Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-40

384 A nemzetgyűlés 40. ütése 1922. nagybirtokot. A pénzügyminister urat pedig megnyugtathatjuk afelől, hogy számitásaink alapján nemcsak az általa a javaslatban kontemplált négy és fél milliárdot fogja megkapni, hanem öt, sőt hat milliárdra fog rúgni az az összeg, amelyet ezen táblázat alapján be fog venni, igy tehát az államot semmiféle károsodás nem éri. Megnyugtathatom a t. Nemzetgyűlést, hogyha ezt a törvényjavaslatot el méltóztatik fogadni, az egész magyar kisgazda-osztály, különösen a törpebirtokos osztály jobban fog bizni ebben a nemzetgyűlésben, mert tudja, hogy igazságtalan és erkölcstelen törvényekkel nem fogja őket még jobban is sújtani. Mert a falu sok mindenre kíváncsi. A falu azt akarjaf tudni, hogy miért mindig azt a társadalmi osztályt sújtják aránytalanul, mely a fogyasztási adókból is aránytalanul nagyobb mértékben veszi ki a maga részét, mert hiszen a fogyasztási adókból is mintegy 60—70°/o-ot a gazdaosztály viseli. Tudni akarja a falu, hogy mi az oka annak, hogy ez a törvényhozás is újból a nagybirtoknak kedvez épen ugy, mint a régi törvényhozás, holott valamennyi párt a demokrácia jelszavának hangoztatásával jött be a nemzetgyűlésbe és egyetlen pártja sincs a nemzetgyűlésnek, amely tagadni merte volna a választások alatt demokratikus voltát. Azt akarja tudni a falu, hogy miért nincs ebben az adójavaslatban létminimum, miért nincs benne progresszivitás. De van még egy dolog, ami fáj a magyar falunak. Fáj a magyar falunak az, hogy látja, hogy némelyik nagybirtok tulajdonosa be sem teszi a lábát birtokára, hanem kimegy az országból külföldre, ott költi el földjének jövedelmét és ennek ellenére mégis csak annyi adót fizet, mint az, aki ebben az országban él és ennek az országnak a fölvirágoztatásához járul hozzá a maga munkájával és tőkéjével. Erre vonatkozólag szintén egy határozatott javaslatot terjesztek a t. Nemzetgyűlés elé. f Olvassa) : »Határozati javaslat. 1. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az állandóan külföldön lakó, valamint hitbizományi birtokosaink ingatlanainál az 1909. évi V. te. alapján haladéktalanul rendeltessék el a kataszter kiigazitása. 2. A külföldön lakó ingatlan tulajdonosai kétszeres földadót fizessenek.« Reischl Richárd: Es a háborúban szerzett birtokok tulajdonosai is! Drozdy Győző : Ha t. képviselőtársam erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be, legyen róla megGyőződve, hogy annak én leszek az első megszavazója. Reischl Richárd: Rá bizom! Drozdy Győző: Mindenre nem terjedhet ki egy ember figyelme. Ezt rábízom t. képviselőtársamra és nagyon örvendeni fogok, hogy ehhez a határozati javaslatához hozzájárulhatok. El kell ismernem, hogy a pénzügyminister urnák a feladata nagyon nehéz. Bocsánatot kérek, hogy beszédemet meg kell szakitanom, de valahogyan ívi augusztus hó 21-én, hétfőn. eltűnt előlem az a könyv, amelynek hátlapján vannak az adataim, talán a gyorsírók vitték el. Szíveskedjenek idehozni, mert különben kénytelen lennék beszédemet félbeszakítani. Addig is beszédemnek egy más részére térek át. A pénzügyminister ur feladata kétségtelenül nagyon nehéz. El kell ismernünk, hogy soha pénzügyminister ilyen nehéz feladat előtt még nem állott; bárhogyan okoskodik, bárhogyan bölcselkedik is, de az országot ebből a helyzetéből kivezetni aligha fogja- tudni. Végtelenül megnyugtató ránk ellenzékiekre nézve, hogy egy olyan pénzügyminister ül a pénzügyministeri székben — sajnos, hogy épen most, amikor épen ilyen témákról beszélek, nem ül — aki iránt bizalommal viseltethetünk, akiről meg vagyunk Győződve, hogy semmi inkorrektséget el nem követ, hogy semmiben a saját hasznát nem nézi, és akiről tudjuk, hogy irtója mindenféle panamának. Közös kötelességünk valamennyiünknek afelett gondolkodni, hogy miképen tudnánk kivergődni abból a helyzetből, amelybe ez az ország jutott. Az orvosszer nagyon sok fajta, az orvos pedig, aki az orvosságot ajánlja, még több. Tervezeteket olvasunk itt és ott. Épen én olvastam fel kivonatosan a nemzetgyűlés egyik ülésén a Manchester Guardian egyik figyelmeztetését, mely arra vonatkozik, hogy hogyan lehetne a magyar gazdasági életet megmenteni, hogyan kellene okos korona-politikát folytatni, amely pénzünk további lezüllését megakadályozná. De nemcsak külföldi, hanem magyarországi kútfőkben is találhatunk olyan okos indítványokra, melyeknek figyelembe vétele mellett feltétlenül közelebb jutnánk a helyzet megoldásához. Itt van pl. a Budapesti Hírlapnak egyik cikke, Pályi Ede dr. irta, közgazdaságunk és pénzügyünk rendbehozataláról. A cikkben előadja a szerző, hogy első kötelességünk lenne a termelési munka megindítása, azután a drágaság megszüntetése, az államháztartás rendbehozatala és végül az állami hitel. Nem akarok a cikk részletekbe menő fejtegetésére kiterjeszkedni, mert könnyen meg lehet állapítani, hogyha ezt a négy pontot okosan keresztülvinnénk, az meg tudná menteni Magyarországot a további zülléstől, a további gazdasági leromlástól. Halász Móric : Ha csak egyet meg lehetne oldani, az is elég volna. Drozdy Győző : A cikkíró a részletekre vonatkozólag is nagyon okos indítványokat ad, úgyhogy ha a pénzügyminister azokat figyelembe veszi, azt hiszem sokkal többre megyünk, mint ha bizonytalan, rendszertelen és tervszerűtlen alapon működünk tovább. Hogyha azután az itt lefektetett alapfeltételek mellett teljes szabadságot, békességet, jogot, rendet, földet és kenyeret adunk ebben az országban a népnek, meg vagyok róla Győződve, hogy mégis csak helyrehozhatjuk gazdasági mérlegünket s Magyarország mégis csak boldog lesz ; azonban ha olyan