Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

A nemzetgyűlés 28. ülése 1922. évi július hó 24-én, hétfőn. 295 valami pozitívumot felmutatni külpolitikailag, akkor ő belenyugodnék ennek a rendnek törvény ellenességeibe. T. Nemzetgyűlés! Meg vagyok győződve róla, hogy Andrássy Gyula igen t. képviselőtársam, aki elsősorban külpolitikai problémákkal foglalkozik, teljesen tisztában van azzal, hogy Európának jelenlegi helyzetében ennek a kis államnak, ennek a nyolcmilliós nemzetnek az európai helyzet kialakulásába iniciativát beledobni alig lehetséges. Nem lehet tehát egyik kormánynak sem hibául felróni, hogy külpolitikailag nem valősitott meg nagy politikai koncepciót, mert hiszen azok az erők, amelyek külpolitikailag lényegesek és döntő befolyásuak, nem a magyar királyi kormány hatása alatt állanak. Az európai helyzet az, hogy mindenütt belső folyamatok vannak, mindenütt egy kiforratlan helyzet előtt állunk, mindenütt világnézleti harcok előestéjét lehet megállapítani. Mindenütt a nemzeti irány a nemzetietlen iránynyal szemben mutatkozik és átvonul egész Európa helyzetén a különféle igazságtalan békéknek nyomasztó hatása Ezen egyedül Magyarországnak változtatni nem lehet, ezért nem lehet követelni a kormánytól, hogy kvázi felborítsa az európai helyzetet, mert Magyarországnak helyzete külpolitikailag akkor fog változni, amikor Európának általános külpolitikai képe fog megváltozni. (TJgy van! a jobboldalon.) Az egyedüli segítség vagy napsugár a külpolitika terén az volt, amikor Olaszország mellénk állott a nyugatmagyarországi kérdésben, de azóta sem látunk semmiféle uj szituációt, azóta sem látjuk, hogy az európai nagyhatalmak meg akarnák változtatni a különféle békéket, Ma is intranszigens imperialista alapon állanak azok a hatalmak, amelyek a háború befejezése idejében békét és pacifizmust hirdettek. Es én mégis ugy látom, hogy az európai politikának tengelye Berlinbe Rómán át fog vezetni. A német és olasz ellentétek kiegyenlítése után, azt hiszem, ezen politikai tengely körül fognak csoportosulni a nemzetek a közeljövőben. Ezért mindaddig, amig ez a helyzet világos nem lesz, nekünk csak egy kötelességünk lesz a külpolitika terén : várni, várni, — belpolitika téren pedig erőt gyűjteni. Nagyon jól tudjuk, hogy mindezen külsőleg is látható politikai erők mellett olyrn erőtónyezők is müköJnek, amelyeket nem akarok most felülbírálni. Internacionális vonatkozásban nemcsak a szociáldemokrata párt, hanem a zsidóság is működik, és ezen erőt mindig latolgatni kell akkor, amikor a politika lényegbe vágó kérdéseiben dönteni akarunk. A kis entente pedig rácáfol Propper pacifista elméletére, mert a kis entente imperialistább mint valaha, imperialista akar lenni mindaddig, mig Magyarországot meg nem semmisiti. Én bevallom, hogy már mikor Szegeden voltam, azt hittem, hogy a jugoszláv állam az, amely velünk együtt folytathatná politikáját, és magam is az u. n. jugoszláv orientációnak voltam egy ideig hive, de meggyőződtem, hogy ezen kis államok Magyarország részéről semmiféle közeledést nem hajlandók elfogadni ; meggyőződtem, hogy ezek a kis államok továbbra is együttes programm alapján Magyarország megsemmisítésére törekszenek. Sándor Pál : Addig, míg nincs demokratikus kormány ! Gömbös Gyula: így meddőnek tekintek a magam részéről is minden olyan kísérletet, hogy ezekkel a kis államokkal olyan politikát inauguráljunk, amely végeredményben a mai Magyarországnak megbukásához vezetne. Lehet, hogy ezen kis államok- egy más mentalitású Magyarországgal szívesen kötnének szerződést, elsősorban olyan Magyarországgal, amely a nyugati államok mintája szerint van berendezve, de mindaddig nem akarunk senkivel sem kezet fogni, mig a nemzeti keresztény Magyarországot nem akarják faktorként elismerni. (Helyeslés jobb felöl. Zaj a szélsőbaloldalon.) r Sándor Pál : És ennek helyeselnek? Propper Sándor: Hát inkább dögöljünk meg? Halász Móric : Ennek helyeselünk feltétlenül. (Zaj.) Propper Sándor: Háromszáz vagon zsir megy ki . . . (Zaj.) Elnök : Propper képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Sándor Pál : Szegénységi bizonyítvány ránk nézve ! Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! Midőn azt állapítom meg, hogy belpolitikánk helyes irányelve az, hogyha kimondjuk az erőgyűjtés elvét, akkor kutatnom kell, hogy a nemzeti Magyarország szempontjából mi is az a faktor, amely erőt jelent. Midőn azt mondtam a politikai vezérgondolatom ismertetésénél, hogy a faj védelem jegyében regenerált Magyarországot erősítsük, akkor vezérgondolatnak a belpolitikában a fajvédelmet állítottam oda. A fajvédelmet azért, mert meggyőződésem az . . . (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : A hétezerkoronás búza! Az éhhalál a fajvédélem!) Elnök: Csendet kérek t. képviselő urak. Méltóztassék nyugodtan meghallgatni a szónokot. Gömbös Gyula : Én nem kereszténységet hangoztatok, hanem fajvédelmet. (Folytonos zaj és közbekiáltások a szélsőbaloldalon : A hétezer koronás búza mutatja.) Ez lényeges különbség ! Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. (Zaj és közbekiáltások a szélsőbaloldalon : Miből gyűjtsünk erőt ? Hétezer korona a búza!) Propper Sándor : Ez fajpusztitás ! Tankovics János : A kommün az volt ! Gömbös Gyula : Meggyőződésem, hogy magyar nemzeti állam csak akkor bir prosperálni csak akkor birja biztosítani a létét, ha a nem-