Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

A nemzetgyűlés 28. ülése 1922. évi július hó 24-én, hétfőn. 299 Rothenstein Mór: Mi azt nézzük, hogy va­laki becsületes ember-e és ért-e a kérdéshez! (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek csendben maradni! Gömbös Gyula: T. Rothenstein képviselő urnák igaza van : mi is azt nézzük, hogy be­csületes ember-e? Sándor Pál : Az ön bogarait nem oszthatja mindenki! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gömbös Gyula: En nagyon jól tudom, t. Sándor Pál képviselő ur, hogy nem találkozunk mindenben. Hiszen épen azért beszélek, mert tudom, hogy nem találkozunk mindenben és épen ezért invitáltam a zöld asztalhoz az igen t. urakat. Sándor Pál : Nagyon szívesen állunk elébe. Gömbös Gyula: Üljünk le és állapítsuk meg, hogy elsősorban, ha van elnyomás ebben az országban gazdasági szempontból, nemcsak •a földbirtok kérdésében, de a bankok és a kereskedelem kérdésében is a magyar faj van elnyomva, (ügy van ! TJgy van ! jobbfelöl.) Ez igy van t. Nemzetgyűlés, és ezt önöknek be kell látniok, és ha belátták, kezdődhet meg az, amire önök is várnak : az a bizonyos békés munka, amelyről önök két éven keresztül hamis beállításban szoktak beszélni. (Zaj és ellenmon­dásoh a szélsöbaloldalon.) Propper Sándor: Dolgozó tömegek vannak elnyomva ! Halász Móric : Propperek vannak elnyomva ! Gömbös Gyula : Kötelességünk épen ne­künk, akik a fajvédelem alapján állunk, hogy ne tegyünk különbséget társadalmi osztályok között, mert én az arisztokratát ép olyan test­vérnek tekintem, mint a munkást és én minde­nütt küzdök az ellen, hogy az egyes társadalmi osztályok közé éket verjenek, mert mi egy törzsből valók vagyunk és mi büszkén kell, hogy valljuk, hogy egy arisztokrata mihozzánk tartozik, ha a nemzet szempontjából tökéletes életet él, ha hasznos produktiv életet él. Ép ugy kötelességünk foglalkozni a munkáskérdé­sekkel is; kötelességünk foglalkozni minden olyan problémával, amely általános jellegénél fogva alkalmas arra, hogy lelkiismeretlenül ki­használva, a nemzeti Magyarország ellen legyen felhasználható. (Ugy van ! TJgy van ! jobbfelöl.) Áttérek a közjogi problémákra, amelyekhez hozzá akarok szólni, és itt a királykérdésről akarok egynéhány szót mondani. (Zaj.) Saly Endre: Az ráér!. Első a szociális kérdés ! Pikler Emil : Jobb volna, ha a 7000 koro­nás búzáról beszélne ! Gömbös Gyula: Mai felszólalásom elején hangoztattam, hogy ugy érzem, hogy a keresz­tény ellenzék, a legitimista ellenzék és t közöt­tünk nagy elvi különbségek nincsenek, És ne is legyenek, mert ugy látom, hogy aktuálisabb kérdések vannak, amelyek megoldásához az össze­fogás szükséges. A magam részéről azt tartom, hogy a jelenlegi törvényes rendhez való ragasz­kodás,^ minden királykérdés, tehát a személyi kérdés "kikapcsolása : ez a helyes politika. Ez a mi pártunknak, azt hiszem, mindegyikünknek felfogása, és ezen az utón akarunk haladni, mert úgy érezzük, hogy a királykérdés személyi részének megoldásához az idő még el nem érkezett sem bel-, de elsősorban nem külpolitikai szempontból. Abban a nézetben, hogy a múlt év októberében, amint Andrássy Gyula mon­dotta, itt volt az utolsó alkalom a királykérdés s egyben a területi integritás kérdésének meg­oldására is, nem osztozhatom, mert az erőviszo­nyok ma olyanok Európában, hogy a magyar nemzet ebben a kérdésben szuverén módon dön­teni nem tud. Már pedig nincs okunk latba­vetni, nincs okunk kockára tenni semmit, ami Magyarországnak, az alig-alig felépülni kezdő nemzetnek fejlődését megakadályozná. Majd ha erősebbek leszünk, majd ha tiztultabb lesz az európai politikai helyzet, akkor érkezik el e kérdés megoldásának ideje, és mindaddig ki­küszöbölendő ez a kérdés elsősorban a polgári társadalom, a polgári pártok közül abból a cél­ból, hogy a nagyobb veszedelemmel szemben mi egységesen felkészülve vegyük fel a harcot. (Egy hang a szélsőbaloldalról: Állunk elébe!) Dobóczky Dezső : Magára gondolt ? Találva érzi magát? Mi másra gondoltunk! (Zaj. Fel­Máltások jobbról : Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! • Gömbös Gyula: T. képviselő urak! Eljön az ideje annak, hogy erről is fogunk beszélni. Valaki azt mondotta ma, hogy Habsburg­párti-e vagy nem. Engedjék meg, t. képviselő­társaim, ez könnyelmű dolog, mert nem tudjuk, melyik megoldás lesz öt év múlva helyes . . . Sándor Pál: A törvény alapján állni nem könnyelműség ! Gömbös Gyula : ... és lehetséges az, hogy akik hangosan hirdetik az antihabsburg politi­kát, esetleg kényszerülve lesznek, " mert más lehetőség nincs erre, egy ilyen megoldásra és lehet, hogy akik Habsburg-pártiaknak vallják magukat eleitől fogva, erről az alapról el kell hogy térjenek, mert a nemzet érdeke mást követel : Sándor Pál : A törvény alapján állunk ! Gömbös Gyula : Elvi álláspontjával az igen t. keresztény ellenzéknek teljesen tisztában va­gyok. De engedjék meg, hogy az én felfogáso­mat elmondjam. Épen ezért hangsúlyozom ezt, mert ezen kérdés aktualitásának fokáról, azt hiszem, a keresztény ellenzék is meg van győ­ződve, épen ezért nincs ok, hogy közöttünk •mély szakadék legyen, amely mély szakadékon át nem tudunk kezet fogni együttes munkára a polgári társadalmi rendnek a nemzeti keresz­tény alapon való biztosítására. (Helyeslés a jobboldalon,) 38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom