Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-30
45Ó À nemzetgyűlés 30. ülése 1922. táviratokat intéztünk, hogy ujabb ajánlási lapokat küldessen le. Tehát gyűlést nem tarthattunk; jelöltjeink egy jó részét letartóztatták; hátra maradt még nekünk pártunk programmja terjesztésének engedélyezése, a plakátok, röpivek szétküldése. Erre nézve is megkaptuk a szükséges kormányintézkedést, tudniillik a belügyminister ur elrendelte, hogy" minden ilyen választási röpirat, plakát terjesztéséhez rendőrhatósági engedély szükséges. Ennek következménye .volt, hogy a hatóságok épen emiatt a rezerv rendelet miatt is, s mert különben is a hatóságok utasitva lettek a főispánok által az egységespárti hivatalos jelöltek támogatására, az ilyen röpivek terjesztésének engedélyezését nem adták meg. Ezzel szemben rá kell mutatnom, — hiszen közismert dolog, mindnyájan olvastunk ilyeneket — számos helyen piszkos pamfleteket terjeszthettek ellenünk. Ezeknek a pamfleteknek bevonása, elkobzása tekintetében a hatóságok egyáltalában nem tanúsítottak olyan rigorózus, szigorú magatartást, mint az ellenzéki jelöltek röpiveinek terjesztése körül. Szomjas Gusztáv: Hát ellenünk nem terjesztettek ? Ellenünk is terjesztett az ellenzék ! Kérdezze csak Barabást ! Hegymegi-Kiss Pál: Erről majd beszélni fogok. Megtörtént az is, hogy olyan röpiveket sem engedélyeztek, amelyeken pl. ez volt / — hogy a kiskőrösi választásra térjek — »Éljen Luca Pál képviselőjelölt !« Tévedés azonban azt hinni, mintha én ezzel azt akarnám mondani, hogy a kiskőrösi választókerületben a hatóságok Meskó Zoltán képviselő urat támogatták volna, mert az egységes pártnak voltak titkos hivatalos jelöltjei is és épen a kiskőrösi választókerületre nézve — ha már a példát innen idéztem — meg kell jegyeznem, hogy ott Meskó Zoltán ellen adtak ki egy piszkos pamfletet és a hatóságok ebben a tekintetben sem tanúsítottak szigorú magatartást. Azután jött az utolsó hallgatási időszak. A 2200. számú választási szükségrendelet 57. §-a megállapítja, hogy pártgyüléseket mikor lehet tartani. Ebben meghatározza azt is, hogy pártgyüléseket, programmbeszédeket a választás napjáig lehetséges tartani. Ezt a rendeletet a kormány bocsátotta ki. Mi hátra voltunk maradva; nekünk a legtöbb helyen, mivel a hatóságok megtagadták tőlünk a népgyűlések, programmbeszédek tartásának engedélyezését, felebbeznünk kellett; természetesen csakis a választást megelőző utolsó időszakban lehetett volna beszédeket tartanunk, ha ebben a tekintetben a belügyminister ur és a központi, hatóság meg nem akadályozott volna. Az történt azonban, hogy ezt a rendeletet, amely szerint a választás napjáig joga van minden pártnak népgyüléseket és programmbeszédeket tartani, a korévi pains hő 26-án, szerdán. mány megváltoztatta és az utolsó, azt hiszem, 7—8 napra nézve hallgatási tilalmat rendelt el. Drozdy Győző: De a saját jelöltjeit erről előzetesen értesítette ! Hegymegi-Kiss Pál: Bár én ennek a szükségrendeietnek törvényességét bizonyos szempontból kétségbevonom, az azonban kétségtelen, hogy az ilyen nagy kérdések tekintetében, amilyeneket a választási eljárás szabályoz, a kiadott rendeleteknek bizonyos állandó jelleget kell magukban hordaniok, t. i. annyiban, hogy ugyanaz a hatóság, amely ezeket kiadta, nem fogja azokat esetenként a saját szükségéhez képest meg-megváltoztatni. Azután rá kell mutatnom a sajtónak, különösen a vidéki sajtónak magatartására is. Szubvencióval egyre-másra alakultak meg az ujabb és ujabb sajtóorgánumok, amelyek az egységespárti jelölteket támogatták. Ezzel szemben a mi pártunk lapját, a Magyar Ugart a választási időszak utolsó két hetében betiltották. Ezzel a betiltással interpellációink során majd részletesen foglalkozni fogunk. Drozdy Győző: Kortescélból tiltották be! Hegymegi-Kiss Pál : A betiltásnak többféle oka lehetett, az azonban kétségtelen, hogy nekünk már ebben az időpontban, az utolsó két héten nem volt más módunk arra, hogy választóközönségünkhöz forduljunk és jelöltjeink a maguk kívánságait előadják, mint a Magyar Ugar, amely a nép körében széles elterjedtségnek örvend. Drozdy Győző: Ezért mehet húsz család koldulni ! (Felkiáltások a jobboldalon : Miért ?) El kell bocsátani az alkalmazottakat! Peidl Gyula: Úgyis sok a munka Magyarországon, csökkenteni kell! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Drozdy Gyözö : Virágzó részvénytársaságokba belefojtják a lelket, ha a kormány politikájának nem kedveznek! Hegymegi-Kiss Pál: Ebben a Magyar Ugarban . . . (Mozgás a jobboldalon.) Szomjas Gusztáv: Nem kell ugar! Be kell vetni mindent! Hegymegi-Kiss Pál :. . . helyezték el az elnémított jelöltek azokhoz a választókhoz szóló cikkeiket, akikkel nem érintkezhettek. Kétségtelen, hogy mikor két héttel a választás előtt betiltják a lapot, ezzel annak utolsó lehetőségét is elzárják előlünk, hogy a mi jelöltjeink választóikkal érintkezhessenek. Végül megtörtént a választási időpontjának célzatos beállítása. Ennek indoka közrendészeti szempont volt, és pedig az, hogy a kormánynak nem áll rendelkezésére elegendő karhatalom és katonaság ahhoz, hogy a választásokon, amennyiben az egész országban egy időpontban tartatnak, a rendet fentartsa. A beosztást azonban oly módon alkalmazták, hogy a május 28-iki választások azokban a kerületekben folytak le, amelyekben az egységespart feltétlenül jobban állott,
