Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

A nemzetgyűlés 85. ülése 1922. Ivády Béla előadó : Nem ! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A régi 27. §-sal szemben Saly Endre képviselő ur elleninditványt adott be, amely ellenkezik a szakasszal. A kérdést tehát ugy kívánom feltenni, hogy szembeállítom az eredeti szöveget a képviselő ur indítványával. Amenynyiben az eredeti szöveget fogadja el a Ház, az indítvány elesik és viszont. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e a törvényjavaslat 27. §-át eredeti szövegében, szemben Saly Endre képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem ? fi gen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Határozatkép kimondom, hogy a szakasz eredeti szövegében fogadtatott el és Saly Endre képviselő ur indítványa elvettetett. Következik a 28. §.Forgács Miklós jegyző (olvassa a 28. §-t). Elnök : Szólásra fel van irva ? Barto

s János jegyző : Farkas István ! Farkas István ; T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslatnak eddigi szakaszai csak kértek, ez a szakasz azonban adományoz. Ez a szakasz olyan adományokat akar adni a Lovaregyletnek, amelyeknek adományozása teljesen érthetetlen. Arról van ugyanis szó e szakasz első rendelkezésében, hogy a lóversenyeken a fogadásokból az államot megillető és az állampénztárba befolyó összegből a kormány a Lovaregyletnek versenypályáépités céljaira a kormány 4%-ot folyósíthasson. Egészen különös és sajátságos dolog, hogy ló verseny pályák építését a Lovaregyletnek az állam saját pénztárából segítse elő. Mi az a lóverseny ? Kinek van szüksége lóversenyre ? Miért van szüksége arra, hogy a lóversennyel a játékszenvedélyt felidézzük és ébren tartsuk ? Abban a bizonyos bizottságban, amely az árak letörésével foglalkozik, azt mondta valaki, hogy a játékszenvedély oka annak, hogy Magyarországon drágaság van, még pedig a keresztényirányzat egyik exponense mondotta azt, aki nagy erővel állította és bizonyítgatta, hogy a drágaságot a nyereségvágy idézi elő, mert olyan emberek mennek el valutát venni, és olyanok is foglalkoznak és játszanak a valutával, akik egyébként nem értenek hozzá és nem foglalkoztak vele. Ha tehát játékszenvedély van, — mint ahogy van — ennek a játékszenvedélynek fentartásában, fokozásában a lóverseny viszi az első szerepet. Hiszen a lóversenyre viszik ki a pénzüket, a vánkosaíkat olyan szegény emberek is, akiknek egyébként erre nincs és nem volna pénzük, azt elköltik, elherdálják. Az államnak ebből nincsen semmi haszna, és ime az állam most" a lóversenypályak építésének céljaira még külön adományt akar adni a Lovaregyletnek. Propper Sándor: Közutakra ellenben nincs pénz ! évi augusztus hó 2-án, szerdán. 227 Farkas István : Még sajátságosabb ennek a szakasznak második része, amely a nyereségvágyból bejött összeget kiveszi a forgalmi adó alól. A második rész ugyanis arról rendelkezik^ hogy beiktat egy uj pontot az 1921 : XXXIX. te. 37. §-ába, amely arról szól, hogy melyek azok az intézmények és szervek, amelyek nem, fizetnek forgalmi adót. Miért, micsoda címen kapja ezt a jutalmat a Lovaregylet ? A?ért, mert lóversenyeket tart, üzleteket csinál, kizsákmányolja a közönséget, ezen a címen kapjon az államtól kedvezményeket ? Mert mi más ez ? Kivonják a fogadásokra feltetett összegeket a forgalmi adó alól és az állam, pénzéből versenypályák építésére 4%-ot folyósítanak ! Peidl Gyula : Útépítésre azonban nincs pénz ! Farkas István : Útépítésre, szociálpolitikára, munkasvédelemre, rokkantakra nincsen pénze az államnak, arra azonban van, hogy a Lovaregyesületet segitse, a lóversenyt fejlessze és a lóverseny sporthoz pénzt adjon. Egészen érthetetlen ez a szakasz, mert hiszen a lótenyésztés ügye egészen más szempont. Propper Sándor : Lótenyésztésre szükség van, .lóversenyre nem ! (Zaj.) Farkas István : A lótenyésztés és a lóáiiomány fejlesztése egészen független a lóversenytől. A lóverseny sport, üzlet, nyereségvágy, semmi összefüggésben nincs a lótenyésztéssel és a lófejlesztéssel. Ez az urak játéka és sportja, akik ezen a módon akarnak vagyont szerezni és nyerekedni és igy akarják a közönség zsebéből a pénzt kihúzni. (Mozgás.) Az államnak nincs érdekében, hogy ezt támogassa. így kell felfogni ezt a kérdést a nemzetgyűlésnek is, és akkor, nézetem szerint, ezt a szakaszt nem lehet elfogadnia, mert ha az állam, pénzéből ilyen célokra adnak pénzt, akkor teljesen megsemmisül a takarékcskodási elv. Én tehát indítványozom ennek a szakasznak törlését. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik. Bartos János jegyző : Sándor Pál ! Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Ahhoz, amit t. képviselőtársam, elmondott, egész terjedelmében csatlakozni óhajtok. Ez a nemzetgyűlés többször hangoztatta, hogy a szociális kérdésekre a lehető legnagyobb súlyt veti. A nemzetgyűlésben él az a tudat, amelyről t. képviselőtársam emlékezett meg, hogy elsősorban útépítésekre a legnagyobb összegeket kell fordítani. Él az a tudat, hogy elsősorban munkát kell adni az embereknek. Hogyha pedig ez a tudat él, akkor ezt nem. tudom összeegyeztetni azzal a borzalmas dologgal, hogy mi lóverseny célokra, amelyek állítólag a lótenyésztés célját szolgálják, de voltaképen a lóverseny nem. más, mint egyes előkelő urak kedvtelése, ilyen nagy összegeket adjunk. (Ellenmondás jobbfelől.) Ugron Gábor: Előkelő urak és siberek! Zeőke Antal : Érteni kell ehhez ! Sándor Pál : Végtelenül csodálkozom, hogy épen ön a lóversenyben mást lát, mert addig, mig gyors utazásra volt szükség, addig érdekünk29*