Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

70 A nemzetgyűlés 32. illése 1922. évi július hó 28-án, pénteken. fogásnak helyességét alig lehet kétségbe vonni. Természetesen, egészen más kérdés az, vájjon ennek a törvénynek aktualitását, helyességét elismerjük-e, vagy sem. Nem hiszem, hogy itt az ellenzéken volna közöttünk valaki, aki azt mondaná, hogy ennek a törvénynek alapján egy ujabb választás megejtése kívánatos, de talán még a t. túloldalon is nagyon sokan vannak, akik visszaemlékeznek saját programmjukra és azt mondják, hogy az általános, egyenlő, titkos választójog Magyarország demokratikus berendezkedésének alfája és ómegája, amely nélkül itt jobb jövőt remélni nem is lehei Amikor megnéztem az 1918. évi törvényt, akkor azt láttam, hogy ha a kormány a jelenlegi választási visszaélések rendszerét továbbfejleszteni óhajtja, — már pedig egész kétségtelen, hogy egy uj választásnál ennek a rendszernek továbbfejlesztésére szükség lesz, mert a nép elégületlenségét ilyen politika mellett a most igénybe vett választási eszközökkel legyőzni alig lesz lehetséges, — akkor neki nagyon kapóra jön az 1918. évi választójogi törvény, mert ebben a választási visszaélésekre további tág tér nyilik. A félreértések eloszlatása végett ki kell jelentenem, hogy ez a törvény nem az, amelyet annak idején yázsonyi Yilmos t. képviselőtársam itt beterjesztett, mert az ennél a törvénynél sokkal demokratikusabb volt és épen abban a pontjában különbözik lényegesen a törvénytől, amelyről én szólni akarok. Ez a törvény ugyanis, mellyel a kormány a választójogi problémát hosszú időre véli elintézettnek tekinthetni, ugy intézkedik a Vázsonyi-féle eredeti törvényjavaslattal szemben, hogy a? 90. §-ban a fuvarköltségek rendszerét fentartja és biztosítja, kimondván, hogy olyan választó szállitása esetében, aki a szavazóhelyiségtől 5 km-nél távolabb lakik, vagy akit egészségi vagy erőbeli állapota megakadályoz abban, hogy gyalog menjen a szavazóhelyiségbe, a fuvarköltséget eltiltó rendelkezések nem érvényesek. De egy másik pontot is figyelembe kell venni, amely szerint a választójogi törvény értelmében kisebb népességű szomszédos nagyközségeket, körjegyzőségeket és különböző körjegyzőségekhez tartozó egyes kisközségeket egy szavazókörré lehet egyesíteni, Itt tehát olyan szavazókörök lesznek, ahol a választók igen nagy része előreláthatólag öt kilométernél távolabb lakik a szavazóhelyiségtől, ezeknek fuvarköltség jár, ugy hogy csak azok léphetnek fel s választathatják meg magukat nemzetgyűlési képviselővé, akik nagytőkések vagy nagybirtokosok, illetve a kormány különös kegyét élvezve, a kormány választási kasszájából fogják a szükséges összegeket kézhez kapni. Már tavasszal is ez lebeghetett a kormány szeme előtt, midőn a főrendiházi javaslatot beterjesztette, és ha azt látjuk, hogy a legsürgősebben akarja a nemzetgyűlést az országgyűlés képviselőházává átalakítani, akkor énbennem méltán ébred fel az a bizalmatlanság, hogy esetleges házfeloszlatás esetére ennek a választójogi törvénynek alapján tervezi az uj választásokat, amit én teljes lehetetlenségnek és a legelképzelhetetlenebh reakciónak kell hogy minősítsek. Nánássy Andor: Uj választójogot fognak alkotni. Szakács Andor : Nem olyan biztos, mert hiszen a nemzetgyűlés a múltkor sem volt abban a helyzetben, hogy a választójogi törvényt megalkossa, mert amit az ellenzék részérői itt felemlítettek, ha jól emlékszem, Szilágyi Lajos képviselőtársam is, hogy t. La kormánypárt akadályozta meg a javaslat elfogadását, ezt én csak megerősíthetem. Jelen voltam a múlt nemzetgyűlésen, a legutolsó ülésen, amikor délután négy órától este 9 óráig ellenzéki szónok fel sem szólalt és kormánypárti szónokok beszélték ki az ülést és mesterségesen húzták ki az időt, hogy a nemzetgyűlés ne lehessen abban a helyzetben, hogy a választójogi javaslatot elfogadhassa. A szemközti padokról Négyessy László kormánypárti képviselő ur beszélt délután négy órától 9 óráig. Délelőtt Budaváry László kormánypárti képviselő beszélt, átvitte beszédét délutánra és ő utána szólalt fel Négyessy László, aki a kisgazdapárti padokról a legitimitást dicsőitette. Patay Tibor : Budaváry csak nem reakciós. (Derültség). Szakács Andor : A ministerelnök ur választási beszédeiben többször kijelentette, hogy a kormány a demokrácia alapján áll, Kossuth Lajos hagyományait akarja tovább virá,goztatni. A demokrácia és a Kossuth Lajos-féle hagyományok az általános, egyenlő és titkos választójognál kezdődnek. Amely kormány tehát nemcsak, hogy nem akarja a választójogot megvalósítani, hanem épen ellenkezőleg, a már meglévő jogot is elveszi a néptől, az homlokegyenest ellentétben áll a demokráciával és Kossuth esz» méivel. (Ugy van! bal felöl.) De nemcsak alkotmányi téren nem vagyunk a kormány iránt bizalommal, hanem rossz gazdasági politikája és adópolitikája miatt sem. Méltóztassék itt megengedni, hogy Kissé részletesebben foglalkozzam a földreformmal ugy, ahogy én a saját vidékemen végrehajtásának mibenlétét és állapotát megállapítottam. . Mindannyian tudjuk, hogy ez a kis csonka Magyarország sokkal nagyobb mértékben proletár állam, mint volt az egész integer nagyMagyarország. Többen felhoztak erre vonatkozóan statisztikai bizonyítékokat, én csak azt az egyetlen adatot említem fel, hogy amíg nagy Magyarországon a földmivesek 48 százaléka volt birtoktalan elem a magyarság köréből, tehát az összes birtoktalan földmives elemeket majdnem, fele részben a magyar faj szolgáltatta, addig a tótságnak 33'6 százaléka, a románoknak épen csak 31"5 százaléka volt napszámos- vagy cselédsorban.