Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-34
âû8 A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. évi augusztus hó 1-én, hedden. történt, hogy az ügy őszig megint kihúzódjék, a föMek megint be legyenek vetve és akkor a földreform végrehajtása megint egy esztendőre elodáztassék. Dénes István : Sok igazsága van a népnek. Eőri-Szabó Dezső: Röviden csak arra akarok még rámutatni, amire nézve az igen t. ministerelnök ur nagyszabású beszédének végén frappáns nyilatkozatot tett, amikor a nagybirtokos urakhoz fordult, megnevezvén egyeseket, hogy járjanak elől jó példával. En ismerek ilyen jó példákat, és örömmel Emilthetem fel, hogy itt ül közöttünk gróf Hoyos Miksa t. képviselőtársunk, aki az elsők között volt (Élénk éljenzés.) és szép példát adott arra, hogyan kell minden hatósági beavatkozás nélkül a törvény intencióinak szellemében eljárni és a földszükségletet a saját magáéból, a saját aka» rátából, a saját nemes intenciójából elégítette ki. (Elénk tetszés.) Sajnos azonban, találkozunk más, szomorú példákkal is. Itt van például a kezemben egy földreform tárgyalási jegyzőkönyv. Leszek bátor ebből igen röviden felolvasni egykét részletet, amely bizonyos fokig világosságot vet erre a szomorú ügyre. Ez a hivatalos jegyzőkönyvnek a másolata és a következőket mondja: (Olvassa.) »A megváltást szenvedő uradalom képviselője az Országos Földbirtokrendező Bíróság elrendelt megváltási tárgyalás során a tárgyaló-bizottság elnökének ily irányú felhivása dacára, a kérelmezők III. és IV. csoportjában felsorolt földet kérelmezők részére földet a megváltás céljaira kijelölni egyáltalán nem volt hajlandó és a bizottság ezirányu javaslatainak dacára tagadta, hogy a III. és IV. csoportbeliek földhöz juttatása közérdek volna, jóllehet a tárgyaló-bizottság ezeknek az igényjogosultságát megállapitotta és az összes körülmények gondos mérlegelésével a felsoroltak földhöz juttatását javasolta.« Hogy miként jár el az uradalom — (Felkiáltások half elöl : Melyik volt ?) majd a végén megnevezem, hogy melyik — pl. a házhelyekre vonatkozólag, méltóztassék ezt a néhány sort meghallgatni (olvassa) : »a földtulajdonos által felajánlott parcellák házhelyek céljaira teljesen alkalmatlanok, mert mind a két parcella olyan magasfekvésü hegytető, hogy a viznyerés úgyszólván lehetetlen volna. A 18. és 17. parcellák gödrös, homokos, bozótos, erősen lejtős területű ek, ahol építkezni egyáltalában nem lehetne, gazdasági épületek és udvar elhelyezhetők nem volnának s igy épen a legszegényebb néposztály nem juthatna házhelyhez, amelynek otthona sincsen, jóllehet épen ennek a néposztálynak megkötése, öntudatának emelése, megelégedettségének és megbízhatóságának előmozditása, a házhelyekhez való juttatás és házépitéshez való juttatás lehetőségének megadása utján annyira szükséges.« Azután rámutat arra, hogy ezt a hasznavehetlen területet az illető uradalom katasztrális holdanként 30 métermázsa buzáért ? jelenleg 180.000 koronáért, vagyis négyszögölcnkint 112 koronás áron akarja eladni. Dénes István: Ki ez a birtokos? (Zaj.) Eőry Szabó Dezső : Tessék csak megvárni. Ugyanez a tárgyaló bizottság megállapitotta, hogy ez az uradalom vitézi telek céljaira egyetlen talpalatnyi helyet sem ajánlott fel és azt a megjegyzést fűzi hozzá, (olvassa) : »Szokatlan és nem érthető eljárás a mai korban. . .« Dénes István : Előttünk nem újdonság ! Eőri-Szabó Dezső : ... ezt hivatalos bizottság vette jegyzőkönyvbe (tovább olvassa) : »amikor egy 50.000 hold területű földbirtokot élvező földbirtokos jogképviselője a törvény által megengedett és a tárgyaló-bizottság által a közérdek szempontjából már megállapított igények teljesítése elől azáltal is igyekszik elzárkózni, hogy a felhívás után még csak ki sem jelöl földeket a megállapított igények kijelölésére.« Azután ugyancsak ez a bizottság állapitja meg azt is, hogy sokkal kisebb birtokú uradalmak önként a legalacsonyabb árakon adták oda területeiket a szegény, arra rászorult népnek házhelyek céljaira, viszont az 50.000 hold birtokkal rendelkező veszprémi püspökségben . . . (Felkiáltások half elől: Aha!) oly helyet jelöltek ki házhelyek céljaira, amely teljesen hasznavehetetlen, és ezt is, mint mondottam négyszögölenkinf 112 koronás áron. (Zaj half elöl.) Dénes István : A földreformtörvény védi őket. Ugron Gábor : Ezért kommunista Rainprecht ! Rainprecht Antal : Ezért kommunista Bainprecht ! Eőri-Szabó Dezső .'Ugyancsak egy ilyen tárgyalás alkalmával betekintést nyertem egy levélbe, amelyet a veszprémi püspökség jószágkormányzója irt és amelyből ez a kijelentés olvasható: »Minden talpalatnyi földet görcsösen vissza kell tartanunk, mert minden talpalatnyi föld kiadásával szent vallásunk érdekeit sértjük.« Kérdezem a t. Nemzetgyűlést, vájjon krisztusi felfogás-e ez, vájjon szent vallásunk céljait kisebbitjük-e azzal, ha a szegény, földre szorult nép szükségletét kielégítjük ? Bátor voltam erre is rámutatni, (Helyeslés balfélől.) hogy lássuk, milyen akadályai is vannak a földreformtörvény végrehajtásának. Sőt meg kell emlitenem azt is, hogy van közöttünk egy képviselőtársunk, aki a maga mozsdósi uradalmából vitézi telek céljára mindeddig semmit sem ajánlott fel, holott községében, Pallavicini őrgróf ur községében van egy rátermett vitéz, akit most fognak vitézzé avatni, de megállapitja a vitézi szék, hogy sajnos, nem tud neki telket adni, mert a földesúr nem hajlandó felajánlani. Dénes István : így fest a földreform a gyakorlatban. Rainprecht Antal : A Zsófia-szanatóriumot be kell zárni, mert nem kap földet! Eőri-Szabó Dezső : Engedtessék meg nekem, hogy igazán teljes rövidséggel rámutassak . * . (Zaj.)
