Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-30

 nemzetgyűlés 30. ülése 1922. évi július hó 26-án, szerdán. 461 községek létesíttessenek, továbbá a községszövetség intézménye közigazgatási szervezetünkbe beillesztessék olyképen, hogy a községek egymással, vagy törvényhatóságokkal közös érdekeik megvédése és közös feladataik megoldása céljából társulhassanak.« Ha ezek a javaslatok megvannak, amint hogy azok régi sürgős közigazgatási kívánalmak, akkor abban a szerenesés helyzetben leszünk, hogy a módosítások során egy ellenzéki képviselő javaslatát is magáévá fogja tenni a kormány. Kószó István : Nem annak hatása alatt ! Az már készen van. (Zaj.) Rupert Rezső : Azt mondja Kószó, hogy nem jár a szomszédba észért. (Derültség.) Hegymegi-Kiss Pál : Az idő előrehaladott volta miatt csak röviden kívánok foglalkozni az ideiglenes államfő jogkörének és működése időtartamának pontos megállapításával. Ezt szükségesnek tartjuk minden mellékcéloktól eltekintve tisztán abból a szempontból, mert ezen szabályozás helyességét alkotmányjogi szempontból vitatni egyáltalában nem lehet. Több előttem szóló t. képviselő ur foglalkozott a kivételes hatalom megszüntetésének szükségességével, s a közszabadságok teljes helyreállításának kérdésével is. Ezekről nem szükséges bővebben nyilatkoznom, tisztán csak annyit említek meg, hogy a mi tiszteletteljes nézetünk szerint csak a szabadság légkörében fejlődik az erő és az erény, ennélfog va a kivételes intézkedéseknek további fentartása a konszolidációnak hátrányára és nem előnyére szolgál. Számos előttem felszólalt t. képviselő ur hangsúlyozta a földbirtokreform végrehajtásának szükségességét is. Nekem tapasztalásom és az az érzésem ezekből a beszédekből, melyek ugy az egységespárti, mint az ellenzéki oldalról elhangzottak, hogy a földbirtokreform nem szolgálja azt a célt, melyet nagyatádi Szabó István minister ur mint pártvezér a maga programmjában hirdetett. Másfelől az az érzésem, az á tapasztalásom, hogy a földbirtokreform végrehajtásával nem is éretik el tulajdonképen az a cél, hogy a kispolgár-, kisgazda- vagy földmivestársadalmat földhöz juttassuk, és földtulajdon szerzése által erősebb kapoccsal fűzzük a fennálló társadalmi rendhez. Mint a beszédekből kivehettem,ennek főoka az,... Szilágyi Lajos : Eossz a törvény ! Ujat kell csinálni ! Hegymegi-Kiss Pál: ...hogy azok az igénylők, akik a törvény szerint jogosultak a földre, nem tudják a föld árát megfizetni, miért is minden eljárás és ceremónia a legtöbb esetben azzal végződik, hogy amikor az igénylők a földét át akarják venni, nincs rá pénzük, mert a föld becsárát megfizetni nem tudják. Ezen a kormánynak feltétlenül segitenie kell valamiképen. Nem hallottunk a kormányelnök ur nyilatkozataiból és kortesutjain tartott beszédeiből konkrét Ígéreteket azokra a súlyos kérdésekre nézve, melyek a vesztett háború szomorú következményei. Idetartozik különösen a hadirokkantak, hadiözvegyek ellátásának kérdése, a menekültkérdés és a hivatalnoki kérdés. A hadirokkantak és özvegyek ellátására vonatkozólag a ministerelnök ur nyilatkozata szerint a népjóléti ministeriumban most készül törvény. Tisztelettel kérjük, hogy méltóztassanak ezt a törvényt mielőbb a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Kószó István : Ha már törvény, akkor nem kell idehozni! Hegymegi-Kiss Pál: Törvényjavaslat! Drozdy Győző: De bölcs ember ez a Kószó ! (Derültség.) Elnök : Csendet kérek ! Hegymegi-Kiss Pál : A másik kérdés, a menekültek és azok elhelyezésének kérdése. E tekintetben a kormány és a nemzetgyűlés is súlyos feladat előtt áll. A meneküléssel, a megszállott, az elvett országrészekből való kivándorlással olyan helyzet állott elő, hogy az elveszett országrészekben a magyarság száma feltétlenül csökkent. Eljöttek, mert nagyobbrészt el kellett jöimiök tisztviselőinknek, akik ott a magyarságnak mindig értékes tagjai voltak ; eljöttek nagyobbrészt főuraink is. Kétségtelen, hogy ezen menekültek nagyobb részének el kellett jönnie, szeretném azonban, ha a kormány olyan külpolitikát követhetne, és lépések történnének arra, hogy ezek a menekülések végre megszűnjenek. A magyarság kihuzódásának ezen"országrészekből meg kell szűnnie, mert hiszen szomorúan kell tapasztalnunk, hogy az idemenekült lakosság tulajdonképen nyomorogni jön ide és elherdálni a még meglévő vagyonát. Tiszteletteljes nézetem az, hogy a kormánynak ebben a tekintetben megfelelő akciót kellene kezdeményezni és a menekültügyi hivatalnak, — mert tudtommal ilyen hivatal is van — eddigi működéséről jelentést kellene benyújtania a nemzetgyűlésnek, valamint arról is, hogy milyen a tulajdonképeni helyzet ebben a tekintetben. A tisztviselőkérdésről röviden annyit vagyok bátor megemlíteni, hogy kétségtelen az, hogy csonka Magyarországon ezen a téren nagy felesleg van, de a kérdésnek B-listával való megoldását, amint azt végzik, annál kevésbé helyeslem, mert hiszen az indemnitás során erre vonatkozólag elhangzott szakbeszédekből is láthattuk, hogy ez az eljárás nem helyes. Drozdy Győző: Rendszer csak egy van: az értékes embereket kidobják! Hegymegi-Kiss Pál: Ha el lehet bocsátani valakit, akkor vigyázni kell arra, hogy az elsősorban a fiatalkorú, vagy vagyonos tisztviselő legyen és olyan, akinek családi állapota megengedi, hogy az elbocsátás után is meg tudjon birkózni az élet nehézségeivel. T. Nemzetgyűlés! Háború van most is. Ezt a háborút vívjuk 1914 óta. Vívjuk a nyo-