Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-30

426 Á nemzetgyűlés 30. ütése 1922. éin július hó 26-án, szerdmi. Hal1er István : Ez igaz ! (Mozgás jobboldalon ; felkiáltások : Nem ellenére, hanem épen amiatt !) Batitz Gyula : Szeretném ezeket szigorú törvényekkel kötelezni, esetleg azzal, hog}>" egész vagyonuk elvétetik, mondom, szeretném ezeket arra szorítani, hogy teljes egészében mutassák ki évi bevételeik és kiadásaik összegét és lelkiismeretesen tüntessék fel nyereségüket. így aztán alkalmalenne az államnak belenyúlni a darázsfészekbe alkalma lenne arra, hogy megtalálja azt az alapot, hogy mire lehet tulajdonképen ebben az országban az adópolitikát felépíteni. De ezt szeretném én, a földbirtokra is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt mendem, hegy közbeszólással nem. tudjuk eldönteni, kinek van ebben az országban nagyebb jövedelme, a gyáriparnak, a kereskedelemnek vagy a földbirtoknak-e. Ezt csak ugy lehetne megállapítani, ha szembe tudnók állítani egyiknek jövedelmét a másikéval. De egyet tudok, még pedig azt, hegy a háberu alatt a földbirtok is keresett, (Ellenmondások a jobboldalon.) a gyár is keresett, a kereskedelem is keresett. Erdélyi Aladár: Az, aki gseftelt ! Dobóczky Dezső : Eekvirált búzából. Sütő József : Csak a munkás rcngyclódctt le ! Erdélyi Aladár: A földbirtok nem keresett! Peidl Gyula: Egyezzünk meg: kerestek eleget ! Elnök: Cáendet kérek! Batitz Gyula : Azt nem. lehet letagadni, hegy a háberu alatt a földbirtok is keresett, még pedig a rekvirálás ellenére is, sőt azt mondom, hogy az egyetlen objektum., amelyre rá lehet mondani, hegy elsősorban kezdte meg a keresést a háború ideje alatt . . . Erdélyi Aladár : A hadiszállítók \ Batitz Gyula : ... a hadi szállítóktól eltekintve, mert elsősorban ők jönnek számításba, a földbirtok volt. (Ellenmondások a jobboldalon.) Kuna P. András: Mutatják a'telekkönyvek ) Elnök : Kérem Kuna P. András képviselő urat, ne méltóztassék állandóan közbeszólni. Lehetetlen igy tanácskozni. Batitz Gyula: A fcrradalmak alatt láttuk azt, hogy a földbirtok hozadéka veit az, amely a forradalmakat, hegy ugy mondjam, gúzsba kötötte. A Károlyi-éra alatt is, a kommün alatt is, amikor szabályozni akarták az éle Imi cikkek árait, hogy ne menjenek teronymagasságba, a falu megvonta a várostól az élelmiszerek beszállítását. Ha a városiak elmentek falui a . . . Esztergályos János: Ongcrát kértek! (Derültség.) Batitz Gyula:... élelmiszert vásárolni, a falusiak ragaszke dtak ahhoz, —jóllehet a kommün alatt a fehér-pénz divett — begy kékpénzzel fizessenek. Erdélyi Aladár: Mert veit eszük! Batitz Gyula : Nem. tagadom, igazuk volt. Bér mi városi lake.sok is tudtuk volna kényszeríteni az akkori nem tudom miféle tanácsokat, hogy nekünk is kékpénzzel fizessenek, de nekünk nem voltak olyan termékeink, amelyekért kékpénzt kaphattunk volna. De igazuk veit a falusiaknak, hegy nem. fogadták el a fehérpénzt. Én azonban arra. akarok rámutatni, hogy ami ke r megbukott a kommün és megjelent a pénz dévaivá ci ós rendelet, a városi lakcsságnál fel veit halmozva a fehérhátu 200 kercnás és 25 koronás pénz, a falu lakosságának tulipáncs ládájában pedig jól el volt raktározva a kékhasu bankó. (Zaj a jobboldalon.) Tankovics János: A városban minden a mienk ve lt ! (Mozgás a szélsőbaloldalon, felkiáltások : Nem is a mienk !) Batitz Gyula: Amint ismeretes,'a váré si lakosság pénze devalválódott 80%-kal, a falu lakosságának birtokában lévő pénz azonban megmaradt teljes értékében, (Ellenmondások jobbfelől.) és csak" később, a lebélyegzéskor devalválódott 50%-kal. (Felkiáltások a jobboldalon : Nagyon sok fehérpénz volt a faluban!) Mindez igazolja azt az állításomat, hogy a földbirtok a háború alatt is, a forradalom alatt is és a forradalmak után is keresett. Ezt letagadni nem. lehet. Ezzel szemben egyet lehet megállapítani : azt, hegy a háború alatt is,,a fcrradalmak alatt is azok az em.berek veszítettek legtöbbet, akiknek nem voltak olyan objektumaik, amelyek munkanélküli jövedelmet hoztak volna, azok veszítettek legtöbbet a háberu alatt is, meg a forradalmak alatt is. akik szellemi vagy fHkai m.unkát végeztek, mert ezek m.unkájuk értékét sem a háború alatt, sem a forradalmak alatt nem kapták m.eg, de m.ég a mai időkben sem. fizetik meg ugy, amint kellene. így tehát megállapíthatjuk, hogy a tőke keresett a háberu alatt is, a forradalmak alatt is és a fcrradalmak után is. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Klárik Ferenc: Ezért volt az egész habom ! Batitz Gyula : Ne tessék tehát csodálkozni azon, ha az a nagy társadalmi réteg, amelyet a munkásság képvisel, elégedetlenkedik, idegeskedik és jogot követel magának az országházban való képvis-léthez. (Felkiáltások jobbfelől ; Nincs is ellene kifogás !) Ne csodálkozzanak azon, ha követeli az általános, egyenlő, közvetlen, községenkénti, titkos, a nőkre is kiterjedő választójogot. Varsányi Gábor : Meg a numerus clausust ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Orgovány !) Batitz Gyula : Igen, a numerus clausus eltörlését és eltörlését az orgoványi politikának, amely csak szégyent és gyalázatot hozott erre az országra. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Varsányi Gábor : öntől nem tanulok hazafi sá got ! (Felkiáltások a jobboldalon : Gajdesz !) Dobóczky Dezső : Milyen nyelven van az ? Elnök : Talán méltóztassék ezt a folyosón elintézni, mert itt még sem lehet ilyen nyelvtani kérdéseket közbeszólásokkal firtatni. Batitz Gyula : A gazdasági élet, a társadalmi és kulturális élet fejlődésének egyik alapfeltétele az egyesületi élet biztosítása. Ne tessék azt gondolni, hogy amikor a munkások teljes egyesülési és gyülekezési szabadságot követelnek, akkor ők