Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-32
A nemzetgyűlés 32. ülése 1922, Szakács Andor : Igenis, az Árpád-házi királyok idejéből! Tisztában vagyok azzal, amit beszélek. Szomjas Gusztáv : Magától tenyészett a hal, nem kellett tenyészteni. Szaglott az egész vidék a döglött haltól'! (Zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Szakács Andor : Én Szomjas Gusztáv képviselő ur gazdasági hozzáértését nagyrabecsülöm, de hogy az Árpád-házi királyok idején 1100 és 1200 körül mi volt a gazdasági szükség, azt az akkori magyar gazdák határozták meg. Egyébként ismétlem, méltóztassék tudomásul venni, hogy bármely tudóstestület, előtt bebizonyítom, hogy Magyarország az Árpád-házi királyok idejében tele volt mesterséges halastavakkal, és hogy akkor igenis nagyban dívott a haltenyésztés. Szomjas Gusztáv : Tele volt kiöntéses tavakkal, amelyek tele voltak hallal ! Szakács Andor : Nem kérem, mesterséges halastavakkal, amelyekbe a viz bebocsátását és kieresztését mesterségesen szabályozták. Ezer és ezer pör aktái maradtak reánk, amelyekben arról van szó, hogy korábban bocsátották le a vizet, mint a haltörvények értelmében szabad lett volna. Szomjas Gusztáv: Mert kanalizálták a kiöntéses tavakat ! Friedrich István : Ma még a Balatont is hagyják kiszáradni ! Szakács Andor: Természetes dolog, hogy kanalizálták. Hát csak nem méltóztatik azt képzelni, hogy ásót vettek a kezükbe és egy-egy domb tetején rendezték be a tavakat? Ott csinálták, ahol lehetett. A haltenyésztés fokozásával tehát igenis érdemes volna foglalkozni. Nagyon sok holt vizünk van, amely élő erekkel, vizekkel összeköttetésben áll s amelyek felhasználásával egy pár esztendő • alatt igen nagymérvű haltenyésztést tudnánk megvalósítani, ami a szegény lakosság élelmezéséhez nagy mértékben hozzájárulna. De ha a t. többségi párt földmivelésügyi szakértői minden felvetett gondolatot ilyen mereven visszautasítanak, akkor semmivel sem érdemes itt előállani. (Ugy van! half elöl. Zaj a jobboldalon.) Kállay Tamás: Egész életében vizi ember volt ! Pákászember volt. Szakács Andor : Még sem ismeri Magyarország vízügyi történetét. (Zaj jobbfelöl.) Most, t. Nemzetgyűlés, miután ezekkel a futólagos ötletekkel kiegészítettem a kisgazdapárt programmját, amelyhez mi teljes egészében ragaszkodunk s amelynek megvalósításán teljes becsülettel és hittel dolgozunk, legyen szabad áttérnem a ma legérdekesebb problémájára, engedtessék meg, hogy szociáldemokrata képviselőtársaimnak a nemzetgyűlésben való megjelenésével f oglalkozhassam. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — III. KÖTET évi július hó 28-án, pénteken. 81 Először is, t. uraim, meg kell állapitanom azt, hogy a t. Nemzetgyűlésnek egy jelentékeny része hangulatkitörésekkel véli elintézhetni azt a nagy kérdést, amely itt most Magyarországon ismét felmerült, az egyik legnagyobb és legsúlyosabb problémát, amely szociáldemokrata képviselőtársaim megjelenésével előttünk áll. Ezeket a kérdéseket, t. Nemzetgyűlés, hangulatkitörésekkel, viharokkal, lehurrogásokkal elintézni nem lehet. Ez nem volna egyéb, mint amit a világháború előtt is, mint tanuknak, alkalmunk volt megfigyelhetni. A nemzet követeléseit lehurrogták, az ellenzék mozgalmait, szociális kívánságait demagógiának jelentették ki ahelyett, hogy megvalósították volna a jó törekvéseket. Itt is a konkrét cselekvés terére kell lépnünk, ha a szociáldemokrácia által elénk tárt problémákat helyesen megoldani akarjuk. A szociáldemokraták azért hódítanak és, mint bizonyítani fogom, hódítanak újra olyan rétegekben, melyekről a belügyminister urnák, ugy látom, halvány sejtelme sincs, hódítanak, mert a gazdasági törvényszerűség az, hogy a munkabér megjavítását a munkás csakis a szervezkedésben rejlő erőtől várhatja. Ez általános tapasztalat, minden ember a saját életkörülményei között megszerzi ezt a tapasztalatot, nem kell ahhoz nagy gazdasági tudósnak vagy szociológusnak lenni, hogy megállapítsa, hogy a magára hagyott munkás roszszabbul keres és jobban ki van téve a megélhetés változó esélyeinek, mint munkás, aki a hozzá hasonló munkásokkal egységes szervezetbe tömörül és az egységes szervezet erejével akarja a munkabér standardját megjavítani. Ez adja a szociáldemokráciának azt az erőt... Zeöke Antal ' Osztályjelleget. Szakács Andor : . . . osztályjellegct is, igen természetes. Peidl Gyula: Nem mi csináltuk az osztályjelleget, hanem a törvények. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Szakács Andor: Amikor teljes tárgyilagossággal, higgadtan akarom az uraknak a magam szerény argumentumaival magyarázni, hogy ezt nem lehet kiabálással elintézni, nem lehet elintézni azzal, hogy nekimegyünk annak a 25 szociáldemokrata képviselőnek és kiverjük őket innen . . . (Ellenmondások a jobboldalon.) Hedry Lőrinc : Eszünk ágában sincs ! Szakács Andor : Azt mondták többen, hogy ki kell dobni őket. Kállay Tamás: Ugyan kérem. Szilágyi Lajos: Ezt mondták. Szakács Andor: Ez mélyreható gazdasági kérdés, és ennek megoldása az emberi élet és a gazdasági élet törvényszerűségében rejlik. Amig fordítva nem lesz, amig a szervezetből való kilépés nem segiti elő az ember keresőképességét, hanem amig ugy van a világ törvényszerűsége, hogy az egyed, az egyén csak akkor válik kereső11
