Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-34
210' A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. reformnak imitt-amott döcögő szekere fog jönni és az a törvény, amelyet az előbbi nemzetgyűlés meghozott, becsületesen, helyesen, a közérdeknek, a magyar nép, a magyar dolgozó földmives nép érdekeinek megfelelőleg végre lesz hajtva. En nem a törvényben keresem ennek a végrehajtásnak a hibáját ; nem keresem a vezető hatóságokban, különösen pedig nem keresem az Országos Földbirtokrendező Bíróságban, amelyre immár e kérdés elintézése lényegileg bizva van, hanem keresem azokban az alsóbb régiókban, ahol a végrehajtás egyes lépései történnek és -ahol nem lehet megtalálni az ilyen óriási nagyjelentőségű reformnak megfelelő megértést esnem lehetett előre azokat a rendszabályokat s intézkedéseket megfelelőleg eltalálni, amelyek e reform sima és gyors végrehajtását biztosítanák. Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál én a legnagyobb jóakaratot találom a földet kérelmezők kérelmeivel szemben (Ugy van ! jobbfélol.) és ugy tapasztalom, hogy ott a legnagyobb gyorsaságot igyekeznek elérni az ügyek elintézésénél. A lassúság a kiküldött bíráknak, a kiküldött gazdasági felügyelőknek munkájában és nem utolsó mértékben az illető községekben végzendő munkáknál van, ahol a birák nem találkoznak a községi hatóságok részéről megfelelő megértéssel, mert e hatóságok nem intézik el a rájuk váró teendőket pontosan és szabályszerűen ugy, ahogy azt a Földbirtokrendező Bíróság kivallja, és ez a körülmény azután azoknak a bíráknak működését akadályozza, lassúvá teszi. A bírák száma tényleg nem elegendő. Ez ma már elismert körülmény és ennek következtében pártolom én Eőri-Szabó Dezső képviselőtársam indítványát a hitel felemelése iránt ; azért, . mert ha mi több bírót akarunk alkalmazni, akkor annak megfelelőleg fel kell emelni azt az összeget, amely a birák alkalmazásával felmerülő kiadások fedezésére fordítandó. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság működésében inkább azt hibáztatom, hogy ő, tényleg felemelkedvén arra a pártatlanságra, arra a bírói piedesztálra, amelyről e kérdéseket el akarja intézni, ennek következtében a saját maga által megállapított ügyrendet olyan módon alkalmazza, hogy az a formalizmus e kérdések elintézésénél nincs mindig teljesen helyén. Dénes István: Ugy van! Neubauer Ferenc : Nevezetesen a Földbirtokrendező Bíróság kötöttnek tartja magát az előterjesztett iratokhoz, illetve az előterjesztett javaslatokhoz, holott a végrehajtási utasítás is megengedi a Földbirtokrendező Biróságnak azt, hogy megfelelőleg kiegészíttesse az adatokat, megfelelőleg érdeklődjék ; ezt különben egyes esetekben meg is tette, más esetekben azonban az volt a kifog hogy, az iratokból ez vagy az a körülmény nem derülvén ki, kellett így vagy pedig amúgy dönteni. Ragaszkodik a Földbirtokrendező Bíróság ahhoz is, hogy az előterjesztések a javaslat ellen, évi augusztus hó 1-én, kedden. illetve a tárgyaló-bizottság munkája ellen meghatározott időben adassanak be. Azt azonban megteszi a Földbirtokrendező Bíróság más ügyekben, pl. elővásárlási ügyekben, hogy bárkinek bármiféle előterjesztésére a földmivelésügyi Ministerium által már elintézett ügyet újra visszaküldik a földmivelésügyi ministeriumhoz s ezzel annak a kérdésnek az eldöntése megint késedelmet szenved. Ugyanígy, dacára annak, hogy pártatlanságát, bírói judiciumát akarja biztosítani a formaságokkal a Földbirtokrendező Bíróság, nem kellene ragaszkodnia ahhoz, hogy bizonyos terminusok és formaságok be legyenek tartva, hanem a bármiféle módon Írásban értésére és tudomására hozott körülményeket figyelembe kellene vennie a javaslatban és a javaslaton kívül is annak a megváltási kérdésnek az eldöntésénél abban az esetben, ha a javaslatban foglalt vagy az összeíró-, illetve tárgyaló-bizottság tárgyalásakor történt hiányok vagy pedig hézagok pótolhatók lennének s ennek megfelelőleg érclemleges és mindenkit kielégítő határozat volna hozható. Mayer János : A végrehajtási utasításban benne is van! Neubauer Ferenc: Magának a tárgyalóbizottságnak összeállításában pedig az a kontradiktórius szempont, amelyet az Országos Földbirtokrendező Bíróság az ügyek elintézésénél figyelembe vesz, nem jön figyelembe. Akkor,, amikor a törvénynek erre vonatkozó 41. §-ának szerkesztéséről volt szó, ugy emlékezem, hogy határozottan az a cél vezette a törvényhozást, a törvény szerkesztőit, hogy abban a tárgyalóbizottságban annak határozathozatala szempontjából a megfelelő pártatlan összeállítás biztosíttassák, s tulajdonképen abban a tárgyaló-bizottságban, ezen paragrafus tartalma szerint is, nincs helye másnak, mint a birónak, egy szakértőnek a birtokosok részéről, egy szakértőnek a földet kérelmezők részéről, s ineg van engedve a földmivelésügyi ministernek, hogy abba a bizottságba szakértőt delegáljon. A végrehajtási utasítás módosított ezen annyiban, amennyiben megengedte, hogy esetleg több szakértő is szerepelhessen a bizottságban s hogy abba a bizottságba be lehessenek vonhatók : a közigazgatás ottani vezetője, a gazdasági felügyelők s esetleg még más, a bizottság elnöke által bevonni jónak látott egyének. Természetesen abban az esetben, ha a bizottság ilyen összetételben szavazás alapján dönti el azt, hogy micsoda javaslatot tesz, teljesen háttérbe szorulhatnak maguk a kérelmezők, azoknak az álláspontja, és a javaslatban az esetleg nem nyer megfelelő kifejezést. Ebben a tekintetben kérem a .kormányt és a földmivelésügyi minister urat, akinek a törvény 100. §-a megadja azt a jogot, hogy a Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával az eddigi rendeleteken módosítson és a rendeleteket