Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

362 A nemzetgyűlés 29. ülése 1922. évi július hó 25-én, kedden. mindjárt más véleményen lesz ! (Felkiáltások a jobboldalon: Ismerjük jobban, mint maguk!) Elnök : Kérem Sütő képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni ! Tankovics János: Ne haragudjanak t. képviselőtársaim, hiszen csak azért mondom el ezeket, mert nem szeretek senkit semmiféle formában rabnak látni, márpedig a szociáldemokrata párt vezetősége a legnagyobb önkényt gyakorolja Magyarországon. Kováts-Nagy Sándor: Kulikat csinál a munkásokból ! Tankovics János : Ez nem szabadságjog és törvénytisztelet! (ügy van! ügy van! a jobboldalán. Felkiáltások a szélsőbaloldálon : De mindez nem igaz!) Felolvashatnám, hogy melyik gyárban kit vertek meg, mert nem tartozott a szociáldemokrata párt kötelékébe. Bogya János : Ezek még a proletárdiktatúra maradványai ! Klárik Ferenc : De miért szavaztak ránk és nem a keresztényszocialistákra titkos szavazás mellett ? Kováts Nagy Sándor : Mégis kiverik őket! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Tankovics János : Nem helyeslem a szociáldemokrata pártnak ezt az óriási szervezettségét, de .bámulom, llgy tudom pl., hogy Esztergályos képviselőtársamat Pécsett választották meg. Kérdeztem a pécsiektől, hogy. odavaló-e, s ha jól tudom, azt mondották rá, hogy nem, nem is igen láttuk még, de ki volt adva a parancs a központ részéről, hogy rá kell szavazni s a szociáldemokrata szervezett munkásság rászavazott. A legnagyobb elismerés illeti meg az ilyen szervezettséget, de amikor ez a szervezettség polgári jogfosztást eredményez és a munkásságot valósággal rabszolgasorba taszítja, kötelességem felemelni tiltakozó szavamat az önök jól felfogott érdekében is, mert az a csekély, nem tudom én milyen munkásvezérség, melyet önök most élveznek, nem tarthat örökké, csak addig, mig ez a haza boldogul, azontúl nem ! Peidl Gyula : Olyan élvezet az ? Vanczák János : Az élvezetet átengedjük maguknak ! (Egy hang a szélsőbaloldálon : A fizetést is!) Tankovics János : Amikor ezt szóvá teszem, arra szeretném kérni a kormányt, hogy bár ne vessen gátat annak, hogy a szociáldemokrata párt mint ilyen létezzék, oda az iratkozhassék be, aki akar, de tegye lehetetlenné azt, hogy a szociáldemokrata pártnak olyan programmja vagy olyan párthatározata legyen, hogy aki nem fizet pártadót, azt a munkából kiverjék. En ezért a legszigorúbban büntetném a vezetőket... Szomjas Gusztáv : A legnagyobb zsarnokság ! Tankovics János : Ez a legnagyobb zsarnokság, amely csak létezhetik! Az hangzott el az előbb erről az oldalról, hogy numerus clausus. Őszintén megvallom, hogy már annak idején, amikor az a párt, amelyhez tartoztam, illetőleg a nemzetgyűlés, megszavazta a numerus clausust, azt mint ember egyénileg nem vallotta. Nem akarom a kérdést tovább feszegetni, lehet, hogy a nemzetgyűlés nagyobb veszélyt hárított el vele. A megoldást azonban nem tartom szerencsésnek, mert én a haladás embere vagyok s azt látom, hogy ez a törvény kit-kit akadályoz szabad véleményében és akaratában. Amennyiben azonban a kormány és a nemzetgyűlés többsége ugy találja, hogy ezzel a javaslattal, mellyel nem értek egyet, a nemzetnek tesz szolgálatot, meghajolok előtte. A botbüntetésről szóló javaslat ellen fel is szólaltam, ha jól tudom, és azt nem szavaztam meg. Horváth Zoltán : Le kellett volna vonni a konzekvenciáját! Tankovics János : Horváth t. képviselőtársam négy óra hosszat mondta el, hogyan választották meg, legyen szives tehát hallgasson meg most engem is. Szijj Bálint : Nagy megerőltetésébe fog -kerülni ! Tankovics János : Amikor ilyen jelenségek merülnek fel, azon tiszteletteljes intelmem volna a szociáldemokrata párt vezetőségéhez, de különösen a kormányhoz, ha az előbbi nem déferai, mert majd nem akar deferálni, hogy fentartva minden szabad polgárnak azt a jogát, hogy szabadon léphessen be abba a jogszerű szervezetbe, amelybe akar, respektálva a polgári jogot, engedjék érvényesülni mindenkinek azt a jogát is, hogy annyi ideig dolgozhassák és annyi bérért, amennyiért akar és nem annyit és annyiért, amennyit neki előírnak. Rothenstein Mór : Amiből meg tud élni ! Tankovics János : Bizza azt rá ! Rothenstein Mór: Bizza azt ránk! Tankovics János : Ha valaki nem tagja a szociáldemokrata pártnak és ezért kiverik a munkából, ez kétségen kivül az illető polgári jogának megsértése és a szociáldemokrata párt önkényeskedése. Ez helytelen s azért szólani kívántam róla. Fábián t. képviselőtársam tegnap nagy hibájául rótta fel a kormánynak, különösen a közélelmezésügyi minister urnák, hogy felszabadította a vidéki malmokat, illetőleg elengedte nekik az idén, hogy, nem tudom, mennyi gabonát kell beszállítaniuk métermázsánként 600 koronáért. Ez is egyoldalú felfogás, amellyel nem volna szabad senkinek sem idejönni, még akkor sem, ha az illetőnek egyéni érdekét szolgálná., sőt még akkor sem, ha a dolog az illető választóinak szája ize szerint való volna. Ttt a nemzet általános közérdekét kellene szem előtt tartani. Ma, amikor valutánk annyira leromlott, hogy annak értéke majdnem a semmivel határos, nem lehet véletlen az ilyen pénz mellett, hogy az árak felszöknek, merfc hogy a termelő nem csinálja, az egyszer bizonyos. Amikor a