Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-39

34i A nemzetgyűlés 39. ülése 1922. é 215. §-a alapján személyes kérdésben kért szót. A szót neki megadom. Hébelt Ede: T. Nemzetgyűlés! Pekár képviselőtársam az augusztus 2-iki ülésen egy nyilatkozatot tett rólam, amelyre vonatkozólag ő pár perccel beszéde elhangzása után megígérte ugyan, hogy ezt a rám vonatkozó részt rektifikálni fogja, ezt azonban nem tartotta szükségesnek megtenni azóta sem. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy én, akit az ország közvéleménye elé meggyalázó módon állított a képviselő ur, magam vegyem magamnak a bátorságot arra, hogy a leghatározottabb, rágalomnak minősítsem azokat az állításokat, amelyeket itt tudatosan mondott a képviselő ur, mert semmiféle ok nem volt arra, hogy ebbe a kérdésbe az én nevemet belekeverje. Nem igaz az, hogy bármikor a kommün alatt és bármikor mostani megválasztatáson! előtt Sopronban lettem volna; nem igaz az, hogy én Sopronban bárkit is inzultáltam volna és hogy ott vádbiztosi vagy más biztosi állást töltöttem volna be. Semmiféle hasonló nevű ember ott ilyen működést ki nem fejtett, ugy hogy az én nevemet teljesen rosszhiszeműen keverte bele ebbe a vitába. Méltóztassanak megengedni, hogy ebből — és mondjuk azt — az ilyen kérdésekből én egy bizonyos messzebbmenő következtetést is vonjak le. (Egy hang a jobboldalról : Nem tartozik ide! Felkiáltások a szélsöbaloldalpn : Személyes ügy !) Méltóztassanak megengedni, ez összefüggésben van, El akarom hárítani azt, hogy ez a hang és ez a modor itt a parlamentben tovább is megmaradhasson, sőt nemcsak itt a parlamentben, hanem künn az országban is. Pekár képviselőtársam'épugy, mint Friedrich képviselőtársam is, annak idején annak a kormánynak volt a tagja, amely a gyorsított eljárásról szóló rendeletet kibocsátotta, amelynek alapján évek hosszú során keresztül, két éven át ültek vizsgálati és előzetes letartóztatásban olyan emberek, akiknek azután ártatlansága bebizonyult és akiket kibocsátottak, de még ma is ülnek emberek elitélve a fogságban. Friedrich j volt ministerelnök ur azon az ülésen Garami Ernővel kapcsolatosan tettek nyilatkozatot. Ugy. mondhatnám, hogy . . . Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a képviselő ur csak a saját személyének védelmére szólhat. Hébelt Ede : Nem akarok védekezni ! Elnök : Itt egy ujabb vitát provokálni, és ebben a pillanatban más védelmére vállalkozni azon a címen, hogy saját személyét védi a kép- • viselő ur . . . Hébelt Ede : Garami Ernőnek nincs szüksége rá, hogy én védjem meg őt. Friedrich képviselő ur ugyan nem javította ki, de Garami Ernőről köztudomású az, hogy azok a tények, amelyeket állított, nem felelnek meg a valóságnak. Csak azt akarom mondani, hogy amint Pekár képviselő ur, aki akkor ministere volt a n augusztus hó 18-án, pénteken, Friedrich-kormánynak, engem teljesen alaptalanul, minden ténybeli alap nélkül meggyanúsított, épugy Friedrich képviselő ur is, amikor Garamit gyanúsította meg ... Elnök: A képviselő urnák ehhez most nincs joga, és ha igy fogja folytatni, kénytelen leszek a képviselő úrtól a szót megvonni. A képviselő ur csak a saját személye védelmére szólalhat fel. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Méltóztassék talán egy másik formát keresni ; a házszabályokban van arra mód, hogy ezt is elmondja a képviselő ur, de ezen a címen nem mondhatja el. Hébelt Ede : Tehát két minister, vagy mondjuk ugy, egy minister abból a ministeriumból, amely a gyorsított eljárással megindította azokat a politikai üldözéseket, ilyen teljesen alaptalan módon gyanúsított meg engem itt a parlament szine előtt. Ebből következtetés vonható arra, hogy a gyorsított eljárásra a ministerek akkoriban, három esztendő előtt, példát adtak a kisebb embereknek arra, hogyan kell alaptalan feljelentéseket és alaptalan rágalmakat koholni azokra az emberekre, akik azután letartóztatásba kerültek. Elnök : A képviselő urat ezért rendreutasítom. Hébelt Ede : Ma, három esztendő után, megmutatták azt, hogyan lehet alaptalanul meggyanúsítani egy embert. Engem teljesen alaptalanul meggyanúsítottak, ebből következtetés vonható visszafelé is. Elnök : Napirend szerint következik a nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről szóló törvényjavaslat ([rom. 39, 56)részletestárgyalása,elsősorban acím. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a címet). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Barabás Samu előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a címre vonatkozólag a következő javaslatot tenni : e kifejezés helyett »személyzetük minösitéséről« iktattassék ez : »személyzetükről.« Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Kérem az előadó ur javaslatának elfogadását, mert à javaslat tényleg nemcsak a személyzet minösitéséről, hanem a személyz«: t egyéb jogviszonyairól is rendelkezik és ezért az általános cím, t. i. »személyzetükről«, megfelelőbbnek látszik. Elnök: Kíván még valaki szólni? Perlaki György jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Sajnálom, hogy az általános vita alkalmával nem volt módomban felszólalni ennél a dolognál, de egy rendkívül fontos körülmény van, amely rákényszerít a felszólalásra. Ezért vagyok bátor a minister ur figyelmébe ajánlani, — és azt hiszem, ezt a javaslatot ő maga is magáévá fogja tenni — hogy a javaslatban ugyan fel vannak sorolva