Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

3&4 À nemzetgyűlés 28. ütése 1922. évi július hó 24-én, hétfőn. adó ur — mert hiszen csak ő helyezkedett arra az álláspontra, hegy valamitindokoljon —azért tette, mert nehézkes a törvény, azért kellett halmozni a külön törvénybe tartozó rendelkezéseket. Most azáltal, hegy ezek a nem idetartozó törvény formájában az indemnitásba bekerültek, úgyszólván az előkészítéstől, az illetékes bizottságoktól vonattak el. Épen az egységes párt soraiban Nagy Emil igen t. képviselőtársam kifejezést adott annak a kérésnek, hogy mélyítsük a bizottságok működését, itt pedig mi mindent elvonunk a bizottságoktól. Most össze tömörítve ott, ahol soha nem keres ilyen intézkedéseket senki, jelennek meg a különféle rendelkezések : az indemnitási törvényben, amelyet a nép soha sem. lát, de nem látnak a jegyzők s a közigazgatás maga sem ; egyáltalában nem ismerik ezt a törvényt, ugy hogy a népre azt alkalmazni oly értelemben, hogy az ignorancia legis neminem excusat, véleményem szerint nem is lehet. Hogyha ilyen formába tereljük a mi törvényalkotásunkat, — mert azt mondhatom,, hogy igenis oda van terelve, mert két és fél év alatt épen tiz ilyen indemnitási törvényt hoztunk — aminek egyedüli oka az, hogy az indemnitási törvényjavaslatba összpontosítják immár törvényalkotásunkat és épen emiatt már novella indemnitási törvény is van. Az óvásemelés is jogalkotás ellen nem jogi forma, mint azt Gömbös igen t. képviselőtársam mondotta, hanem ragaszkodás az alkotmányhoz, melynek a jogalkotás struktúrájában is van követelménye. Ha csakugyan ki akarjuk építeni az alkotmányt, akkor ezt az alkotmányjog konszolidációjánál kell kezdeni, mert különben annak az ideiglenes átmeneti kormányzatnak utolsó alapját is magunk fogjuk lerombolni. Nekünk pedig ennek megerősítésére kell törekednünk. Elnök (csenget) : Kérem képviselő ur, szíveskedjék befejezni beszédét. Strausz István : Még csak egyet. Arról szeretnék még beszélni, hogy a budget-jognak visszásságai hova vezetnek. Oda vezetnek, hogy ennek a nemzetgyűlésnek szuverén jogállását is megtámadják. Tudjuk, hogy ez, mint szuverén testület, maga állapítja meg azokat az anyagi eszközöket, amelyek működésének fentartásához szükségesek és maga is használja fel, függetlenül mindenkitől. A maga szerveit is megállapította az elnökeiben, — az ellenőrző szervét — a számvizsgáló-bizottságban és a gazdasági bizottságban. Mindennek dacára a nemzetgyűlés elnökének utalványozásai a legfőbb állami számvevőszék bírálata alá bocsáttatnak. Ha tehát vannak nehézmények és ezek el nem cszlattattak, akkor ezek a mi alkotmány jogi törvényeink szerint a ministertanács elé kerülnek, amely vindikálja magának a jogot, hogy efelett tárgyalásba bocsátkozzék és másodfokon döntsön. Âzon a jogon megteheti azt is, hegy egy szép napon az anyagi eszközöket is megvonja a nemzetgyűléstől. Senkinek a szuverén nemzetgyűlésbe beleszólása nincs. Sokkal több jogon lehetne a tekintetben a kormányzó ur őfőméltóságát felelősségre vonni, illetőleg tőle számon kérni, mert hiszen a törvényeink szerint ő felelősséggel tartozik. (Zaj a jobboldalon.) En erre nem gondolok, csak mint példát hoztam fel. Azt akarom illusztrálni, hogy milyen nagy érdek az, hogy mi a budget-jo

g felett rendelkezzünk. (Zaj. Elnök csenget.) Én nem terjesztek elő indítványt, csak egy kérésem van és meg vagyok győződve róla, hogy hatni is fogok a ministerelnök úrra és az igen t. pénzügyminister úrra, . . . Cserti József : Nehéz dolog ! Strausz István; ...aki annyira őre akar lenni nemcsak az alkotmány fentartásának, hanem kiépítésének. Remélem, hogy ezt az indemnitási javaslatot igenis átdolgoztatja, beleveszi a törvényes alapot és kihagyja belőle a külön törvényekbe tartozó rendelkezéseket. Tessék a külön törvényre tartozó rendelkezésekről, ha sürgősek, szükségrendeleteket kiadni és az indemnitási javaslatot méltóztassék az alkotmányjogi alapra helyezni, mert különben ezzel a precedenssel kikezdjük és eltemetjük a budget-jegot, amire nemcsak ebben az országban, de az európai államok egyikében sincs példa. En nem azt mondom, hogy nem fogadom, el a javaslatot, hanem tovább, megyek és ennek a visszavonását kérem átdolgozásra. (Zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök : A tanácskozásra szánt idő letelt. A vitát megszakítjuk. Mielőtt napirendi javaslatomat megtenném, elnöki előterjesztésemet teszem meg. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő ur levelét, melyben egészségi okokból hatheti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom a nemzetgyűlésnek, hogy a kért szabadságot megadni méltóztassék. (Helyeslés.) A szabadság megadatik. Jelentem at. Nemzetgyűlésnek hogy a budapesti kir. főügyészségtől megkeresés érkezett Hir György képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában jogtalan toborzás vétsége miatt. A megkeresést a házszabályok 188. §-a értelmében áttettem a mentelmi bizottsághoz. Tudomásul szolgál. Bemuatom a t. Nemzetgyűlésnek a Magyarszág Keresztény-Szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének Homonnay Tivadar képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a drágaság letörése tárgyában ; Szombathely \áros közönségének gróf Cziráky József, Eger város közönségének Nagy János, Zalaegerszeg város képviselőtestületének Farkas Tibor képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényeit az indemnitási törvény javaslat 8. §-ának módosítása ügyében ; a Keresztény Szocialista Földmunkások és Földmivesek Országos Szövetségébe tartozó pápai, abasári, barbacsi, tokaji, fertőszéplaki, csepregi, bükki, gartai, farádi, kisfaludi, tápszentmiklósi, mon oki, nagyi ózsi, tompái, sarródi és nagykani-