Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-40
A nemzetgyűlés 40. ülése 1922. évi augusztus hó 21-én, hétfőn. • 363 35, 62) szóló törvényjavaslatok általános vitája. Orffy Imre képviselő urat, mint a házadóról és a fényűzési lakásadóról szóló törvényjavaslat előadóját illeti a szó. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A hozadéki adókra vonatkozó tervezetek benyújtásának szükségességét ugy a kormány, elsősorban a ministerelnök ur és a pénzügyminister ur, mint előadótársam, Almásy László is a legutóbbi ülésen bőven kifejtették. Én tehát azokkal az általános érvekkel, amelyek ezen adóreformok hozatalának szükségességét indokolják, most foglalkozni nem fogok, hanem kizárólag szorosan a házadóval, mint a hozadéki adóknak egyik fajával fogok előadói beszédemben foglalkozni. Miért volt szükség erre a házadóreformra ? Ha összehasonlítjuk ezt az adójavaslatot a többi hozadéki adójavaslattal, érdekes megállapítást tehetünk. Megállapíthatjuk ugyanis, hogy ez az adójavaslat tulajdonképen nem a kulcs, nem az adóteher emelése céljából került a nemzetgyűlés elé, hanem inkább azért, hogy az egész eddigi házadórendszert átalakítsa, még pedig olyképen, hogy az eddigi bifurkációt, azt a különbséget, ami a házbér- és a házosztályadó között eddig volt, megszüntesse. Ennek teljesen tárgyilagos megállapítása és annak hangsúlyozása mellett, hogy épen az érdekelt háztulajdonosoknak ismételt felszólalásai ezzel az adó]avaslattal szemben nem jogosak, mert amint később rá fogok mutatni, itt a terheknek lényeges emelése alig várható, hanem csak lényeges adóügyi szabályokat változtat meg a javaslat, — leszek bátor a törvényjavaslatot röviden ismertetni. Amint méltóztatnak tudni, a házadó, mint számos más adónk rendezése még az abszolút korba nyúlik vissza. Az 1850-ik évi patens szabályozta ezt először. Azóta természetesen a viszonyok változtak és számos törvény változtatott a házadórendszeren, azonban kardinális, lényeges változást még a legutóbbi 1909-es törvényhozás sem mert rajta tenni, nem merte azt a változtatást megtenni, amit, mint egy gordiusi csomó átvágását, ez a javaslat megtesz, hogy egységes alapelvre épiti fel az egész házadórendszert, amely alapelv a ház haszonértékének a megadóztatása. (Egy hang a ssélsőbaloldalon : Ez a haj!) Méltóztatnak tudni, hogy a házosztályadó azon épületek után volt kivetve, amelyek nem voltak bérbe adva. Már most az az anomália állott be, hogy valutánknak rendkívüli és sajnálatos leromlása folytán ezek a fixtételek rendkívül alacsonyakká váltak és összehasonlítva ezeket a jórészt megkötött, de mégis emelkedő házbérekkel, igen jelentéktelen kis összeggé zsugorodtak össze. De emellett azért is helytelen volt ez a házosztályadórendszer, mert hiszen méltóztatnak jól tudni, hogy az egész házosztályadó tisztán a lakószobák, illetve a helyiségek száma után volt kivetve. Méltóztassanak arra gondolni, milyen irtózatos igazságtalanság, hogy három-négy-öt Kisszobás lakás a legtávolabbi helyen, a legkevesebb konforttal, valóságos ázsiai állapotban nagyobb adót fizetett, mint a két-háromszobás luxuslakás, mert a házosztályadónál minden egyéb kritériumtól eltekintett a törvény és tisztán csak a lakószobák számát nézte. Ezt a tűrhetetlen állapotot valóban meg kellett szüntetni, és azt hiszem, igen szerencsés kézzel nyúlt a pénzügyi kormányzat ehhez az adókérdéshez, amikor az egyenlő közteherviselés szem előtt tartása mellett lehetőleg igazságos adójavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Nem mondhatnám !) Kétségtelen, hogy a főprobléma az marad, hogy a bérbe nem adott lakás adója, amely sok tekintetben, különösen pedig szociális szempontból védelemre szorul, ne ugorjék oly nagy mértékben, hogy tűrhetetlenné váljék a házosztályadót fizetők részére. Az én szerény véleményem szerint e tekintetben a javaslat minden lehetőt megtett, minden garanciát megadott. Gaal Gaston : Csekély tízszerese az eddiginek ! r A falusi házaknál ! (Zaj.) Őrffy Imre: Bátor vagyok rámutatni arra, hogy már -a megállapító szerveknél is nagy gonddal figyelt a pénzügyi kormányzat arra, hogy ne csak a helyi viszonyokkal ismerős községi elöljáróság, mert ott sokszor kicsinyes szempontok is döntők lehetnek, . . . Pikler Emil: Legtöbbször! Őrffy Imre előadó : . ... hanem a több tárgyilagosságot és biztonságot nyújtó pénzügyi kiküldött is jelen legyen. Azonkívül minden móduszt megadott arra, hogy becslési eljárás vezettessék be, ami a kellő kautélák mellett, így különösen a jogorvoslati rendszer biztosítása mellett, megakadályozza azt a veszélyt, amitől igen sok képviselőtársunk fél, hogy itt egy horribilis nagy ugrás álljon be. De bátor leszek később, t. i. amikor a bizottsági módosításokat ismertetem, rámutatni még két olyan lényeges módosításra, amelyek az e tekintetben fennálló aggodalmakat talán leszerelni alkalmasak. Mindenesetre fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalása során, — tekintettel volt arra, hogy bizonyos esetekben, különösen azokon a helyeken, ahol bérbeadott lakások vannak konjunkturális magas bérek mellett, az a veszedelem állhat be, hogy ezek a konjunkturális magas bérek hatással lesznek a nem bérbeadott lakások adójára, vagyis hogy azok az egyszerűbb és alacsonyabb sorsú emberek, akik a saját házaikat lakják, tekintettel arra, hogy egy-két háztulajdonos, különösen fürdőhelyen igen magas áron adja bérbe házát, az eddigi a házosztály-adó helyett sokkal súlyosabb . . . Dénes István : Egészen biztosan ! Őrffy Imre : Szükségesnek tartom tehát hangsúlyozni és a pénzügyminister ur Ígéretet is tett erre nézve a pénzügyi bizottságban, hogy ez az óriási aránytalanság ne álljon be. Ezért ^6*
