Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-46
A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. béradót egyesitették ;, a kereseti adó az összes kereseti adók helyébe jött és a társulati adó a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának helyére került. A pénz ügy minister ur tehát ezekkel az adójavaslatokkal tulajdonképen egyenesen megbontotta azt a milanói dómot, amelyet tegnap Propper képviselő ur Emiltett, mert az adók száma nemcsak azáltal csökken, hogy ezek az adók, amelyeket Emiltettem,, egyszerüsitve lettek, hanem azáltal is, hogy a jövedelmi pótadó és a betegápolási pótadó megszűnnek. Népünk szempontjából a legfontosabb az, — és ez a nép kívánsága, elsősorban az adófizető állampolgároké — &ogy legyenek tisztában az adókkal. Legyenek az adók egyszerűek, ne kelljen zavaros rendelkezésekkel szemben találni magukat, ne kelljen sokáig bizonytalanságban lenniök arra nézve, mit kell hogy fizessenek. Ebben a tekintetben ezek az adójavaslatok helyesebbek, mint az az ut, amelyet eddig választottak. Hiszen láttuk, hogy a jövedelem- és hadinyereségadó és vagyonadó behozatala és a kisegzisztenciákra való kiterjesztése mennyire épen az adómorá] lerombolására vezetett azáltal, hogy a közönség nem tudta azoknak az adóknak helyességét megismerni, mert a mai viszonyok mellett nem is lehet helyesen megállapítani azt, kinek mennyi a jövedelme. Ennek megfelelően nagyon különbözők lehetnek a nézetek abban a tekintetben, hogy kinek az adója van helyesen megállapítva. Nem azt érte el tehát annakidején Korányi pénzügy minist er ur, hogy hamar tett szert állami jövedelemre, hanem épen azt, hogy késett az állami jövedelem. Mindenki fellebbezett, egész községek megfelebbezték lávetett adójukat és későn jutott jövedelemhez az állam. Ezzel szemben a jelenlegi adójavaslatok egyszerűek, megfelelnek a közönség kívánságának és benyomásom az, hogy általában megelégedéssel és megnyugvással találkoznak az egész országban. A jelenleg előterjesztett adók azonban az igazságosság és arányosság elvének is megfelelnek. Megfelelnek azért, mert a mai viszonyok mellett jobb és megfelelőbb, igazságosabb és arányosabb adókat kivetni nem lehet. Nem lehet akkor, amikor gazdasági viszonyaink bizonytalansága következtében minden adó áthárítható, amikor semmiféle adóról nem tudjuk azt, hogy tulaj donképen ki fizeti. Ebben a tekintetben a legrosszabb helyzetben még a gazda van ; az háríthatja át legkevésbbé az adót. Kiss Menyhért: Ezért fogadja el a kisgazdapárt ! Neubauer Ferenc: Ezek az adók azonban, igy a földadó is, semmi egyebek, mint a háborúelőtti adónak a mai viszonyokhoz való alkalmazása és igy legalább is azt az arányosságot találjuk bennük, amely arányosság a háboruelőtti adóknál megvolt. De elviselhetők is ezek az adók. Elviselhető közöttük még a földadó is, még pedig azért, mert vi szeptember hó 6-án, szerdán. 115 hiszen eddig is nagy terheket viselt a mezőgazdaság. Azok, akik arra hivatkoznak, hogy a háború alatt éveken keresztül a régi bébekeli földadót fizette a mezőgazdaság és hogy az utóbbi időben is annak csak tízszeresét, és akik ebből arra következtetnek, hogy ennek következtében a mezőgazdaság a háborús években az állami terhekben nem vett volna megfeleiőleg részt, azok óriási tévedésben vannak. Mert ha Teieszky János azt mondja, hogy a bankóprés igénybevétele semmi egyéb, mint egy nagyon igazságtalan adó, abban az esetben az is kétségtelen, hogy mindaz a rekvirálás, mindaz a maximálás, amely a mezőgazdaságot a háború alatt érte, tulajdonképen csak burkolt formája volt az állami adónak. Ivády Béla : Egyedül a gazda viselte ! Berki Gyula : 74% földmives esett el ! Neubauer Ferenc : Hogyha Somogy vármegyében megtörtént az, hogy volt olyan háborús esztendő, amikor több mint 7000 vagon szemesterményt rekviráltak el a vármegyében és ha a vármegye művelhető területét 1,200.000 katasztrális holdban vesszük fel, abban az esetben, hogyha csak fele áron rekvirálták el azokat a terményeket, mint amilyen árat maximálás nélkül abban az időben a szabadpiacon azok a termények elértek volna, akkor az legalább 35—40 kg-os holdanként! buzaadónak teleit meg abban az időben. És ez a diszparitás a szabadforgalomban kialakult ár és az elrekvirálás következtében kapott ár között az évek során csak emelkedett, csak fejlődött mindaddig amig a mezőgazdaközönség elkeseredése arra kényszeritette a kormányt, hogy ezzel a rendszerrel végezzen. Akkor következett az őrlési adó, ez lépett helyébe és ez az őrlési adó volt az, amely nem a más foglalkozási ágakkal szemben, hanem egymás között a gazdák kategóriái között különböző terhet létesített és mintegy pünkösdi királyságot, bizonyos vakációt adott a nagybirtok jelentékeny részének. Abból azonban, hogy ez az állapot, ez az abszolút igazságtalanság, amit a kormány maga is belátott és sietett orvosolni, tovább fenn nem állhat, még nem következik az, hogy a nagybirtok és az összes birtokkategóriák a megfelelő terhet magukra ne vállalják és hogy a földadónak az a formája, amelyet a földadó javaslat tartalmaz, helyes és megfelelő ne volna. Én ugy találom és információim szerint, amelyeket a gazdák legkülönbözőbb köreiből, nemcsak kis-, hanem nagygazdák részéről nyertem, igy is van, hogy ez az' adó ebben a formájában kellően kezelt, megfelelően művelt mezőgazdasági üzemekben akármilyen nagy üzemről van szó s akármilyen körülmények között dolgozik az, rendes termelés és termés mellett teljesen elviselhető. Sajnálom, hogy ki kell jelentenem azt, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam az általa előterjesztett számadatokban némileg tévedett akkor, amikor azt állította, hogy ez az adó kiteszi a jelenlegi tiszta jövedelemnek 46.7%-át, egy másik I számitás szerint 43.1%-át, sőt 10.000 koronás 15*
