Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

BiO A nemzetgyűlés 28. ülése 1922. évi július hő 24-én, helfen. gyermek a negyedik elemit elvégezte, rögtön az első akadályverseny elé küldik : a felvételi vizsga elé. Mert méltóztassék elhinni, hogy ez a felvételi vizsga, amely a gyermekek lelkét megmérgezi, szintén csak egy numerus clausus. Ugyanilyen numerus clausus az a másik felvételi vizsga, amelyet a középiskola negyedik osztálya után kell kiállani annak megállapítása végett, hogy valamely gyermek az ötödik osztályba mehet-e vagy kénytelen máshova menni. Beszédem elején megmondottam, hogy én mindent ezen a világon, tehát a numerus clausus kérdését is, az integritás szempontjából, azon a szemponton át nézek, hogy hogyan lehet visszaszerezni Magyarország területi integritását. (Helyeslés balfelöl.) Mi, akik verekedtünk a frontokon s a hátunkat vetettük a Kárpátoknak, s láttuk Oroszországban, hogy hogyan pusztul el rettenetes nyomorban és szenvedésben a przemysli magyar legénység, mi felül tudunk emelkedni bizonyos szempontokon. En még a numerus clausus kérdését is a magyar integritás szempontjaiból nézem, s e tekintetben csak egyre vagyok bátor hivatkozni : az erdélyi püspökökre, és pedig nemcsak a református és az unitárius püspökre, hanem a katholikus püspökre is, akit pedig méltóztatnak ismerni arról, hogy nem volt túlságosan liberális felfogású akkor, amikor Erdély, a Királyhágó még Magyarországhoz tartozott. Méltóztatnak ismerni azt az átiratot, amelyet Magyarországhoz intéztek az erdélyi püspökök. Azok jobban tudják, hogy mi használ a magyar integritás gondolatának. Azt az átiratot intézték Magyarországhoz, hogy itt pedig töröljük el a numerus clausust, mert áz nem használ a magyar integritás gondolatának és nem használ a külföldön sem sehol. Addig, amig a numerus clausus gondolata itt megvan, amig arra az álláspontra méltóztatnak helyezkedni, hogy faj vagyunk, és azok a többi fajok, amelyek az országtól elszakittattak, azt látják, hogy a fajoknak nincs meg nálunk az egyenjogúságuk, ez nem használ az integritás szempontjának. Ha ebből a nézőpontból méltóztatik is venni, akkor is el kell törölni a numerus clausust. A másik szempont ugyancsak a magyar integritás szempontja. Nekünk arra kell törekednünk, hogy az intelligencia, amely az elszakított területeken nő fel, itt kapjon nevelést. Méltóztatnak emlékezni az elszásziakra, akik tele voltak stipendiumokkal. Aki Franciaországban, a párisi egyetemeken járt, láthatta, hogy ott az elszászi fiuknak abban a Franciaországban, amely a diákokat ugy is óriási támogatásban részesítette, külön stipendiumokat adtak, mert Franciaország nagyon jól tudta, hogy az elszakított francia területekre hazatérő és a párisi és franciaországi egyetemeken tanítást nyert ifjak odahaza a francia áliameszmét fogják hirdetni, nem fognak behódolni a német gondolatnak. 8 aki ittjárt Budapesten a magyar egyetemeken, emlékezhetik arra, hogy itt, a régi Magyarországon az volt az eljárás, hogy joga volt mindenkinek a nyolc szemeszterből négyet külföldön tölteni, s hány egyetemi tanulótársunk ment le, mint jogász az Ötödik félévtől kezdve Romániába, a bukaresti egyetemre, hányan mentek le Belgrádba, és hányan mentek a prágai egyetemre. S mi volt ott a helyzet? Beléjük csepegtették a faji összetartás gondolatát, beléjük csepegtették azt, hogyha idetartoznak is a magyar állam kötelékébe, nekik kötelességük fajtestvéreik érdekeit védelmezni. (Mozgás a jobboldalon.) Micsoda okos állami politika az, amely a megszállott területeken levő magyar ifjaknak nem hogy stipendiumokat nem ad, de numerus clausus alapján egyenesen kizárja őket a magyar egyetemekből. Forgács Miklós .* Ha csak ennyi hiányzik Magyarország újjáépítéséhez, akkor jól van. Vázsonyi Vilmos: Bölcs beszéd! így vissza fogja szerezni az ország az integritást. (Zaj.) Forgács Miklós : A numerus clausus eltörlése visszaszerzi! (Mozgás. Egy hang a szélsőbaloldalon: Szegény Magyarország !) Fábián Béla: Gömbös Gyula t. képviselőtársam foglalkozott még az imperializmus kérdésével is, és a maga részéről imperialista álláspontra helyezkedett és azt mondotta, hogy nem lehetséges, hogy mi pacifista álláspontra helyezkedjünk akkor, amikor a körülöttünk levő államok imperialisták. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben vele mindnyájan egyetértünk. Csak egyet kérünk; azt, hogy a nemzeti hadsereg a nemzet hadserege legyen, mindnyájunké, az senkinek szolgálatában ne álljon, hanem egyedül a nemzeti gondolat és az integritás gondolatának szolgálatában. (Helyeslés a baloldalon.) Ez az egyetlen célunk. Nekem, aki az egész háborút végigverekedtem, szintén az a felfogásom, valamint azoknak, akik velem egy párton és gondolaton vannak, hogy igenis a nemzeti hadsereg fentartását és tartását helyesnek és szükségesnek tartjuk. Lef egy ver kezesre tisztán csak akkor kerülhet a sor, amikor mások is lefegyverkeznek. Ebben az esetben lehet erről szó ; addig azonban, bár nekünk nincsenek hóditó szándékaink, nekünk a hadsereget fenn kell tartanunk. En a belső bajoknak és nyomorúságnak megszüntetését tartom ez ország érdekében, ez ország valutája, integritása érdekében szükségesnek. Emlékeztetek egy régi szép mesére, arra a mesére, amelyet Franciaországban találtak ki akkor, amikor Elszász. német uralom alatt nyögött, a La Francé-rózsáról. E mese szerint volt egy rózsa, amelyet feltalált egy francia kertész. Ez a rózsa volt a legbujább, a leggyönyörűbb, a legillatosabb, s ezt a rózsát elnevezte a kertész La France-nak. Ez a La France-rózsa oltványaiból szerteterjedt az egész világon s mindenütt hirdette a francia kertészet dicsőségét, a francia eszmét és gondolatot egészen addig, amig odahaza az anyatőkére bogarak nem jöt-