Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

300 A nemzetgyűlés 35. ülése 19,2.2. megmondhatja azt, hogy neki nem tetszik, amit én beszélek. Azt mondja Friedrich t. képviselőtársam az én beszédemre, hogy minden hazaáruló pusztuljon. Hát ki van itt ebben a teremben, aki nem kívánja azt, hogy minden hazaáruló pusztuljon ? Hát azt hiszik, hogy itt ebben a táborban, amely ellen küzdenek, van valaki, aki a hazaárulókat megfogja védeni ? (Felkiáltások a jobboldalon és a középen : Hébelt!) A hazaárulók igenis pusztuljanak és ma­gam is kijelentettem interpellációmban egy közbe­szólásra, (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) mikor ebben az értelemben engem félbeszakítottak, hogy nem létezik az, hogy zsidó vagy keresztény, csak becsületes ember és gazember között van különbség. A vallás nem csinálja a becsületes em­bert vagy a gazembert. Ezt múltkor vallottam, s most is vallom, hogy így áll a dolog, nem a vallás teszi tisztességessé vagy hazafivá az embereket, hanem annak az embernek a felfogása, tanult sága, hazafias érzése. Becsületbeli kötelességet vélek teljesíteni azzal, hogy Friedrich t. képviselőtársamnak egyik vád­jára nyilatkozzam. Arról beszélek, amely Gara­mira vonatkozólag hangzott el, amelynek én tan uja vagyok, amelyet én ismerek, s amelyről azt tartom, hogy nekem ezt helyesbíteném kell. Friedrich t. képviselőtársam téved. Garami azt a 700 fontot felvette kényszerből, mert különben nem juthatott volna ki az országból, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobb felől) Méltóztassék, meg­hallgatni. Abban a pillanatban, mikor Magyar­országra visszatért, (Zaj. Elnök csenget. 'Halljuk ! Halljuk!) az akkori külügyministernél, Lovászy­uál jelentkezett és azt mondta, hogy a 700 font künn van Svájcban, anélkül hogy hozzányúlt volna. Drozdy Győző : Nem ugy vagyunk ezzel, mint a Bankgasse-i milliókkal. (Zaj.) Homonnay Tivadar: Kértük az elszámolást ! Sándor Pál : Mikor visszajött Garami, Bécsben deponálta ezt a 700 fontot az ottani külügyminis­teri umban, még pedig nem a bolsevikeknél. Ennélfogva tisztességes ember és nem. tar­totta meg a 700 fontot. Tovább megyek. Megjelent azután Friedrich t. képviselőtársamtól egy kom­müniké, amelyben azt mondta, hogy Grünn akkori pénzügyminister szintén ilyen értelemben nyilat­kozott, s a következő napon már kijelentette ugy Grünn mint Lovászy,hogy Garami előadása telje­sen megfelel a valóságnak. Kijelentették pedig ezt olyan időben, amikor Garaminak megint Bécsben vagy Svájcban kellett lennie. Ez tehát nem felel meg a valóságnak. Azt hiszem., becsületbeli köte­lességet teljesítek, ha egy m.egvádclt embernek, aki nem. tudja magát megvédeni, védelmére kelek, mint akinek tudomásom, van erről a dologról. Azt hiszem., a t. minister urnák is van tudomása erről, különben is olvasható minden akkori újságban. T. Nemzetgyűlés ! Arról, amit itt mondtak a fehér és a vörös terrorról kapcsolatban, nem óhaj­tok beszélni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Én azt évi augusztus hó 2-án, szerdán. hiszem., hogy ezt az időt remélhetőleg lezártuk. Mert semmi'sem hozott erre az országra annyi szé­gyent és annyi kárt, mint ez. Én külföldön voltam több izben és elmondhatom, hogy milyen hazug­ságokat terjesztettek ennek a révén; az kimond­hatatlan. (Mozgás.) Egy zágrábi lapban minden­nap veit egy rubrika, amelyben megmondták . . . Karafiátfl Jenő: Szende Pál irta a cikkeit ! Sándor Pál : Nem. lehet, mert Bécsben volt Szende ! Karaíiátll Jenő: Szende Pál az Agramer Zei­tung állandó vezércikkírója veit !' Sándor Pál : Az ottani újság naponta közölte, hogy hány hullát fogtak ki Baja és Kalocsa között. Ezt azért mondom, mert a vörösök is ugyanezt mondták. Az az újság azt is irta, hogy statisztikát vezettek erről és külön temetőket rendeztek be. Ezt olvastam. Jugoszláviában. Bizonyára nem. felel meg a valóságnak mindaz, ami ott van. (Mozgás.) De csak konstatálni akarom, — ne beszéljünk többé e dolgokról — hogy az egyik kutya, a másik eb, a vörös terror hasonlít a fehér terrorhez . . . Drozdy Győző: Ikertestvérek! Sándor Pál : . . . semmi különbség a kettő kö­zött nincs ! (Egy hang a baloldalon : Az egyik akció, a másik reakció !) Mind a kettő azonos. Ahol nincs egy erős kormány keze, . . . Kiss Menyhért : Az egyiknek következménye a másik ! Fábián Béla : Legyen vége már a következ­ményéknek ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Sándor Pál : Ott, ahol nincs egy erős kor­mánynak a keze . . . (Zaj.) Temesváry Imre : Garamiról a veszprémi lap­ban hogy irt Rupert ! (Zaj.) Rupert Rezső : A kurzuslapok hazudtak, azt nem. én írtam ! Patacsi Dénes : Tessék sajtópert indítani ! Hol a sajtóper ? Drozdy Győző : Az is van ? Elnök : Csendet kérek, Drozdy képviselő ur ! Rupert Rezső: Azon a napon váltam meg a szerkesztőségtől, amikor az a cikk megjelent. (Folytonos zaj.) Elnök : Rupert Rezső képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Kiss Menyhért : Sajtópert ! Rupert Rezső : Van már valami hétezer a szennysajtójük ellen ! (Nagy zaj.) Wolff Károly : Keresztény sajtót nem lehet szennysajtónak nevezni! (Nagy zaj a közéfen.) Kiss Menyhért: Szégyeíje magát! (Foly­tonos zaj. Felkiáltások jobbfelől : Rendre !) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Hassnálta a képviselő ur azt a kifejezést ? Rupert Rezső : Azt mondtam a rágalmazó sajtóra, hogy szennysajtó. Egyébként megnevez­hetem, itt már többször mondtam : az Ujlap, a Nép és a Szózat szerintem szennylap, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom