Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

2>4' A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. Friedrich István : Kezünkbe jutott akkor már a Fehér Ház szervezete révén egy távirat, amelyet az akkori belügy minister, Peyer képviselő ur küldött a határrendőrségnek. (Zaj. Halljuk! Halljuk ! jobb felöl.) Elnök : Csendet kérek ! Friedrich István : A távirat a következőképen szólt (olvassa): »Ma éjjel 11 órakor Kelenföldről elindult különvonaton a magyar kormány által kiadott engedélyek alapján (Zaj jobbfelöl) egyes népbiztosok és azok családjai Ausztriába utaznak. Szíveskedjék az illetőket megvizsgálni és amennyiben tizezer koronánál nagyobb értékű pénzek és ékszerek egy családnál volnának, a töbl»letet lefoglalni és jegyzékbe venni. A vizsgálatot illetőleg iitalandó arra, hogy ezt a magyar kormány rendelte el. Amennyiben segítségre volna szükségük«, — már t. i. ezeknek a kommunistáknak — »a magyar kormány a béesi követség utján fogja azt kiutalni. (Zaj jobb felöl.) A vizsgálatnál a legnagyobb előzékenységet tanúsítsák«. (Mozgás jobbfelöl.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Friedrich István : »A lefoglalt értékek a belügyministeriumhoz haladéktalanul beküldendők. Az eljárásról holnap reggel távbeszélési jelentést várok. Peyer Károly, belügyminister.« (Zaj jobbfelöl.) Patacsi Dénes : Le vannak festve. B. Podmaniczky Endre : Ezekkel előzékenyek voltak. Hébelt Ede : Mindenkivel előzékenyek voltak ! Friedrich István : Peyer Károly képviselő ur ezt a táviratot megcáfolta. Ilyen táviratot ő nem adott, ez csak hamisítvány. Azt mondja, hogy a táviratot nem ő küldte. Ebben Peyer képviselő urnák igaza van. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Csak nyugalom! (Elénk derültség.) Peyer ur azt a táviratot augusztus 2-án hajnali egj órakor telefonon diktálta le a főpostán szolgálatot teljesítő Lohász Géza távirótisztviselőnek. Ellenjegyezte és hitelesítette pedig a sürgönyt sajátkezű aláírásával Rózsa József, a szocialistapárt tagja, akit ugyanezen az éjszakán Peyer Károly a belügyministerium megbízottjaként küldött a főpostára a táviratok ellenőrzésére. Rózsa József »uj kormány« jelszóval ment be a főpostára, miután ebben a jelszóban megegyezett Lohász Géza a belügyministerrel. Ennek a táviratnak van egy száma. '. . De ugyanakkor Peyer minister ur egy másik táviratot is küldött. Az előbb felolvasott táviratnak száma 2744, annak a táviratnak száma, amelyet most fogok felolvasni, 2745, tehát nagyon közel vannak egymáshoz. (Derültség jobbfélül.) Erről,a táviratról elismeri Peyer ur, hogy ő küldte. Ez németül szól (olvassa) : »V.ázsonyi Jenő, Tobelbad-Sturk. Im Auftrage der ungarischen Regierung bitte wollen dringen Ihr Amt übernehmen. Bitte telegrafisch Antwort. Karl Peyer Minister.« Szóval ezt a két táviratot Peyer ur küldötte el. Közöltem a számokat évi augusztus hó 2-án, szerdán. is, közöltem, hogy ki vette át a táviratokat, ki ellenjegyezte, meg vannak a tanuk, ezek tények. Ha azonban Peyer t. képviselő ur ezt még mindig letagadná, egy más táviratot is hajlandó vagyok felolvasni, amelyet Haubrich hadügyminister küldött (olvassa): »Határrendőrségi felügyelő, Királyhida. E hó 1-én este folyamán egy bécsi vonattal népbiztosok is utaztak el családjaikkal azon céllal, hogy Német-Ausztria területére mennek. Ezen vonat Királyhidánál megállítandó és átvizsgálandó. 10.000 koronát meghaladó pénz vagy értékpapír, ékszerkészlet elkobzandó.« (Derültség jobbfelöl.) Ugy látszik, itt a lopás fogalma csak a 10.000 koronán felül kezdődött (Elénk derültség jobbfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Friedrich István : De hogy milyen objektíve óhajtotta ez a kormány a közbiztonságot szolgálni, azt legjobban illusztrálja, hogy Korvin Klein — ki nem ismeri ezt a nevet — szabadon sétált Budapesten a korzón azzal, bogy őt nem meri senki sem bántani, mert az ő volt barátai ugy is benn vannak a kormányban . . . Pekár Gyula : Ez jellemző ! Friedrich István : ... és Korvin-Kleint csak napok után fogták el az Erzsébet-téren; még miifdig nyugodtan sétált és nem tudta azt, hogy Peidl úrék már nem léteznek. Azt hiszem, ez is jellemző körülmény. Itt van Jancsik Ferenc, a vörös őrség főparancsnoka. Ezt a Jancsik Ferencet a budapesti rendőrség a kommunizmus bukása után rögtön letartóztatta. De volt neki egy kedves utódja, egy Yajda elvtárs ; ez a Peidl-kormány idejében bement a belügymmisteriumba és ott valami osztályvezető vagy nem tudom, hogy mi lett és intézkedett, hogy Jancsik Ferencet a rendőrségtől engedjék ki. Jancsik Ferenc ki is szabadult és bujkált ; napok multán Újpesten ráismertek és újból lefogták. Ezek a szökések nem voltak véletlenségek, azért mondom, hogy ez valóságos életbiztosítási kormány volt, amelynek az volt a célja, hogy mi itt ülünk, akármi történik, csak a mi elvtársaink meneküljenek. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Szomjas Gusztáv: És majd alkalomadtán visszajöjjenek ! Friedrich István : Nemzeti szempontból pedig, mikor a kommunizmus bukása után nemzetiszínű zászlókat tűztek ki, az igen t. kormány betiltotta azt. {Zaj jobb felöl.) Amikor a tisztek végre rendfokozatukkal megjelenhettek, megjelent Haubrich úrtól egy rendelet és eltiltotta nekik a rendfokozatok viselését. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Már-már ugy kezd lenni, — nagyon helyesen mondta Pekár Gyula tisztelt képviselőtársam, — hogy már talán felelősségre fognak vonni minket azért, hogy az igen tisztelt Peidl-kormányt mi eltávolítottuk. (Derültség jobbfelöl.) Szinte már ugy kezd fel-