Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

400 A nemzetgyűlés 29. ülése 1922. évi július hő 25-én, kedden. pedig csak a belső rendnek megóvására fordítanak, forditsák népjóléti, gyermekvédelmi, népoktatási intézményekre. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Hol fegyverkeznek ?) Kiss Menyhért: A győző államoknak szól! Ott folyik a fegyverkezés. (Zaj. Elnök csenget.) Kéthly Anna : Én egészen bizonyos vagyok, hogy valakitől, aki nyugodt, boldog és kulturált otthonban emberi életfeltételek között él, egy védelmi harc esetén nem lehet elrabolni azt az országot, azonban, ha nyomorúságos páriákat tenyésztünk, akkor nem tudom, hogyan felelek erre a kérdésre. (Ugy van ! a szélsobalóldalon.) Miért kell nekünk a mi nagy királyainknak, a mi történelmünk nagy embereinek életéből folyton csak azt tanítani és hangsúlyozni, hogy hány háborút viselt, hány foglyott ejtett? Hát Szent Istvánnak, Mátyás királynak és a többinek életében és működésében talán nem voltak olyan dolgok, amelyek kultúránknak örök büszkeségei . . . Szomjas Gusztáv: Azt is tanítják! Kéthly Anna : . . . amelyeket tanítani kellene, azonban az elemi iskolát végzetteknek legnagyobb része erről nem tud, (Ellenmondások jobb felöl.) vagy csak nagyon felületesen. Kiss Menyhért: A harcok a legnagyobb epochái voltak a nemzet életének, azért tanítják. Elnök*. Figyelmeztetem Kiss Menyhért képviselő urat, hogy nem ő van szólásra felhiva. Tessék folytatni. Kéthly Anna: Miért kell az oktatásban a háborúkra és újból a háborúkra fektetni a fősúlyt? Tanítsuk a gyermeket a más nemzetek megbecsülésére is, tanítsuk meg arra, hogy a más nemzetek fia sem másodrendű ember, és vigyázzunk a jövő nemzedék lelkére, — ezt mi tehetjük és mi csinálhatjuk meg. — Ne mi legyünk azok, akik egyengetik az útját és gondolkozását egy ujabb vérözön felé. Amikor erről beszélünk, akkor lebegjen előttünk szomorú mementóként az a sok millió halott, az a sok százezernyi rokkant, hadiárva, hadiözvegy és akkor beszéljünk háborúról, ha ezt el tudjuk felejteni. (Zaj jobbfelöl.) Neveljük a gyermeket ugy, hogy a tudásunkra, kulturális felsőbbségünkre hivatkozhassunk akkor, amikor követelni fogjuk azoknak a testvéreinknek felszabadítását, akik most a miénknél alacsonyabb kultúra diktatúrája alatt élnek. (Helyeslés jobbfelöl) Azonban ehhez sok, nagyon sok tanitó kell, nem pedig B-lista, nem pedig a tanítók elbocsátása, mert ha elbocsátjuk a tanítókat ebben az országban, ahol vannak iskolák, ahol egy tanitó keze alá 100 — 150 és még több gyermek jár, egyszerűen lehetetlenség kultúráról beszólni, mert az a tanitó képtelen azokkal a gyermekekkel foglalkozni, (ügy van! Ugy van! a szélsobalóldalon) Azért is fontos, hogy sok tanítóról beszéljünk és sok tanítót adjunk ennek az országnak, ezeknek a gyermekeknek, mert ezekről a viszonyokról a lehető legszomorúbb képet nyerjük, akármilyen statisztikát nézünk. Itt van egy kis újságkivágás, egy nagyon konstruktív lapból. Horváth Zoltán : A Szózatból ? Kéthly Anna: Nem, A Nép-bői, . . . (Derültség a szélsobalóldalon.) Pikler Emil : Még konstruktivebb ! Kéthly Anna : ... amelyet nem lehet azzal vádolni, hogy a külföld előtt akar bennünket befeketíteni azzal a hírrel. Azt mondja, hogy Nyíregyházán a közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentés szerint a megyében 73 tanítót és 14 óvónőt nyugdíjaztak, ami rendkívüli visszaesést teremt az amúgy is elhanyagolt tanügyi viszonyok terén. A vármegyében az elmúlt évben ugyanis csak 931 tanköteles részesült teljes elemi oktatásban 47.990 tanköteles közül. (Zaj a szélsobalóldalon.) Hedry Lőrinc: Sajtóhiba lesz! Pikler Emil : Ez az igazi fajvédelem ! Huszár Károly: Sajtóhiba! Pikilr Emil : Csupa sajtóhibából áll az egész Nép. Huszár Károly: Szocialista munkások szedik, talán azért. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Kéthly Anna: T. képviselőtársam, nem lehet sajtóhiba, mert itt van egy 1916/17-es statisztika, amely szerint a tanköteleseknek négy százaléka még három hónapig sem járt iskolába. Szomjas Gusztáv: Épen Szabolcs megyében minden tanyán van iskola. Kiss Menyhért: Vannak itt szabolcsmegyei képviselők, azok meg tudják mondani. Kéthly Anna: Ha ez a statisztika nem jó, A Nép lelke rajta, akkor A Nép ilyen adatokkal feketit be bennünket. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak a beszélgetést abbahagyni. (Egy hang a középen : Csak felvilágosítják !) A felvilágosításnak ezt a fajtáját a házszabály tiltja. (Elénk derültség.) Méltóztassék folytatni. Kéthly Anna: Ha ez az adat nem jó, nagyon fogok örülni, és nagyon boldog leszek, ha nem lesz egy megye sem, ahol ilyen viszonyok vannak. Hedry Lőrinc: Tessék meginterpellálni a ministert, akkor meg fogja tudni a helyes adatokat. Esztergályos János: Rákerül még a sor! Kéthly Anna: Egy 1916/17. évi statisztika van itt, hogy a tanulóknak, csak 24%-a járt kilenc és tiz hónapig iskolába, vagyis a teljes iskolai évet csak 24°/o járta végig. — ez egy országos statisztika — 7'3°/o pedig még csak egy félévet sem járt. Ezek az adatok 1916/17ből vannak felvéve. (Felkiáltások jobbfelöl: Háború volt!) Tessék hozzászámítani azt, hogy most jön ez a rettenetes tél, amikor gyermekeink nem lesznek ellátva cipővel, ruhával. Hány százalék lesz akkor kénytelen otthon maradni, még