Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-41
390 A nemzetgyűlés 41. ülése 1922, hosszú időt venne igénybe, hogy azt a jelenlegi pénzügyi helyzetben nem igen tudnánk kivárni. Ha tehát nem is tartom valami nagyon ideálisnak — ezt őszintén megmondom — ezt az adóalapot, a szükséghez képest feltétlenül jobbnak tartom, mint egy teljesen uj rendszernek életbeléptetését, amely uj rendszer pl. a vagyonadónál, az értékelés tekintetében szerintem egyáltalán nem vált be. Itt még visszatérnék arra is, hogy Drozdy Győző t. képviselő ur tegnap beszélt 18 koronás tiszta kataszteri jövedelemről. Én gondolkoztam ezen és visszaemlékeztem, hogy ilyen magas tiszta kataszteri jövedelemmel egész működésem alatt nem találkoztam. Drozdy Győző: Itt van a könyvben. Perlaki György: Akkor tévesen van. Drozdy Győző : Pedig ez már megjárta a parlament tüzpróbáját. Perlaki György : Tessék a hivatalos adatokat megnézni. En a legmagasabb kataszteri tiszta jövedelmet 36 koronában találtam megállapítva. (ügy van! jobb felől.) Végtelenül sajnálom, hogy ennek a nagy kérdésnek tárgyalásánál nem olyan objektivitással kezeltük a dolgot, amint megérdemelte. Várnai Dániel : A valóságban sincs nagyobb tiszta hozadék mint 36 korona? Ezt ön elhiszi? Perlaki György: Egészen más a mostani hozadék, mint amikor a búza értéke 10—12 korona volt. Propper Sándor : Beszéljünk arany koronáról. Drozdy Győző: Miért nem cáfolták meg Rubinek Gyulát, amikor ezeket az adatokat felhozta ? Elnök: Drozdy képviselő uiat kérem, méltóztassék csendben maradni. Perlaki György: Tegnap hozta fel a képviselő ur ezeket az adatokat, és én ma, mint a legelső szónok, cáfolom meg ezeket. Végtelenül sajnálom, hogy ő ilyen kevéssé tárgyilagos szemüvegen keresztül birálta ezt a kérdést, amely igazán megérdemli a teljes tárgyilagosságot, minden politikai kérdés teljes kikapcsolásával. (ügy van! a jobboldalon.) Az a legnagyobb bűn, ha gazdasági kérdéseket politikai szemüvegen keresztül akarunk nézni, (ügy van! a jobb- és a baloldalon.) és ilyen kérdéseknél a népszerűséget vagy más gondolatot hajszolunk. Én nem hajszolok sem az egyik, sem a másik helyen népszerűséget és meg fogja látni a t. képviselő ur, hogy tárgyilagosan fogom kezelni a dolgokat. Reisinger Ferenc: Nem tapasztaltuk! Perlaki György : Azért mert megcáfoltam a lehetetlen adatokat a hivatalos adatok felsorolásával? Ha ez önöknek nem tárgyilagosság, akkor nem tudom, mi a tárgyilagosság. Talán a hasból szedett adatok? Drozdy Győző : Én minden adatomat hivatalos könyvekből vettem. Perlaki György : Nagyon sajnálom, hogy rá kell mutatnom arra, hogy ezeket az adójavasévi augusztus hó 22-én, hedden. latokat a sajtó egy része sem tárgyalta olyan objektivitással, amint kellett volna. Közgazdasági szaklapokban olyan cikkeket láttunk megjelenni, amelyek nélkülöznek minden tárgyilagosságot, amelyek csak arra alkalmasak, hogy az egyes társadalmi osztályok között az ellentéteket még jobban kiélezzék. Az egyik közgazdasági szaklapban például azt olvastam,... Pikler Emil: A Köztelekben ? Perlaki György: ...nem a Köztelekben, hanem a Magyar Kereskedők Lapjában, hogy holdankint a gazda tiszta jövedelme 18.000 korona, fizet az uj javaslat szerint holdankint 5 kilogramm búzát, ez megfelel l'6°/ 0-nak, mig a kereskedő-osztály minimálisan 10—15%-ot fizet. Én nem tudom elképzelni azt, hogy ma a szomorú termésviszonyok mellett hogyan lehet egy hold tiszta jövedelmét 18.000 koronára felbecsülni, amikor a legtöbb helyen nem is kaptunk átlag több termést 3 métermázsánál. Fábián Béla: 5 91 métermázsa a hivatalos átlag. Perlaki György : Ha az országos átlagot figyelembe vesszük, akkor holdankint nem 5 kilogramm búza az adó, hanem minimálisan 10 kilogramm. Ez az átlagos kataszteri tiszta jövedelem értéke. Ennyire elferdíteni tehát a dolgokat semmi körülmények Jcözött sem szabad. Drozdy Győző : Én nem ferdítettem el ! Perlaki György: Most nem önről beszélek, hanem a sajtóról és egyes sajtóközleményekről. A sajtóközlemények igen rossz szolgálatot tettek nemzeti szempontból is, mert ha mi állandóan hangoztatjuk, hogy ebben az országban egy óriási társadalmi réteg nem teljesiti adófizetési kötelezettségét, vagy nagyon kevés adót fizet, akkor a külföldön abban a hiedelemben fognak élni, hogyha megszorítjuk ezt a társadalmi osztályt, ha kipréseljük az utolsó csepp teherviselési képességét, akkor esetleg még jóvátételt is tudunk fizetni, (ügy van! jobb felöl.) Rendelkezésre bocsáthatom a lapokat, igen sok közgazdasági lap ilyen szemüvegen keresztül tárgyalta ezeket a kérdéseket. Ezek után áttérek a progresszivitás kérdésére. Feltétlenül annak a híve vagyok, hogy a progresszivitás az egész vonalon érvényesüljön, mert progresszív adózás nélkül modern adózási rendszert elképzelni nem lehet. Ha azonban nézzük ezt a speciális adójavaslatot, akkor a progresszivitást nem találjuk meg. De én egy lépéssel tovább akarok menni, önkéntelenül felmerül tehát kérdés, hogy mégis miért fogadom el ezt a javaslatot. Azért fogadom el progresszivitás nélkül is, mert szükségét látom annak, hogy a pénzügyi kormánynak a szükséges összegeket megadjuk, azonkívül kárpótlást látok az 1920: XXIII. te. módosításában, hisz az adójavaslat 2. § leghatározottabb kötelezettséget ró a kormányra, sőt megállapítja azt a progresszív kulcsot is, amely szerint az uj javaslatot a jövedelemadóról elő kell készíteni
