Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-30

A nemzetgyűlés 30. ülése 192° Bodó János jegyző: Csik József! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, interpellációja töröltetik. Következik ? Bodó János jegyző: Griger Miklós! (Nincs itt !) Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, interpellációja töröltetik. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Hébelt Ede. Hébelt Ede : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A budapesti egyetem egyik zsidó származású tanárának, SzászySchwartz Gusztávnak — aki véleményem szerint sokkal több jót és dicsőséget hozott erre az országra, mert az egész világon ismerték tudományos működését, mint a budapesti egyetemnek számos keresztény tanára, — (Mozgás és zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) ennek a zsidó származású tanárnak, akinek az emlékét örökké őrizni fogom, egyik művében egy gyönyörű mondás van a jogérzetről. (Halljuk ! Halljuk! baljelöl.) Ö a jogérzetet a zenei érzettel hasonlitja össze. Hivatkozik az ifjú Mozartnak egy esetére. Azt mondja, hogy a fiatal Mozartot ötéves korában egyszer az apja arra kényszeritette, hogy hagyja abba a zongoránál azt a darabot, amelyet játszott és jöjjön el ebédelni. A fiatal gyereket annyira kellemetlenül érintette az, hogy nem fejezhette be a megfelelő akkorddal a zongorajátékát, hogy nem volt képes ebédelni. Visszaosont a zongorához s néhány befejező akkorddal bevégezte a maga játékát. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hébelt Ede : Szászy-Schwartz ehhez az előadáshoz azt a megjegyzést fűzi, hogy aki a maga levesét nyugodtan meg tudja enni addig, mig a jogrendben egy disszonancia van, az nem igazi jogász. Én kénytelen vagyok a legnagyobb szomorúsággal megállapitani, hogy a vezérkari tisztek nem igazi jogászok és nincs bennük jogérzet. (Mozgás a jobboldalon.) Megdöbbenve hallgattam tegnap Gömbös Gyula t. képviselő urnák azt a beszédét, amelyben azt mondotta, hogy a nemzet érdekeiért folyó harcban nem szabad a jogi formákat figyelembe venni. (Felkiáltások jobbfelől : Nem ezt mondta !) Háromszor is mondotta. Gömbös Gyula : Nem igy mondtam ! Hébelt Ede : liyeníélekép mondta, hogy a jogi formákon túltehetjük magunkat. (Egy hang balfelől : Körülbelül ezt jelentette. Zaj.) En jól megértettem. Az értelme az volt, hogy a nemzet érdekéért, az általa, Gömbös Gyula vezérkari tiszt által helyesnek tartott nemzeti érdekért (Egy hang jobbfelől : Képviselő, nem vezérkari tiszt !) folytatott küzdelemben a jogrenden is keresztül lehet gázolni. Gömbös Gyula : Momentán képviselő vagyok ! (Zaj.) ^ Hébelt Ede : A kommunisták is azt állították, hogy a nemzet érdekében járnak el akkor, amikor a jogrendet semmibe sem veszik és felrúgják. Ez a bolsevista felfogás, amit a t. képviselő ur itt kifejezett. (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől.) Nagy Ernő : Egyforma ! (Zaj. Elnök csenget.) évi július hó 26-án, szerdán. 475 Hébelt Ede: Én a jogrendről igenis azt tartom, hogy azt figyelembe kell venni és a nemzet érdekeit is csak a jogrend keretében szabad megvalósítani. (Egy hang jobbfelől: Első a nemzet!) Rupert Rezső: Nem is lehet máskép ! (Zaj.) Jogrend és állam ugyanaz ! Hébelt Ede : A jogrend olyan garancia, amely tévedésektől óv meg. (Felkiáltások jobbfelől: Ezt mind tudjuk ! Zaj. Elnök csenget.) Nem tudják, amint azt a nemzeti eszméért folytatott küzdelemben láttuk. A Héj j ases et is ilyen tévedés. Kecskeméten és Orgoványon ártatlan embereket küldtek a másvilágra, elismerem, hogy talán teljesen jó szándékkal és a nemzet érdekéért küzdve, . . . (Felkiáltások jobbfelől : Hallottuk már ! Zaj.) de tévesen, mert ártatlanul küldték őket a másvilágra. Hajós Kálmán : Hagyják ezt már ! (Zaj.) Hébelt Ede : Nem hagyjuk, mert összefügg a jogrendért folytatott küzdelemmel. (Zaj.) A legutóbbi perben bebizonyították, hogy igenis az illetők ártatlanok voltak abban, amiért őket a másvilágra küldték. (Zaj.) De tudok más eseteket is, tudok olyan esetet is, amikor valaki már az akasztófán lógott és onnan lekerült és az u. n. független magyar bíróság négy esztendőre Ítélte csak el és azután amnesztia folytán kiszabadult. Tehát akasztófán volt már s azután csak négy esztendőre Ítélték az illetőt. (Zaj.) A jogrendet igenis tiszteletben kell tartani s ha a jogrenden sérelem esett, akkor a kormánynak ezt a sérelmet azonnal reparálnia kell. S az volt a baja ennek a két és fél esztendőnek, hogy utánozták a bolsevizmust abban, hogy nem reparálták ismételten és nagyon sok esetben a jogrendet. Peidl Gyula : Es a szerencsétlenség ! Rakovszky István : Ez igy van ! (Zaj.) Hébelt Ede: Méltóztassék megengedni, hogy a szociáldemokrata képviselőtársaim nevében is . megállapítsam ezt és felolvassam azt a határozatot, amelyet a jogrend kérdésében és a jogrenddel összefüggő egy konkrét kérdésben a mai napon hoztunk. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Nem tartozik ide ! Ez nem interpelláció !) A határozat a következőképen hangzik (olvassa) : »A nemzetgyűlésnek a szociáldemokrata párthcz tartozó képviselői megállapítják, hogy a háború esetére szóló kivételes hatalom időtartama a mai napon lejárt. Ehhez képest felszólítják a kormányt, hogy az 1920 : VI. te. 1. §-a harmadik bekezdésében foglalt parancsoló rendelkezésnek megfelelően a kivételes hatalom alapján tett összes, különösen az egyéni és közszabadságokat érintő rendeleteket és intézkedéseket haladéktalanul helyezze hatályon kívül, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ez indítvány, nem interpelláció !) Megállapítják, hegy a magyar királyi ministeriumnak a mai napon közzétett rendelete 2. §-ának első bekezdése az egyéni és közszabadságokat súlyosan érintő módon egyenesen törvényellenesen rendelkezik, amikor kimondja, hogy »a hatályon kivül helyezett rendelkezéseket a hatályosságuk tartama I alatt keletkezett viszonyokra továbbra is alkal60*