Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. rendszernek az a legnagyobb hibája, hogy csak a földadónál honosítja ezt meg és egyéb adókra nincs tekintettel. A papirvalutát érvényesíteni lehet egyéb adófajtáknál, azonban a földadónál csak a buzavalata alapján lehet az adót fizetni. Én azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur ugyanilyen alapon, mint ahogy ezt a földadónál csinálta, egyéb fajta adóknál is elrendelhette volna és az adó értékelésének alapjául a búzát vehette volna fel. Mert én abban a körülménybe i, hogy csak a földadónál érvényesül ez az értékelési alap, bizonyos igazságtalanságot látok a gazdatársadalommal szemben. A másik szempont, mélyen t. Nemzetgyűlés, amely szóba került több izben a nemzetgyűlésen, a kataszter kérdése. A kataszter kérdésére nézve többféle vélemény került itt egymással szembe. Drozdy Győzőt, képviselőtársam azt vitatta, hogy a kataszter annyira elavult, hogy egyáltalán nem lehet alapja ennek a mai adótörvénynek. Ezzel szemben más oldalról olyan vélemények hangzottak el, hogy azok a megállapítások, amelyek Drozdy t. képviselőtársam részéről történtek, nem minden tekintetben helytállók. Én nem akarok uj adatokat felsorolni erre vonatkozólag, de azt hiszem, hogy az objektivitás mértékét nem lépem túl akkor, amikor megállapítom, hogy a kataszter többé-kevésbé idejét multa intézmény, nem a teljes igazságosság elvén épült fel és a kisbirtokra nézve bizonyos hátránnyal jár. De mégis azt tartom, hogy a jelenlegi pénzügyi, gazdasági és társadalmi viszonyaink közepette nagyon, nehéz és bajos más alapot a földadóra nézve felvenni. Szociáldemokrata t. képviselőtársaim a földes telekértékadóval jönnek elő. Ha méltóztatnak megengedni, a föld- és telekértékadóra nézve ]s elmondom a mi felfogásunkat. A föld és telekértékadóra nézve az a felfogásom, hogy ezen az alapon sem lehet tökéletes és igazságos adórendszert felépiteni, épen ugy, miként nem lehet egy teljesen igazságos katasztert összeállitani mindaddig, amig azt egy ember nem csinálja. Gr. Hoyos Miksa: Isten: Csik József : Ha az csinálja, akkor biztosan igazságos lesz. Gaal Gaston : Imádkozni kell érte, szentatya ! (Derültség.) Csik József : A katasztert nem lehet tehát igazságosan összeállítani, épen ugy, mint a földbirtokreform végrehajtásánál, ahol hiába akarjuk a löldbirtokreformot egyöntetűen végrehajtatni, az egyik birónak ez a felfogása, a másiknak az a meggyőződése, azért,teljes egyöntetűség nem lesz. Abszolút tökéletes munkát senki sem fog végezni ezen a földön, olyant csak, mint Gaal Gaston t. képviselőtársam Emiltette, a jó Isten végezhet. Gaal Gaston : Nem én mondtam, hanem Hoyos ! Csik József: Itt tehát meg kell alkudni azzal a körülménnyel, hogy teljesen igazságos földértékadó-rendszert sem lehet felépiteni. évi szeptember hó 6-án, szerdán. ill De más szempontból sem tartom helyesnek a földértékadó behozatalát, és pedig azért nem, mert hiszen tudjuk, hogy a kataszter összeállítása is éveknek nagy munkája volt, körülbelül nyolc évig tartott ; ha tehát most elrendelné a kormányzat a földértékadó alapján a földadó megállapítását, meg vagyok győződve róla, hogy néhány hónap alatt nem tudná elvégeztetni, annak összeállításához is évek kellenének, már pedig az állam a mostani nehéz anyagi helyzetében nem engedheti meg, hogy ilyen jövedelmi forrástól éveken át elüttessék. Azért nekünk olyan alapra van szükségünk, amelyet közvetlenül igénybevehetünk, amelyre nem kell sokáig várnunk, hanem amelyre azonnal építhetünk. (Ugy van ! jobbfelől.) Azt mondják a szociáldemokrata t. képviselőtársaim, hogy a hozadékadó nem igazságos, mert az arra készteti a gazdát, hogy intenzive ne művelje a földjét, s hogy egyedül igazságos adó csak a földértékadó lehet. Bocsánatot kérek, a föld értéke a föld hozadékával szoros összefüggésben van. E kettőt el lehet talán választani egy túl-elméleti fejben, de gyakorlatilag e kettő annyira összefügg, hogy őket elválasztani egymástól nem lehet : a föld értéke attól függ, hogy mennyi jövedelmet, mennyi hozadékot hoz létre. Gaal Gaston : Kivéve a telekspekulációt ! Csik József: Természetesen! Tehát a hozadék rendkivül fontos a föld értékének megállapításánál. Amennyiben tehát a föld hozadékát nem veszik tekintetbe, ugy a föld értékét sem tudják pontosan megállapítani. Ezért a hozadéki adó nem lehet olyan adó, amely tétlenségre és terméketlenségre kényszeriti a gazdát és nem lehet várni a földértékadótól, hogy az majd az intenziv művelésnek lesz az egyedüli hajtó eszköze. Ami a telekspekulációt illeti, én e tekintetben méltányosnak tartom a telekértékadót. Ez nagyon helyes elv, de nem lehet ugy tenni, — mint ahogy elméletileg sokan gondolják — hogyha valaki megvesz egy üres telket és később házhelyként eladhatja, mennyire emelkedik annak az értéke, mert nem mindenki leveli béka, hogy kisüsse, hogy azon tájékon, ahol az ő telke fekszik, harminc-ötven év múlva biztosan egy városrész épül. Tehát nem mindig törekedhetünk arra, hogy ezt az objektumot adóztassuk meg, amely a jövő konjunktúrától függ, amit előre nem sejthetünk. De más szempontból sem tartom célszerűnek a magam részéről ezt a földértékadót. Ugyanis abból indul ki a földértékadó, hogy majd intenziv művelésre fogja kényszeríteni a gazdát. Bocsánatot kérek, a kisgazda nem mindig oka, hogy ő nem ért az intenziv műveléshez, ha nem tanították rá, nem tehet arról, hogy jobban nem tudja megművelni a maga földjét. Ha ezekre most földértékadót vetnek ki, pláne a nagyobb kulcs alapján, mi lenne ennek a következménye ? Az, hogy örülnének azok az emberek, hogy szabadulhatnak a földjüktől, mert nem tudnák a saját termelési