Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-40

366 A nemzetgyűlés 40. ülése 1922. seti adó ismertetésénél bővebben is leszek bátor jelezni — hogy ennek az adónak municipiális, helyhatósági adókkal való további pótlékolása tekintetében feltétlenül szükség lesz bizonyos megszorító intézkedésekre, mert teljesen lehetetlen, hogy a teljes adóalap után vettessék ki egy 200—300°/o-os pötadó, mert akkor világos, hogy a nyers házbérjövedelmet felemésztenék az egyenes és a municipiális adók. Mindezek alapján, azt hiszem, hogy ennek az adónemnek további ismertetésétől eltekinthetek. Egészen nyilvánvaló, hogy itt egy egységes, világos kódexről van szó, amely nagyon hiányzott eddig a magyar pénzügyi jog törvénytárában. Emellett a javaslat nagyon megkönnyíti u

gy a gyakorlati embereknek, mint általában az adózóknak az adó tekintetében az eligazodást. Tekintettel arra, hogy a javaslat figyelemmel volt a szociális szempontokra is, és az egyenlő teherviselés elvét mindig szem előtt tartotta, azt a magam részéről, mint minden tekintetben megfelelő javaslatot, a nemzetgyűlésnek figyelmébe ajánlom, kérve annak ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl. ) T. Nemzetgyűlés! A. házadó ismertetése után leszek bátor most a harmadik hozadéki adónak, az általános kereseti adónak az ismertetésére áttérni. Ez a hozadéki adó, amelynek hozadéki jellege most már tényleg erősen elhalványulófélben van, kétségtelenül a javaslatba hozott négy adónem közül az, amely a legerősebb, a legradikálisabb változtatásokat teszi az összes eddigi adórendszerünkön. Fábián Béla : E mellett sincsenek statisztikai adatok. Őrffy Imre előadó: Kétségtelen, hogy a javaslatok gyors benyújtásának és gyors letárgyalásának szükségessége nem tette lehetségessé olyan előmunkálatok lefolytatását, amelyek azelőtt különösen az egyenesadótörvényeknél megkívántattak. De méltóztassanak megengedni, hogy az adójavaslatok tető alá hozása olyan rendkívül sürgős feladat, hogy azt a közbeszőlásilag. érvényesített kifogást, hogy t. i. a javaslat statisztikailag kellőkép alátámasztva nincs ... Fábián Béla : Akkor megtudnák, hogy ki fizet adót: az agráriusok-e, vagy a többiek! Őrffy Imre előadó : . . miután a statisztikai munkálatok az összes többi javaslatoknál is hiányoznak — épen ezen kereseti adónál felhozni nem lehet. Kétségtelen, hogy a kereseti adónak most tervezett kodiíikációja igen erős és uj adózást fog behozni. De emellett más lényeges rendelkezések is vannak. Először is — amint méltóztatnak bölcsen tudni — egészen uj rendelkezés az, hogy ezen leendő adónak hozadéka nem az államkincstár javára fog esni, hanem a helyhatóságok, a községek és városok javára. évi augusztus hó 21-én, hétfőn. Ez olyan újítás, amely talán a legfontosabb a javaslat rendelkezései között. De nagyon fontosnak, sőt talán épen az egész adó jellegét meghatározónak tartom azon második kritériumát ennek az adónak, hogy sem az eddigi petrifikáló, sem a külsőségekhez igazodó rendszert nem fogadja el, amely valljuk meg őszintén, az utolsó időben minden volt, csak igazságos nem, minden volt, csak a teherviselési képességgel arányban álló nem volt, hanem kutatja azt, ami végeredményben minden becsületes fináncpolitikának vezérfonalul kell hogy szolgáljon : a valóságos tiszta jövedelmet. Ezt tekintem benne a leglényegesebb rendelkezésnek azok mellett a rendelkezések mellett, hogy a községek és városok részére engedi át ennek az adónak, a hozadékát. (Egy hang a szélsőbaloldalion: Az OMGE más véleményen van!) A harmadik igen jelentős — hogy ugy mondjam — ujitása ennek a javaslatnak az, hogy az adók mondhatni dzsungeljében való kiismerést, kiigazodást, amely maholnap szakférfiak részére is majdnem lehetetlenné válik, lényegesen megkönnyíti azáltal, hogy az általános kereseti adó behozásával igen sok más adónemet megszüntet. Megszünteti a kereseti adók összes osztályait, t. i. az I., II., III. és IV. osztályú kereseti adót . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Őrffy Imre: . . . ezeket összeolvasztja annak szemmeltartása mellett, hogy a II. osztályú kereseti adót már az 1909. évi törvényhozás beszüntette, és valamennyi kereseti adót elég szerencsés módon egy kódexbe hozza be, amely kódex — ez a javaslat — épugy kiterjed az összes hasznothajtó foglalkozásokra, mint az I. és IV. osztályú kereseti adóval mai napig sújtott munkásalkalmazottakra és nxfizetésü magán- és közszolgálati alkalmazottakra. Ennél fogva ennek a javaslatnak törvénnyé emelésével meg fognak szűnni az összes kereseti adó fokozatok, tehát az I., IL, III. és IV. osztályú kereseti adó; meg fog szűnni a tőkekamat- és járadék adónak épen az a része, amely legtöbb gondot adott, az úgynevezett lajstromosan kivetett rész; meg fog szűnni a bányaadó, amely csak ott lesz fentartva bizonyos formában, ahol a társulati adóval van kapcsolatban, egyébként beolvasztatik a kereseti adóba, ha egyéni cég műveli ; meg fog szűnni a mindezek az adók után eddig kivetett általános jövedelem adó és az országos betegápolási pótadó, végül meg fog szűnni a hadipótlék két adónál : a bányaés tőkekamatadónál. Mindezekre való tekintettel, hogy t. i. ez a javaslat igen lényeges újításokat tartalmaz, hogy mint méltóztattak látni az ismertetés során, ugy a jövedelemadó rendelkezéseibe, mint a községi háztartásokba, mélyen belenyúlik, nem tudom eléggé felhívni az adózóközönség figyelmét reá, különösen pedig arra, hogy mint a házadónál, itt is be vannak vezetve az adócsalásra vonatkozó rendkívül súlyos paragrafu-