Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

108 A nemzetgyűlés 32. ülése 1922. igazodnak, ez megdönthetetlen valóság, de arra kérem a Ház minden oldalán ülő kisgazdapárti képviselőket, ne értsenek bennünket félre, mert ez nem kivan vád lenni ellenük, . . . Kuna P. András; Mikor maximálták, akkor is ahhoz igazodtak ! Peidl Gyula : ... mert hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a magas gabonaár az igazi kisgazdáknak, a törpebirtokosoknak, valamint a földrniveséknek, a nincsteleneknek nem érdekük. A magas gabonaár csak akkor kezd a biríokcs érdekévé válni, amikor az többet tud eladni a saját termeléséből, mint amire neki van szüksége. Gr. Hoyos Miksa: Nagy tévedés ! Erdélyi Aladár : Mi szivesen adjuk 20 koronáért a búzát ! Elnök : Csendet kérek, képviselő utak, ne méltóztassék a szónok urat közbeszólásokkal zavarni. Peidl Gyula ; Ez így van, és csak megtévesztése a kisgazdáknak és a törpebirtokosoknak, ha velük elhitetik, hogy a magas gabonaár az-ő érdekük, mert a magas gabonaár magas csizmaárakat és magas ruhaárakat stb-t jelent. Kuna P. András: A búza ára lejebb ment már 700 koronával, de az iparcikkeké egy fillérrel sem ! Elnök : Kuna képviselő urat kérem, hegy ne méltóztassék örökösen közbeszólni. Kuna P. András: Egy fillérrel sem ment le ! Elnök : Kuna képviselő urat rendreutasítom. Kuna P. András: Köszönöm. (Élénk derültség.) Peidl Gyula : A következő számokkal akarom igazolni azt, hogy milyen borzalmas és lehetetlen helyzetben van az ipari munkásság. A búza ára lOlé-ban 20 koronát tett ki. Ugyanakkor egy normális munkásnak hetibére volt átlag 40 korona, amelyért tehát 2 q búzát vagy ennek megfelelő egyéb élelmiszert vásárolhatott. Ma a bu^a 6000 korona körül áll, tehát 280—300-szorosa a békebelinek, a hetibér pedig jobb esst ben 2500 korona, tehát 62-szerese a békebelinek. Kuna P. András: Mi az iparcikkek ára ? Peidl Gyula : Méltóztassék megnézni. A békebeli életnívónak 20%-ára csökkent le a munkások életnívója, márpedig a békében sem lehetett azt mondani, hogy a munkás valami kiválóan jól él. Ugyanez áll természetesen nemcsak a munkásra, hanem a tisztviselőre is. Patacsi Dénes : Az iparcikkekről is beszéljen ! Peidl Gyula : Mondtam, ha a búza drága, akkor drága a csizma és a ruha is. (Zaj. Elnök csenget.) Ezzel indokoltam, hogy a földmunkásnak törpebirtokosnak és kisgazdának nem érdeke a magas búzaár. T. Nemzetgyűlés ! Meg kell említenem még két dolgot és be kell hogy mutassak az összeomlás kérdésével kapcsolatban két dokumentumot, amelyeket nem destruktiv elemektől vettem. Az egyik Nyékhegyi Ferenc ezredes könyve, amely a Diazféle fegyverszüneti szerződésről szóló és azt kívánja I évi július hó 28-án, pénteken. okmányokkal igazolni, hogy a Károlyi-kormány hazaáruló volt és nagy hibákat, nagy bűnöket követett el. (Felkiáltások a középen : Ebben igaza v&n !) Ebben a könyvben találom azzal az állítással szemben, hogy a sajtó okozta az összeomlást,... Jánosi Zoltán : Cenzúra volt ! Peidl Gyula: . . . a következő passzust (olvassa) : »A megnyilvánuló nyugtalanság okozta érzület azonban csak fokozódott a hadseregparancsnokság azon rendelkezésére, hogy újságokat a hadsereg körletébe egyáltalán nem enged be, (Zaj és felkiáltások a közéjyen : A végén !) ami sok tévhir zavartalanterjesztését tette lehetővé és a csapatok ellenálló erejének csökkentését fokozottabb mértékben segítette elő.« , Patacsi Dénes : Akkor már megfertőzték a hadsereget ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula : Ezt egy mindenesetre konstruktiv katonatiszt irta bizonyos célzattal és kénytelen itt ennyit megállapítani a sajtó szerepéről. Patacsi Dénes: Tévedhetett az a katonatiszt. (Zaj és felkiáltások a közéfen : Ez csak egyéni vélemény 1 Egy hang a széUőbaloldalon : És Patacsi nem tévedhet ?) Elnök : Patacsi képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Peidl Gyula : Kezeim között van egy másik könyv, Rubint Dezső tábornok könyve »Az összeomlás« a címe. Ez is arra törekszik, lehet, hogy teljesen konstruktív felfogás alapján, hogy beigazolja azt, hogy a destrukció idézte elő az összeomlást. Patacsi Dénes : önök pedig a destrukciót idézték elő ! Peidl Gyula: Természetesen magunkat érteni ezalatt, erről beszélek. Csak egyetlen dolgot olvasok fel. Ebben a könyvben egy akta, a vezérkar főnökének távirata 1918 szeptember hó 5-ikén az élelmezési helyzetről, amely távirat a es. kir. és magy. kir. ministerelnökhöz, a közös hadügyministerhez, a közös élelmezési ministerliez és őfelsége katonai irodájának főnökéhez intéztetett, — egészen rövid •— azt mondja (olvassa) : »Die Verpflegslage an der Front ist trotz aller bisherigen Besprechungen und Vereinbarungen eine ganz unerträgliche. Die Armee wird mit zwingender Konsequenz in den Untergang getrieben. Es ist ganz unmöglich, dass die Soldaten, welche vor der Ernte in Erkentniss der Notwendigkeit den Hunger erduldet haben, auch jetrt nach der Ernte weiter hungern sollen. Das muss sie zur Verzweiflung treiben.« (Felkiáltások a jobboldalon : Magyarul I) Azt mondja : A front élelmezési helyzete minden eddigi megbeszélés és megegyezés ellenére elviselhetetlen. A hadsereg kérlelhetetlen következetességgel a megsemmisülés felé megy. Teljes lehetetlenség, hogy a katonák, akik az aratás előtt a szükség tudatában tűrték az éhséget, most az aratás után tovább koplaljanak. Ennek az állapotnak a kétségbeesésbe kell vezetnie.