Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-31
4G A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. a múltban, azt a jövőben is megvalósítsák. Ismételten hangsúlyozom, szeretném, ha a szociáldemokrata párt errenézve is meghazudtolna engem és kijelentené, hogy ő nem a.kommunizmus álláspontján áll, vagyis hogy nem akarja a termelési eszközök közössé tételét. A kommunizmusról birálatot mondani nem akarok. Azt hiszem valamennyien kipróbáltuk és tapasztaltuk a saját* bőrünkön, hogy mi az. (Ugy van ! Ugy van a jobboldalon !) Kabók Lajos: Az kommunizmus volt? Ha ezt mondja, akkor azt sem tudja, hogy mi a kommunizmus ! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Maga jobban tudja !) Erőszak uralma volt! (Zaj. Elnök csenget.) Patay Tibor: Nem volt elég kóstoló? Farkas István: Az diktatúra volt! Haller István: Ugyancsak a Népszava irta, hogy az orosz bolsevizmus semmi más, mint kommunizmus! (Znj. Elnök csenget.) Farkas István : Dehogy irta azt a Népszava ! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Haller István: A kutya ugyanaz, csak a nyaköv más! Farkas István : Dehogy ugyanaz ! Haller István: Kár letagadni ! Hiába! (Zaj. Elnök csenget.) ' Farkas István:'Meg kell azt érteni! Elnök : Kérem a képviselő urakat; méltóztassék türelemmel meghallgatni a szónokot. Farkas István : Azt meg kell érteni. Elnök : Farkas képviselő urat újból kérem, szíveskedjék csendben lenni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : A farkas ordit !) Csik József: Ugyanez a megjegyzésem Szeder képviselőtársam beszédére, amely az én felfogásom szerint egyike volt a legtalpraesettebb beszédeknek a parlamentben. Azt mondtam előbb is róla, hogy majdnem minden szavát aláírom, de ne vegye rossznéven Szeder t. képviselőtársam, ha az ő szavai után, az ő szép beszéde után is, amelyet a földreformról és a mezőgazdasági munkáskérdésről mondott, ismét csak gyökeret ver bennem az a kérdés, a kételkedés, vájjon őszintén beszélt-e? Patay Tibor : Dehogy őszintén ! (Zaj.) Farkas István : Mi mindig őszintén beszélünk, nem vagyunk jezsuiták! (Zaj) Csik József : Én azok közé az emberek közé tartozom, akik mindennek utánanézi!ejk és amit mondok, azt először megrágom. Átnézve a szociáldemokrata párt Írásait, a pártkongresszusok jegyzőkönyvei között az 1918 április 29-én tartott 15. párt.gyülés napirendjének 6. pontjánál azt találtam, hogy »a magyarországi szociáldemokrata párt kijelenti,« hogy tántoríthatatlanul ragaszkodik programmjában bővebben megokolt megGyőződéséhez, amely szerint a mai társadalmi rendet a szocialista társadalomnak kell felváltani, amelynek alapja a termelőeszközök köztulajdona. Ennek folytán a párt a föld magánét?« július hő 27-én, csütörtökön. tulajdonának megszüntetését is végcéljának tekinti«. Kabók Lajos : Ezt nem is tagadjuk ! Csik József : Yalamit azonban konstatálhatok. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) T. képviselőtársaim, én nem veszem készpénznek azt, amit felolvastam s amit önök itt ebben a nyilatkozatban a föld tulajdonára vonatkozólag mondanak, mert azon a pártkongresszuson azt határozta el a mezőgazdasági bizottság, hogy ezt a programmot egyelőre ne fogadják el és leveszik a napirendről. En tehát érvelésem alapjául nem is egyedül ezt a programmot veszem, csak megvilágitásképen voltam bátor ezt felolvasni. De tudok mást is mondani. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon-) Felolvashatok egypár nyilatkozatot, amelyek jellemzőek a szociáldemokratáknak a földtőkót illető felfogására. (Olvassa) : »A parasztosztály fentartására sincs okunk« — mondja a breslaui pártgyülés jegyzőkönyve — »mert ez csak ugy történhetnék, ha a parasztokat birtokukban me'ghagyjuk, tehát épen ellenkezőleg bánunk velük, mint másokkal.« A magyarországi szociáldemokrata párt 1919 február 9-iki országos kongresszusán Pogány József elvtárs igy beszél. (Zaj és félkiáltások a jobboldalon: Ahá, Pogány József! Olvassa): »Ha azt akarjuk, hogy végleg urak legyünk, meg kell semmisítenünk a birtokost, a tőkést, a papságot. Ha a földreformot ugy csináljuk meg, hogy kisgazdákat és önálló földmivelőket tenyésztünk, akkor hiába a szociális forradalom, veszélybe jut minden. A kisgazdák igazi támaszai az ellenforradalomnak. « Zsitvay Tibor : Ez igaz ! Csik József (továbbolvassa) : »A hadsereget is teljesen ki kell venni a kisgazdák kezéből. Csináljunk proletárhadsereget. (Zaj és félkiáltások a jobboldalon : Vörös hadsereget !) A veszedelem az, hogy van'birtokososztály, papi osztály.« (Zaj.) _ / Szabó István (sokorópátkai) : És ezek akarnak földreformot. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Csik József: 1918 decemberében tárgyalták le a magyar szociáldemokraták a földbirtokreformot. Arról volt szó, hogy magántulajdonba kapják-e a földet a földnélküliek, vagy pedig a birtok, amely eddig az uraságé volt, ezentúl legyen az államé és az azelőtt földnélküliek azon dolgozzanak. A többség kényszerből elfogadta a magántulajdon elvét s kimondta azt, hogy igy csak átmenetileg akarják rendezni a földbirtokügyet, »a javasolt rezolució nem végső cél, csak a hid, az átmenet a régi rendszerről , ; az újra.« (Zaj a jobboldalon.) Farkas István : Ezt meg is kellene értenie annak, aki a társadalmi fejlődés törvényeit ismeri ! Csik József : Nem tudom, hogy t. képviselőtársamnak mi a fölfog társadalmi fejlődés törvényeiről, én azonban arról beszélek most,
