Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-31
A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. évi július hó* 27-én, csütörtökön, Gaal Gaston, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat. — A pénzügyminister benynjtja a földadóról, a házadóról, az általános kereseti adóról, végül a társulati adóról szóló törvényjavaslatokat. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Kállay Tibor, Daruváry Géza, Vass József, Térfi Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) (Az elnöki székei Huszár Károly foglalja él.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hébelt Ede jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat Forgács Miklós, a javaslatok ellen felszólalókat Bartos János jegyző urak jegyzik. Következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom. 2, 7) tárgyalása. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Szakács Andor ! (Nincs itt !) Bogya János ! (Nincs itt !) Hébelt Ede ! Hébelt Ede : T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök ur első beszédében rámutatott arra, bogy a kivételes hatalom meghosszabbítására feltétlenül szüksége van és pedig szüksége van azért, mert másképen nem lehet a rendet fent ártani. A rend fentart ásához nem törvényes állapotra, hanem törvényen kívüli állapotra van szükség. Tegnap nem az úgynevezett közjogi exlex állott be, hanem a közjogi lex, a törvényes állapot. Az eddigi állapot volt a törvényenkivüli állapot, az exlxe. Az az állapot, amelyet a minist erelnök ur állandósítani kivan, hogy rendeletekkel, pátensekkel lehessen kormányozni, ez az abszolutizmusnak az állapota és ez nem más, mint a bolsevizmus álláspontja. T. i. a bolsevizmus idejében mondták azt, hogy szükség van kivételes hatalomra és kivételes rendeletekre, mert a parlament nem tud elég gyorsan intézkedni. A bolsevizmus álláspontja volt az, hogy a. kormányzótanács 'hozza azokat a rendeleteket, amelyek a törvényeket pótolják és hogy a szovjetek csak időnkint adják meg a jóváhagyást, illetőleg felhatalmazást a kormányzótanácsnak. Már most, ha a parlament együtt van és mégis szükség van kivételes hatalomra, mert a parlament állitólag nem tudja elvégezni a munkát, amelyet a kivételes hatalom kivételes rendeletekké], pátensekkel akar pótolni, akkor ez voltaképen a parlamentarizmus csődjét jelenti, akkor evvel a ministerelnök ur azt mondja, hogy igaza van azoknak, akik a szovjetrendszert helyesebbnek tartják a parlamentarizmusnál. (Ellenmondásoh a középen.) Én nem tartom ezt. Ha a parlament együtt van, kivételes hatalomra nincs szüksége semmiféle kormánynak sem és ha százszor szentesit! is ezt a többség, ez nem jelenti azt, hogy az állam alkotmánya nem szenved sérelmet és nem vagyunk forradalomban. Az állam alkotmánya, az állam törvényei és az állam rendje azt követelik, hogy a forradalmi állapotot végre valahára likvidáljuk és ne legyen többségi diktatúra. Nagyon téves álláspont az, amelyet a ministerelnök ur beszédében szintén megemlített, hogy a többségnek feltétlen joga van megkövetelni az ellenzéktől, hogy a többség jogát feltétlenül respektálják. A francia forradalom 130 év előtt törvénybe iktatott bizonyos alapelveket, amelyek azóta a civilizáció alapelveivé lettek. Az emberi és polgári jogokról szóló deklaráció rendelkezései nemcsak Franciaországban, a belga alkotmányban, Amerikában és a többi alkotmányos országokban örvendenek különös tiszteletnek, hanem nálunk is törvénybe vannak iktatva. Ezeket az alapelveket semmiféle többségnek keresztültörnie nem szabad. A többségi uralom és a többségi elv nem azt jelenti, hogy a többség többségi határozattal akármit csinálhat, mert a többségnek is figyelembe kell vennie bizonyos erkölcsi elveket. Minden államnak támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma ledől s rabigába görnyed ! Az erkölcs köti a többséget is. Ha valamelyik családban pl. az asztalnál tizen ülnek, kilenc szavazattal nem lehet kimondani azt, hogy a tizediknek nem fognak enni adni. Ez az erkölcsbe és a létminimumba üt1*
