Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-30

A nemzetgyűlés 30. ülése 1922. évi július hó 26-án, szerdán. 423 látandók sorából, ugyanakkor a tisztviselőket benntartják az ellátandók kategóriájában. (Egy hang jobbfë.ô': Az állam kénytelen vele I) Tilta­koznom kell ez ellen épen a társadalmi béke szem­pontjából, mert tessék csak elképzelni, hogy amikor a köztisztviselőket — mert az állam nem ad nekik tisztességes, megfelelő fizetést — kedvezmény gya­nánt olcsó liszthez, olcsó cukorhoz, olcsó zsirhoz, fához stb.-hez juttatják, akkor mit szól az a sze­gény munkásasszony, ha elmegy a piacra, elmegy a boltba és azt mondják ott neki : 80 korona egy kiló liszt, 340—360 korona egy kiló cukor. Akkor annak a szegény rr.unkásasszcnynak önkénytelenül eszébe jut az, hegy az állam kiküldi megbizottait a falvakba a földbirtokosokhoz és a malmokba, ott összevásárc Itatja a lisztet, a gabo­nát azért, hogy az állami tisztviselőknek kedvez­ményes árban kiadja ; akkcr önkénytelenül is az jut annak a szegény asszonynak az eszébe, hegy neki azért kell 80 korcnát fizetnie egy kiló lisztért, mert az állam, mesterségesen megdrágította a liszt árát, és azt a különbözetet, amennyivel az állam olcsóbban adja az élelmiszert a tisztviselők­nek, mcst neki kell ott a kereskedő boltjában meg­fizetnie. Láng János: Nem kell evvel izgatni őket! Már százszer elmondtuk, hegy a búzát kik drá­gítják! Erdélyi Aladár: Nem az állam drágit, hanem a börze és a siberek ! Batitz Gyula : Már megint közbeszólás tör­tént arról, hogy mi izgatunk. (Zaj a középen és jobb felől.) Elnök". Ciendet kérek, képviselő uiak ! Láng János: Mái százszor elmondtuk, hogy hajlandók vagyunk 1200 K-ért adni a búzát ! Batitz Gyula : En azt mondom., t. Nemzet­gyűlés, hegy annak az asszonynak önkénytelenül az jut eszébe, hegy neki azért kell 80 koronát fizetni azért a lisztért, mert . . . Patay Tibor : Mert a siberek felhajtották ! Batitz Gyula : . . . mert az állam mestersége­sen megdrágította a liszt árát és amennyiben ezt kedvezményes áron adja a tisztviselőknek, tehát abban a hiedelemben van az a szegény szenvedő "asszony, hogy e különbözetet neki kell megfizetnie. Erdélyi Aladár: Azért fegjuk majd adóban adni ! Batitz Gyula : Hát valami van is ebben a dologban, (Felkiáltások jobbfelől : Na hát !) mert engedelmet kérek, hogyha az állam,, mint olyan, nem. bizott volna m.eg ilyen privilégiumokkal ren­delkező intézményeket, pl. a Futurát, azzal, (Egy hang jobbfelől: A tőzsdéről beszéljen !) hegy men­jen el és vásárclja össze a gabonát az állam kontó­jára, akkor valószinünek tartom, hogy a privát vásárlás és privát kereskedelem, terén nem, szökött ve Ina fel a búzának, az élelmiszernek ára olyan nagy mértékben, mint ahogyan ehhez az állam hozzájárult. Patay Tibor : Micsoda privilégium. ? Megteszik mások is ! Batitz Gyula*. Ha már e kérdésnél tartunk, beszéljünk arról is, hogy amiker kiadták a m.ult évi lakásrendeletet és életbeléptették a lakbér­rendszerrel parallel az állami részesedést és a köz­üzemi pótléket, akkcr a hivatalé s lap meg az összes lapok megirták, hegy az az úgynevezett állami részesedés azért vettetett ki a lakókra, mert az állami tisztviselőket mentesíteni akarja az állam, a magas lakbérfizetés kötelezettsége alól s az állam fizeti meg ezt a különbözetet. Az állami részesedést tehát azért foglalta és fcglalja le' az állam, mert ebből pótclja az állami tisztviselőknek azt a lakbérkülönbözetét, amelyet mjnt többletet a háziúrnak ki kell fizetnick. Azzal mindenki, még a legszegényebb ember is, aki lakásban lakik, meg tud barátkozni, hegy azért a lakásért, azért a szobáért neki lakbért kell fizetnie ; amiker azonban elmegy a háziurhez vagy a házmesterhez lefizetni a lakbért, akkcr ezek azt m.ondják neki : hja, ez még nem. elég, hanem, fizetsz 60 százalék állami részesedést is, de még ez sem elég, hanem fizetsz külön 20 százalék közüzemi pótléket. Azzal minden munkásember meg tud barát­kozni, hogy neki lakbért fizetni kötelessége, mert más tulajdonában lakik, hogy azonban miért kell neki állami részesedést fizetni, épen azért, hogy az állami tisztviselőknek lakbérkülönbözetét ebből pótolja az állam, ezt nem tudja megérteni. Ez gyűlöletet vált ki az állami tisztviselőkkel szem­ben annál a munkásembernél és munkásasszony­nál, tehát maga az állam az, amely ezekkel a helytelen és ferde intézkedésekkel mintegy válasz­falat állit fel az állami tisztviselők és a munkás­társadalmi réteg között. Épen azért mondom én, hogy a társadalmi béke szempontjából ennek nem szabad bekövetkeznie ; társadalmi szempontból nem szabad épen az állami tisztviselők kategóriá­ját olyan ellentétes szinben beállitani, mint ahogy ezek a helytelen intézkedések beállítják. Én ezt nem azért emlitem fel, mintha én az állami tisztviselőkkel szemben ezt amolyan külön­leges jutalomnak tekinteném, s mintha ellenszenv­vel viseltetném az állami tisztviselők iránt. Meg vagyok győződve arról, hogy az állami tisztviselők­nek tekintélyes része, sőt állítom, hogy a nagyob­bik része ugyancsak gyűlölettel viseltetik az ellen a rendszer ellen, amellyel őket kedvezményes el­látásban részesitik. (EUenmondások jobbfelől.) Propper Sándor : Tisztességes fizetést kivannak! Batitz Gyula: Sokkal jobban szeretnék azok az állami tisztviselők azt, ha tisztességes összegű pénzben kapnák meg a fizetésüket . .. . Peidl Gyula : A gyámkodás helyett. Batitz Gyula : ... és ott vásárolnák meg a szükségleteiket, ahol akarják, és ugy, ahogy akarják. Propper Sándor : Kell üzlet valakinek ! (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Batitz. Gyula: Az állami tisztviselők * ajkáról hangzott el és hallottam azt, hogy ők nincsenek ezzel az ellátással megelégedve, még pedig különö­sen azért, meit az igen nagy teret ad a panama-

Next

/
Oldalképek
Tartalom