliárddal emelte, az orosz állami bank Isten tudja, mennyivel Nagyon természetes, hogy ebben az arányban értéktelenedett el a pénz is. így függnek össze ezek a kérdések, ezért kellett ezeket a kimutatásokat bemutatni. Most következik a 6. kimutatás. Címe: »Kimutatás arról, hogy az alábbi államok jegyintézeteiket az utolsó egy év leforgása alatt mennyire vették igénybe.« Mielőtt ezt a kimutatást megnéznők, engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy figyelmét felhívjam egy körülményre. A régi időkben, amikor még békében éltünk, és azoknál az államoknál ma is igy van ez, amelyek rendben vannak, a jegybank váltókat szokott leszámítolni, kölcsönöket szokott pénzintézeteknek, kereskedőknek nyújtani az előirt szabályok szerint azért, hogy az üzleti életet lehetővé tegye. Igy volt ez az Osztrák-magyar Banknál is. Természetesen akkor kellett ennek