Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

64 A nemzetgyűlés 32. ülése 1922, tudatba és keresse Konstantinápolyba a szabad tengerre vezető utat. Igen ám, de ki áll annak útjába, hogy Oroszország eljusson Konstantinápolyba ? Kétségtelen, hogy a jelenlegi forradalom utján Oroszország bizonyos kulturtartalomra fog szert tenni. Kétségtelen, hogy a pánszláv eszme ennek révén a jövőben erősebb lesz, mint amilyen eddig volt. Ha tehát az angol birodalom hozzájárul a szlávoknak egy egységbe való kapcsolásához, ha hozzájárul ahhoz, hogy a déli és északi szlávok egymással egyesüljenek, akkor maga Anglia provokálja azt, hogy a majdan talpraállandó Oroszország igenis Konstantinápoly felé irányítsa minden törekvését és odagravitáljon. Ha hozzájárul ahhoz, hogy Szerbia összefogjon Csehországgal, ha lehetővé teszi azt, hogy létrejöjjön a korridor, ha lehetővé teszi azt, hogy ezek a nemzetek egymással egyesüljenek, akkor féllábbal már is benn van a majdan reorganizálandó Oroszország Konstantinápolyban. Ez a helyzet, ez a tény mutatja ma is Magyarországnak világpolitikai jelentőségét, ez a tény, ez a körülmény, bizonyítja azt, hogy az irántunk legellenségesebb diplomáciának, az angol diplomáciának is milyen szüksége van Magyarország fentartására, Magyarország talpraállitására. Az északi és a déli szlávokat egymástól a magyarság választja el. Ha ez a válaszfal nincs itt, akkor létrejön az egyesülés. A látszat csal. Hogy minket a világháború következtében, a forradalom után igy szétzúztak, mint ahogy széjjel vagyunk zúzva, az nem vezethető vissza az angol diplomácia koncepciójára, ez a körülményekre vezethető vissza, ezt a lehetőséget, hogy olyan hatalmat, mint amilyen a monarchia volt, igy vagdaljanak széjjel, senki előre nem látta, senki előre számításba nem vette. Ezért járultak hozzá Benes, Pasics, Bratianu követeléseihez az angolok akkor, mikor ezek a követelések még teljesen utópisztikusoknak látszottak, ezért nem ellenezték azt, hogy követeljenek olyan sokat, mint amennyinek megvalósítása akkor teljesen lehetetlennek látszott. Hogy igy gondolkoztak e tekintetben, ezt legvilágosabban igazolja a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés, amely akkor az entente álláspontját fejezte ki Velünk szemben, és amelyben Magyarország területi integritása garantálva volt. Várnai Dániel : Nem volt garantálva ! (Mozgás.) Bogya János : Annyira garantálva volt, hogy amikor Károlyi deputációja Belgrádba ment, Franchet d'Esperayhez tárgyalni, ő visszautasított minden tárgyalást, azt mondotta. Franciaország kötve van a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés által, amig Franciaország ellentétes utasítást nem kap, tárgyalásokba bocsátkozni sem mer. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil : Az entente már előzőleg odaígérte a 13 felsőmagyarországi megyét ! Bogya János : Ez az ön meséje ! évi július hó 29-án, pénteken. Pikler Emil : Ez nem az én mesém ! ön roszszul tudja a történelmet ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Bogya János : Miért fáj önöknek a Franchet d'Esperay-féle tárgyalás ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil : Ha igaz lenne, amit mond ! Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Bogya János : Ugy tesznek, mintha ludasak volnának. Nem én muttatam önökre rá, önök jelentkeztek. Pikler Emil : Semmiben sem vagyok ludas. En könyvelő vagyok, nem foglalkoztam politikával ! Bogya János : Azt látom, hogy nem ért hozzá ! Pikler Emil : Jobban értek, mint ön ! (Zaj.) Elnök: Méltóztassék csendben maradni, különben kénytelen leszek a képviselő urat rendreutasítani. Bogya János : Ezek a ténykörülmények emelik ki Magyarország világpolitikai jelentőségét, és ez a körülmény azt mutatja, hogy a velünk szemben legellenségesebb hatalommal, Angliával szemben is megvan a reálpolitikai alap arra, hogy itt a megértést keressük és meg is találjuk. Mert hiába tévesztett meg oly sokat az az ententefrázis, amely azt mondotta, hogy ők az igazságot keresik csupán, hogy ők csak magasabb emberi érdekeket szolgálnak, nem pedig a saját imperialista érdeküket, minket ez a frázis nem téveszthet meg, és mi hangsúlyozzuk azt, hogy nem az úgynevezett igazság követeli meg azt, hogy ők akkor, amikor teljesen összeomolva álltunk itt, mégis meghagyták Magyarországot. Ennek a ténynek magyarázata csak diplomáciai okokban keresendő, csak abban kereshetjük annak magyarázatát, hogy igenis, Magyarország fenmaradása, Magyarország léte nekik szükséges volt. (Igaz I Ugy van ! jobbról és a középen.) Én is azt mondom, hogy ők ezt be fogják látni. Ahhoz azonban, hogy ők ezt belássák, nekünk meg kell őket győzni. Ahhoz pedig, hogy mi őket meggyőzhessük, nekünk az ő közvéleményüket kell meggyúrnunk. Nekünk ott egy más megGyőződést kell kiváltanunk a népből, mint amilyen megGyőződés uralma alatt ma áll. Ehhez mi szükséges ? Az, amit előbb mondottam : az aktiv diplomácia. Ehhez propaganda kell, az, ami a mi kormányunk diplomáciájából teljesen hiányzik. T. Nemzetgyűlés ! Ha a világhelyzet képét adom, nem állhatok meg ott, ahova eddig jutottam el. Tárgyalnom kell az orosz expanzió azon másik lehetőségét is, amely szintén adva van, mint az előbbeni. Az orosz diplomáciának ez a második expandó lehetősége a távol Keleten való expanzió. A távol Kelet ma különös jelentőséggel bir. A távol Kelet az, amely ma, hogy ugy mondjam, a világ diplomáciájának Achilles-sarka. De Achilles-sarka elsősorban az angol diplom.áciának, és a távol Kelet kérdése volt az, amely Amerikát is fegyverbe szólította ellenünk, mert a távol Kelet problémája volt az, amely mutatja, hogy mily feltétlenül szükséges az összetartás, az egyetértés Anglia és Amerika között, mert hiszen ott az ő legvitálifabb