Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-40
378 A nemzetgyűlés 40. ülése 1922. évi augusztus hó 21-én, hétfőn. leszállítására vonatkozólag azonban abban a nézetben vagyok, bogy nem is a földadó magassága volt eddig súlyos a föld adózó polgáraira, hanem leginkább az az aránytalanság, amely a kataszteri felvételekből származik. Ha egy uj kataszteri felvétel által a tényleges állapotokat és a létező viszonyokat tudnók konstatálni, akkor a föld munkás népe sokkal nagyobb hasznát, venné ennek, mint annak, hogy a földadó 25'5%-ról 20%-ra szállíttatik le. De minthogy ezek a kataszteri munkálatok óriási költségbe és időbe kerülnének, nagyon természetes dolog, hogy ezidőszerint nincs módunk arra, hogy az e tekintetben lévő aránytalanságokat megszüntessük.« Ezzel szemben a t. földmivelésügyi minister ur akkor mint képviselő azt mondotta (olvassa) : »Hát, igen t. képviselőház, én nem azt tartom természetesnek, hogy egy elismert igazságtalanságot továbbra is fentartsunk, hanem ón azt tartanám természetesnek, ha az igen t néppárt is, amely hirdeti, hogy a szegény népen segíteni kíván, amikor elismeri, hogy azon a szegény népen a kataszter kiigazítása utján lehetne legtöbbet segíteni, akkor ezt a megGyőződését, ezt az elvét ne ejtse el nyomtalanul, hanem minden erejével törekedjék azt meg is valósítani. Ilyen országos fontosságú kérdésben, amelynek megoldását az egész ország szegényebb népe várja, nem vehetők figyelembe a költségek.. Különben sem hiszem, hogy 50 millióba kerülne ez a kiigazítás; én ezt csak olyan ijesztgetésnek tartom, mert hiszen jobbára a nagybirtokok kiigazításáról volna szó, és én a kataszteri bizottságot a községi elöljárósággal kivánnám kiegészíttetni..« (Helyeslés jobb felöl.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: így is lett. Drozdy Győző (olvassa) : »Ez sokkal olcsóbb és célszerűbb lenne, mert a községi elöljáróság jobban ismeri a község határában levő földnek minemüségét, mint bármely messziről jött idegen-földkostoló. Mindenesetre kétségtelen, hogy az aránytalanságot kell megszüntetni, még ha nagy költséggel jár is.« Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az én kerületemben 1910-ben ki is igazíttatott. Most is ezt mondom. A kormány ki akarja igazíttatni., Drozdy Győző : Én nem kételkedem ebben, elismerem ezt, sőt koncedálom, hogy az igen t. földmivelésügyi minister urnák még ma is, talán harmadszori minister korában ugyanez az álláspontja. De ha azt vizsgálom viszont, hogy miért nem valósulnak meg a földmivelésügyi minister urnák kívánságai, akkor azt kell megállapitanom, hogy azért tartogatja ezeket elvben, hogy legyen miért küzdenie, mert ha megvalósitanók ezeket, akkor miért küzdene tovább? (Zaj a jobboldalon.) Szabó t István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Én tartogatom? Berki Gyula : Katasztert nem lehet egy hét alatt kiigazítani. Dénes István : Negyven esztendő alatt ki lehetett volna javítani. Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Drozdy Győző: Ön vitára kelhet velem ebben a kérdésben, igen t. képviselő uram, de azt hiszem hogy saját ministerét elismeri tekintélynek. Berki Gyula : Igen, elismerem. Drozdy Győző : 0 pedig ebben a beszédben, amelyet felolvastam, azt mondotta, hogy a kataszter kiigazítása a nagybirtoknál nagyon könnyű, mert maga a községi elöljáróság elvégzi és semmiféle földkóstoló bizottságra szükség nincs. Halász Móric : Benne van a javaslatban. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassék állandóan jobbról és balról is zavarni a szónokot. így lehetetlen tárgyalni. Csendet kérek minden oldalon. Berki Gyula : Majd csak kiigazítjuk a hibát ! Dénes István: Nem engedik! Drozdy Győző : Amikor a katasztert tették meg a földadó alapjául, ki kell jelenteném, hogy itt ugy látom, mintha a kormány a politikai exigenciákra, különösen ennek a nemzetgyűlésnek tagozod tekintettel lett volna. (Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Mert mi az oka annak, hogy a kisbirtokos- és a törpebirtokos-osztállyal szemben a kormány ebben a javaslatban óriási koncessziókat ád a nagybirtoknak, amikor pedig Magyarországon ebben az esztendőben közepes számítás szerint 250 milliárd korona értékű termése van a földnek, amelyből 45%, vagyis 120* milliárd a nagybirtokosoké, (Mozgás a jobboldalon.) s annak a 2 — 3 milliárd koronának a kirovására, amelyet ezen becslés szerint a nagybirtoknak kellene fizetni, nem talált ez a kormányzat igazságosabb, erkölcsösebb alapot, mint azt a katasztert, amely már akkor elévült, már akkor rossz volt, amikor megcsinálták? Halász Móric : Ez a jövedelemadó volt és nem a földadóhoz tartozik. Drozdy Győző : Beszélek arról is ; ezt a tételt is ismerem, azonban bocsásson meg, t. képviselőtársam, én magam állapítom meg beszédem sorrendjét. Propper Sándor : Együtt tárgyaljuk azokat. Drozdy Győző : Olyan törvényeket kell hozni a nemzetgyűlésnek, amelyek az ilyen középkori brutalitásokat kiirtják. Már pedig a kataszterről megállapít hatjuk, hogy erkölcstelen, brutális alap, mert a kisember legalább is kétszer annyit fizet eme kataszter alapján, mint amennyit a nagybirtokosok fizetnek. Ezt az igazságtalanságot tehát fentartani nem lehet. A t. pénzügyminister ur diákkorában valószínűleg olvasta Tacitust, olvasta a Lex Appiát és Júliát s rájött arra, hogy az ilyen erkölcstelen törvények ingatják
