Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-46
À nemzetgyűlés 46. ülése 1922. é leszek szigorú rendelkezéseket alkalmazni. (He- I lyeslés jobbfelöl.) Rassay Károly ; Helyes ! A jövőre precedens lesz odaát is! Dénes István : Ministernek nem szabad idegeskedni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister; Nem szabja meg, hogy mit szabad nekem. Amikor gazdasági programmot adok, kár abba a politikát belekeverni. En itt csak jelezni akarom azt, hogy a földmivelésügyi mínisterium a többtermelés terén milyen intézkedéseket szándékozik tenni és ez épenséggel nem politikum. Majd lesz politikai része is, tessék akkor majd azzal foglalkozni, ha nem birják meg közbeszólás nélkül. Gaal Gaston : De nekik ez is politika. (Elnök csenget.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A búzatermelésnél van még egy módszer, amit fel kell karolnunk és a legteljesebb mértékben ki kell próbálnunk: ez a búza kapálása. Próbák vannak Magyarországon arra, hogy a búzát ép ugy, mint a tavaszi kapásnövényeket, ha nem is abban a formában, kapálás alá vegyék és az egyes jelentések arról szólnak, hogy ilyen kapálással termesztett búzánál pl. 30 métermázsa termést is jeleznek. Haller István : Magyarországon is volt, Karácsonyfalván ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: En kötelességemnek tartom azt a buzaművelési ágat a legerősebben kultiválni, ezeket a próbákat eszközölni, gazdatársaimat — v kisebb gazdákról van szó — rábírni arra, hogy ezt a termésmódot próbálják ki ós ha ez tényleg beválik ugy, mint ahogy jelentik, akkor a legkisebb gazdaságoknál erre a termelési formára, a búza kapálására is át kell térni, mert ha ekkora lesz a termeléskülönbség, akkor minden búzát Magyarországon kapálni kellene, hogy akkora termés legyen. Épen a kisembereknél, a kishaszonbérlőknél, akik egy-két holdat bérelnek, az a baj, hogy szárazság esetén nem tudják megfizetni a haszonbért. Ha azonban annál a kisbérlőnél egy félholdas kapált búzánál lehetne 10—15 métermázsát termelni, mint nekem jelentik, akkor igazán meg volna oldva ez a kérdés, de a kishaszonbérlőknél az a baj, hogy ezek a szegény emberek, akik egy-két holdat kapnak, nem tudnak őszit belevetni, hanem tavaszit vetnek bele, hogy állatot tarthassanak és akkor, ha rájön a szárazság, sok helyen semmi sem terem, a haszonbért azonban követelik tőlük. A földmivelésügyi kormányzat igenis tudatában van annak a kötelességének, hogy minden módszert felhasználjon, minden kinálkozó alkalmat kihasználjon arra, hogy ezeknek a kisembereknek többtermelését minden tekintetben előmozdítsa, még állami támogatással is, még akkor is, ha az az állami támogatás pénzbe is NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — IV. KÖTET. ti szeptember hó 6-án, szerdán. 07 kerül, amire Haller t. képviselőtársam is hivatkozott beszédében. Itt volna még a burgonyatermelés. Burgonyatermelésünknél az a panasz, hogy a burgonyabetegségek annyira elhatalmasodtak, hogy uj vetőmagburgonyáról is gondoskodnunk kell. Tényleg vannak burgonyabetegségek, azonban itt is kell az időjárásra is hivatkozni, bármennyire is mosolyogva fogadják ezt némelyek, mert itt is rámutathatok arra, hogy egyes kisgazdáknak, akik ezelőtt két esztendővel egy kis magyar holdon 100 métermázsa burgonyát, sőt még azonfölül is termeltek, most ugyanazokon a holdakon semmijük sem termett, néhol 10—20 métermázsa termett, pedig a munkát ugyanúgy teljesítették, mint ezelőtt két évvel. Tehát az időjárás esélyeit kiküszöbölni nem lehet. Az is természetes, hogy ha a vetőmag nem egészséges, akkora termés nem érhető el. Az állami gazdaságokba már rendeltem vetőmagburgonyát Németországból, és azt hiszem, sikerülni fog elérni a pénzügyministernél azt, hogy több vetőmagburgonyát is hozathassunk be, amelyet majd az egyes gazdák között fogunk — természetesen pénzért — kiosztani, hogy javítsuk a burgonyatermést. Nagyon sokat kellene erről a témáról beszélni. Nagyon sokan követeltek már itt földmivelésügyi programmot. Nálam össze van itt irva, hogy az osztályok mit dolgoznak a földmivelésügyi ministeriumban. (Halljuk ! Halljuk !) Nem akarok itt órák hosszat ennek magyarázatával foglalkozni, pedig a magyarázata is itt van, de igen röviden felolvasom azokat az ügyeket, amelyeket most a földmivelésügyi ministeriumban munkában tartanak és amelyeket meg akarunk valósítani. (Halljuk! Halljak!) Ilyenek : téli gazdasági iskolák szervezése, háztartási iskolák létesítése, amely Putnokon már megvan és ennek átszervezése hároméves tanfolyammá. Alsófoku szakoktatásu intézményeknél az oktatás kibővítése, különösen a szövő- és fonó háziiparral. (Helyeslés jobbfelöl.) Uj földmivesiskolák szervezése, (Élénk helyeslés jobb felöl.) még pedig abban az irányban, hogy ne gazdatiszteket neveljünk, hanem a saját birtokukon maradó gyakorlati gazdákat. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) A kisérletügy terén alföldi mezőgazdasági intézet szerveztetik Szegeden, ahol a szikes talajok megjavítására történnek tudományos kísérletek és a növénytermesztés terén is mindenféle tudományos kísérletek folynak. Ez megszerveztetett, most meg is kezdi munkáját. A növényvédelmi törvényjavaslat előkészítés alatt áll. A különböző mezőgazdasági iparok támogatása, tanfolyamok szervezése, szeszgyárvezető, ecetfőző, konzervipari és gyümölcsfeldolgozó mestertanfolyamok terveztetnek. Yannak szövőtanfolyamaink a szövőipar terjesztésére. A legeltetésügynél a földmivelésügyi kor13
