Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

34- A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. 2JL összes neveket, igy csak a következőket emlitem (olvassa :) »dr. Berkes Dezső, dr. Bessenyei Károly, dr. Blaskovics Béla.« . . . Pikler Emil : Csupa jó név ! (Derültség jobbfelöl) Esztergályos János: (tovább olvassa): »dr. Perl Aladár, dr. Gazdy Gyula, dr. ïtalmos István, dr. Kántor Géza, dr. Ladányi Ármin, dr. Lers Andor, dr. Magyar Izsó, dr. Másik Andor — nem a másik, hanem a vezeték neve Másik, (Derültség.) — dr. Rezső Rezső, dr. Szigler Andor, dr. Tijske Jenő, dr. Urbanovics Artisztid, dr. Urner Ágoston.« Azért helyeztem a hangsúlyt Másik Andorra, mert ez az igen t. ur szintén egyike volt a leghangosabbaknak, akik felvetődtek az őszirózsás forradalomban, akik csak a szociáldemokrata szakszervezeteken belül vélték érdekeiket megvédhetni. Ez az igen t. Másik Andor ur később, amikor mód adódott a cégtábla átfestésére, egyike volt szintén azoknak, akik a legkegyetlenebbül üldözték, kinozták, büntették azokat a szerencsétlen magyar államvasuti alkalmazottakat, akik szolgálati kötelezettségükhöz és esküjükhöz hiven végezték munkájukat. Pikler Emil : Az ő parancsukra. Esztergályos János : Igen, ők voltak a feljebbvalók. De gyerünk lassan odébb egy lépéssel. Méltóztatnak talán ismerni azt a nevet, amelyet most mondok : Homonnay Lajos ur. Ez az ur a Keleti Pályaudvar műszaki hivatalának a főnöke. Szintén â2ok közé az urak közé tartozik, akiknek olyan mindegy volt az, hogy milyen időket élünk, őszirózsát kell-e a csákóhoz tűzni, vagy ötágú csillagot fel a mellre, a fontos az, hogy minden rezsimet szolgálhassanak. Ez az ur a bolsevizmus idején önkényesen, jól méltóztassék megfigyelni, önkényesen a munkások tiltakozása ellenére egy kórházvonatot átfestetett és ráiratta : Landler-vonat. Erdélyi Aladár: Ejha! Pikler Emil: Lelkes bolsevista lehetett! Esztergályos János: Ennek a Homonnay Lajos urnák a magyar államvasuti alkalmazottak között nagyon, de nagyon sok áldozata van. Sorban utána következik — hiszen neveket méltóztattak kérni . . . Szomjas Gusztáv: Hogyne! Nagyon kívánatos ! Propper Sándor: Halljuk a neveket! Esztergályos János: Sorban utána következik Landlernek, a főbolsinak egyik legfanatikusabb hive és tisztelője, Czigány Sándor ur. Pikler Emil: Csupa konstruktiv név! Csodálatos ! Esztergályos János : Czigány Sándor ur volt egyike azoknak az embereknek, akik Landlerre esküdtek, csak Landlertől és Landleren keresztül várták az egyéni boldogulást. Ez az ur katona sohasem volt, nem volt a fronton, de elkövetkezett az ő ideje: a bolsevizmus. Az első dolga az volt, hogy bekövetelte magát a vörös yi július hó 27-én, csütörtökön. hadseregbe, extra sonka-nadrágot, tányérsipkát tett fel és mint vörös katona feszengett az egész bolseviki idő alatt. Propper Sándor: Most nemzetgyűlési pótképviselő ! Pikler Emil : Most nagy hazafi ! Változtak az idők! Esztergályos János: A kommün bukása után ez az ur a leghangosabb volt és számtalan ember jutott börtönbe és Zalaegerszegre, számtalan ember családja pusztult el ennek az urnák hamis vádaskodása alapján, számtalan exisztencia ment tönkre ennek az egyénnek végtelen nagy lelketlenségéből. Kiegészítésül méltóztassék megengedni annak megemlitését, hogy Homonnay Lajos ur, aki átfestette a kórház vonatot Landlervonattá, azok közül az emberek közül, akik tiltakoztak a kórházvonat átfestése ellen, hogy ráirják : Landler-vonat, többeket Zalaegerszegre és a börtönbe juttatott. Hogy ezután azok a zsűrik, melyek nem működtek az egész háború tartama alatt, hogyan végezték munkájukat a diktatúra bukása után, erről valószinüleg önök is olvastak, sokat hallottak, de legjobban tudja ezt az a sok-sok szerencsétlen vasutas, aki hosszú éveken át dolgozott odaadással a magyar állam érdekében, aki bizott abban, hogyha fiatal életét elkezdi a magyar állam szolgálatában s állandóan nyomorúságos éhbérért nyomorúságban tengeti az életét, meglesz az a megnyugtató tudata, hogy majd öreg napjaira nyugdíjban részesül és nyugodtan hajthatja le majd fejét, egyszerre csak azt látja, hogy husz-huszonöt-harminc esztendőt eltöltvén a magyar államnál, kipottyant onnan, mert kiüldözték. Minthogy az idő nagyon iparkodik, én ezekkel az urakkal körülbelül végeztem is. Szabó István (sókorópátJcai) : Még a váltóőrök hátra vannak! (Derültség ) Esztergályos János: A váltóőrök majd jönnek. (Derültség.) Mondom én ezekkel a urakkal végeztem, bár módomban volna egész tömeg neveket felhozni ; megérdemelnék és én egy pillanatig sem éreznék lelkifurdalást, mert végtelen sok bűnt követtek el ártatlan gyermekek, családanyák és apák ellen. Minthogy azonban más témára is át kell térnem, ezekkel az urakkal végeztem. Hogy a zsűri miként intézte dolgát, azok tudnák legjobban megmondani, akik Zalaegerszegen vannak, akik még ma is börtönökben ülnek és akiknek családja elpusztult. Hogy milyen 'méretűek voltak az üldözések és milyen rendszer divik az államvasutaknál még ma is, néhány adattal illusztrálom. Ez arra szolgál, hogy a nemzetgyűlés minden tagja tegye a szivére a kezét és ne elégedjék majd meg kormánynak esetleg szép Ígéretével, ne elégedjék meg azzal az intézkedéssel, melyet a kereskedelemügyi minister ur a közelmúlt időben tett avasutasokkal kapcsolatban, hanem méltóztassék rákényszeríteni a kormányt és a kereskedelemügyi minister urat,