Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

A nemzetgyűlés 33. ülése 1932, 1918 nyarán szavazott meg, és erős, óriási harcokat folytatott érte, hogy ez legyen a választójog megoldása — magáévá tette. »Fájó sziTvel "bár, de magamává teszem, — mondotta — mert belátom, hogy nincs az országnak más menekvése«. Erdélyi Aladár : Nem hitte, hogy Károlyi hazaáruló ! Szakács Andor: Bekövetkezett az, hogy ő maga volt kénytelen József főhercegnek ajánlani, hogy Károlyi Mihályt nevezze ki ministerelnökké. Csak azt emelem ki, hogy mielőtt megtörtént, hogy mikor ez már küszöbön állott, Magyarország egyik legnagyobb polgári publicistája, akire szeretünk mint tekintélyre hivatkozni Rákosi Jenő, a Budapesti Hirlap október 24-iki számában néhány órával a Nemzeti Tanács megalakulása előtt ezt irta a »Hát jöjjön Károlyi« című vezércikkében (olvassa) : »Ezt a mondatot ezekre a hasábokra megírni nem könnyű feladat részünkre, ele nem magunkról, nem személyekről van szó, hanem a politikai helyzet szükségéről és az országról.« Szomjas Gusztáv: Mit jelent az, hogy hát jöjjön Károlyi ? Azt, hogy lássuk mi lesz ! Szakács Andor : Ugyancsak »Hát jöjjön Károlyi« című vezércikkben a Budapesti Hirlap október 30-iki számában azt irja Rákosi, amikor hibáztatja, hogy Hadik Jánost nevezték ki ministernökké (olvassa) : »Iszonyú, hogy a rend, a nemzet, az ország veszedelme megtizszereződik és most jön a mondás : miért nem jön mindjárt Károlyi ? Mert ne gondoljátok, hogy Károlyitól kell félni. Én attól félek, hogy Károlyi fél attól, hogy őrá kerül a sor ; attól félek, Károlyi nem ura magának és nem ura embereinek. Károlyi eszközül használt egy mozgalmat és most már Károlyi lett a mozgalom eszköze, és mentől tovább halasztódik hiu és vergődő kísérletekkel a kibon». takozás, a végső eszközök egyikével, annál bizonytalanabb ós kétesebb lesz B, siker. Károlyi két . héttel ezelőtt még ur volt, kérdés, az e még ma is. De zászlónak zászló rna is.« . Állítom és történetileg bizonyítani vagyok hajlandó, hogyha két héttel korábban nevezik ki Károlyit miniszterelnöknek, akkor Magyarországon nincs forradalom. (Ellenmondás a jobboldalon). Klárik Ferenc: Ez az igazság! Szomjas Gusztáv : Két héttel . hamarább tört volna ki a forradalom ! Erdélyi Aladár : Ha bezárták volna, akkor nem tört volna ki a forradalom ! Szakács Andor: Ha két héttel hamarább kapja kezébe a hatalmat és nevezik ki ministerelnöknek, bekövetkezhetett volna az a megoldás, amit én tanácsoltam. A legszerényebb állást foglaltam el a függetlenségi pártban, pártértekezleten soha részt nem vettem a dolog természeténél fogva, mert egyszerű kültag voltam. De a nemzeti tanács megalakítása előtt, amiNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1922—1926. — III. KÖTET. évi július hó 28-án, pénteken. 89 kor hallottam róla és tudtam, hogy nemzeti tanács fog alakulni, elmentem Karolyi Mihályhoz és Batthyány Tivadarhoz és megkértem őket, legyenek szívesek külön pártértekezletet összehívni, hogy kibontakozási /tervemet megismertessem. (Mozgás jobbfelöl,) En nem vagyok tervgyáros, életemben talán az első és talán az utolsó eset volt. Összehívták a pártértekezletet. A nemzeti tanácsnak megalakítása estéjén 10 órakor volt a függetlenségi párt értekezlete és ott kifejtettem, hogy gróf Tisza István legmélyebb hazafias belátásból levonta politikája teljes vereségének konzekvenciáit, de még egy lépésre fel kell kérni őt; tegye lehetővé, hogy ne merüljön fel a szüksége és kényszerűsége a nemzeti tanács megalakításának, tegye lehetővé, hogy bent az országgyűlésben törvényesen menjen végbe az a szükséges átalakulás, ami Magyarországon már elengedhetetlen, legyen annyi belátása és szólítsa fel pártjának 80—100 tagját, . . . Bessenyey Zenó: Nem Tiszáé volt akkor a hatalom, hanem Wekerléé. Platthy György: A többség az övé volt. Szakács Andor : A munkapártnak ő volt akkor is a vezére. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szakács Andor: ...tegye lehetővé 80—100 munkapárti képviselőnek lemondatásával az uj választást, ugy hogy ezek reggel egész egyszerűen köszönjenek le mandátumukról, ezt jelentsék be az országgyűlésen, azután leggyorsabban rendeljék el az uj választásokat. Ez október 24—25-ikén történt, vagy talán 22-ikén, ... Bessenyey Zenó : Szép kis választás lett volna ! Szakács Andor: Még mindig jobb lett volna, mint ami történt, mert mégis megmaradt volna a polgári többség ! ... Bessenyey Zenó : Tisztára naivitás ! Szakács Andor : ... és az országgyűlés keretében játszódott volna le békésen az ország átalakulása. Azt is hozzátettem, hogy azonnal uj kormányt kell alakítani, kérjük, járuljon ehhez hozzá. Később hozzá is járult, amikor József főhercegnél Károlyi kinevezését kívánta, és azt, hogy a kormányba vegyék be Magyarország uj politikai tényezőinek hivatott képviselőit. (Mozgás jobb felöl.) Nem tudom, mire mentünk volna, ha ezt a tervet meg lehet valósítani, nem tudom, mire mentünk volna, ha itt magában az országgyűlésben közös akarattal végrehajtjuk azt a változást, amit azután az utca erőszakolt ki. Mert, hogy maga a függetlenségi párt nem akarta a forradalmat, ez kétségtelen, ez a történelemből meg van állapítva, a forradalmat,... Bessenyey Zenó: A gyújtogató is csak egy házat akar felgyújtani és az egész falu ég le! Szakács Andor :... amint azt Sándor László volt rendőrfőkapitány a Tisza-per vallomásaiban megállapította, a forradalmat a Budapesten 12