Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-35
292 A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. Szomjas Gusztáv : Miért nem fixirozták ? Hiszen uralmon voltak ! Peidl Gyula : Ez a Vyx-féle jegyzék után kelt, tékát ez érvényes és hatálytalanítja a Vyxféle átiratot is, Amikcr tehát — ha nem is kifejezetten — de ebben a Clémenceau-féle táviratban a magyar kormány elismertetése már folyamatban, volt, ugyanakkor ment egy távirat a mi kezdeményezésünkre és a Peidl-kormány fclytcncs sürgetésére Parisból Bukarestbe is, tehát nemcsak a román hadvezetőség, hanem.a román kormány js utasíttatott arra, hogy a román seregek pedig álljanak meg ott, ahol vannak, ne folytassák az előnyomúlást és különösen ne vonuljanak be Budapestre. MegGyőződésem, az, hogyha Magyarországot 1919 augusztus első napjaiban sikerül egy kcaliciós kormánnyal biztos alapokra helyeztetni, . . . Patay Tibor : Ott volnánk, ahol Bécs ! Peidl Gyula ; ... ha Magyarországon elmaradt volna a puccs, amely ezt a kibontakozást lehetetlenné tette, (Zaj a jobboldalon.) akkcr Magyarországon "és különösen Budapesten a románok bevonulását ugyan már nem. lehetett volna megakadályozni, de ittartózkcdásukat igenis meg lehetett v,clna lényegesen röviditeni,. . . Hedry Lőrinc : Légből kapott állítás ! Peidl Gyula : . . . ami pclitikailag is, gazdaságilag is kolosszális jelentőségű lett volna és csak előnyére válhatott volna az országnak. Benárd Á gost : De mivel igazolja ezt ? Peidl Gyula : Mi tárgyaltunk a románokkal, az igaz, de azért tárgyaltunk velük, hogy ne jöjjenek be Budapestre^ hanem álljanak meg. Miután megbizottaink nem tudták Őket erre rávenni, természetes, hogy miután harcképes hadseregünk nem volt s igy a románoknak útjába állani nem lehetett, következéskép nem tudhattuk megakadályozni azt, hogy Budapestre bevonuljanak, ha nem engednek az entente parancsának. Ezért kellett velük tárgyalni, hogy ezt a bevonulást esetleg fegyverszüneti szerződésben akadályozzuk meg. Akkor kaptunk egy fegyverszüneti szerződést, amely meglehetősen hosszú s amelyet ezért nem kívánok felolvasni, de amelyben rengeteg mindenfélét, ami jó és drága, kötnek ki maguknak a románok. Erre a fegyverszüneti szerződésre mi augusztus 5-én a következő választ küldtük, még pedig nem a románoknak,hanem G-ordon tábornoknak (olvassa) • »A magyar népköztársaság f. évi augusztus hó 5-én fegyverszüneti feltételeket kapott a román főhadiszállás nevében. Miután a magyar népköztársaság már 1918 november 13-án fegyverszünetet kötött az entente szövetséges és társult hatalmaival, az entente hatalmai egyikétől követelt ez ujabb fegyverszünet, mely létfeltételeiben semmisiti meg, lehetetlenné sesri, hogy az abban vállalt kötelezettséget teljetitse, ennélfogva kötelességét teljesiti a magyar népköztársaság akkor, amidőn e kérdésben a döntést az entente-hatalmak kezébe teszi le. Ezért az entente hatalmai budapesti képviselőit kéri fel a évi augusztus hó 2-án, szerdán. román főhadiszállás nevében érkezett felszólítás érdemleges elint ézésére. « Bizonyos, hogy ez a válasz nem valami virtusos, de nekem mindig az volt a megGyőződésem és ma is az, hogy minden helyzetnek becsületesen és őszintén le kell vonni a konzekvenciáit. Ebből következik, hogy ha itt Szilágyi Lajos képviselő ur beszédében azt a kérdést intézte hozzánk, vájjon mi egyetértünk-e velük abban, hogy a zsoldos hadsereg megszűnjék s az általános hadkötelezettség váljék újra törvénnyé Magyarországon; akkor én teljes őszinteséggel kijelentem, hogy nem vagyunk együtt, mert mi nem kívánunk militarjzmusí, mi nem kívánunk kardcsörtetést, mi nem kívánunk háborút. Baross János : Máskép nem lehet Magyarország integritását visszaállítani. Peidl Gyula : A mi megGyőződésünk az, hogy a népek boldogulását nem ezen az- utón és nem ezekkel a fegyverekkel lehet biztosítani. Ebből a felfogásból származik az, hogy mikor ezeket a fegyverszüneti feltételeket megkaptuk, akkor minden legénykedés nélkül, annak tudatában, hogy az ellenséges román seregekkel szemben lehetetlenek vagyunk, arra szorítkoztunk, hogy a fegyverszüneti feltételeket visszautasítsuk és az entente-ot hívjuk fel, hogy döntsön és intézkedjék. En azt hiszem, az ilyen őszinte és nem legénykedő politika az országnak sohasem árthat, amint hogy ebben az esetben sem ártott-. Nem követem az előttem felszólaltaknak, ha nem is teljesen, de jórészt demagógikus tónusát, hanem tárgyilagosan igyekszem a kérdést megvilágítani. Ezek a dolgok mégis csak Magyarország történetéhez tartoznak és nem árt, ha az urak megismerik, már csak abból a szempontból is, mert azután módjuk lesz ellenőrizni, vájjon azok, amiket mondok, megfelelnek-e a valóságnak. Drozdy Győző : A hamisítás már úgyis megkezdődött. Peidl Gyula : Tisztelettel kérem az elnök urat, szíveskedjék szünetet adni. Elnök: Ha fáradt a képviselő ur', az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni ! Méltóztassék folytatni, képviselő ur ! Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Nekem bőséges anyag állana itt rendelkezésemre. Propper Sándor: Üresek a padok, meglógtak az igazságtól ! Peidl Gyula : Bőséges anyag állana itt rendelkezésemre, hogy mindazokat, amiket eddig elmondtam, bizonyítékokkal és adatokkal alátámasszam. Tekintettel azonban az előrehaladott időre, nem kívánom túlságosan igénybevenni a 't. Ház türelmét és idejét . . . Benárd Ágost: Halljuk!